Az Akadémiai Kiadó a Magyar Tudományos Akadémia által 1828-ban alapított vállalat.
A kiadó önálló vállalatként a Magyar Tudományos Akadémia 1949. évi átalakítását követően 1950-ben kezdte meg működését, korábban az MTA főtitkári hivatalához tartozott a könyv- és folyóiratkiadás.
Mai formájában az Akadémiai Kiadó Zrt. 1996. április 9-e óta működik, amelynek többségi (75%) tulajdonosa a Wolters Kluwer nemzetközi információszolgáltató vállalat, kisebbségi (25%) tulajdonosa a Magyar Tudományos Akadémia.tudomany.2020.41.pdf
Története Az Akadémiai Kiadó egyidős a Magyar Tudós Társaság, későbbiekben Magyar Tudományos Akadémia megalapításával. A Társaság könyvkiadói tevékenységének tervét 1828-ban dolgozták ki, s ennek alapján kezdhette meg működését a kiadói részleg 1832-ben. Ebben a tervezetben már szó esik az akadémiai könyv- és folyóirat-kiadás szükségességéről. Ezért látható az MTA emblémájában az 1825-ös évszám, míg az Akadémiai Kiadó emblémájában az 1828-as.
Tényleges működését a Kiadó az 1830-as években kezdte meg éppen úgy, mint az MTA. A Magyar Tudós Társaság fő célja a nemzeti nyelv művelése, a tudományok és az irodalom hazai népszerűsítése, külföldi jeles munkák magyar nyelven való közreadása volt. A Társaság legelső kiadványa az alapszabályokat összefoglaló 1831-es munka volt, azonban könyvkiadás ténylegesen a magyar nyelvű díjazott pályamunkák kiadásával vette kezdetét. A kiadói munka tervszerűbbé tételét célzó határozatok (1836, 1859) anyagi eszközök híján nem valósulhattak meg.
1872-ben Csengery Antal vezetésével alakult meg a Könyvkiadó Bizottság. 1875-től a terjesztés előmozdítására Könyvkiadó Hivatalt létesítettek. Az 1948-as államosítási rendelet után a Magyar Dolgozók Pártjának könyvbizottsága szervezte újra a tudományos könyvkiadást, a Tudományos Könyv- illetve Folyóiratkiadó Nemzeti Vállalat révén próbálták megoldani. A Magyar Tudományos Akadémia gondozásában 1833 és 1950 között 3103 kötet jelent meg, ám kiadója csak 1950. július 1-jén jött létre, addig az MTA főtitkári hivatala gondoskodott a kéziratok előkészítéséről és megjelentetéséről. 1952-ben hozzákapcsolták a korabeli nevén Budapest Székesfőváros Házi Nyomdáját. Aztán az 1950-es évektől az MTA működésének megfelelően szervezték meg a tudományos könyvek és folyóiratok kiadását, az MTA tudományos osztályainak tervei szerint. Főleg 1956 után a magyar tudomány eredményeinek külföldi megismertetésével is foglalkoztak.
1984-től Akadémiai Kiadó és Nyomda Vállalat, 1994-től kft.-ként működik Magyarország legnagyobb tudományos kiadója, amely az utóbbi évtizedekben a hagyományos nyomtatott könyv- és periodika kiadás mellett online is közreadja a magyar írók és tudósok alkotásait gyakran a magyar nyelv mellett angol, s más idegen nyelveken is. Az Akadémiai Kiadó által közreadott főbb dokumentumtípusok: forráskiadványok, kritikai kiadások, monográfiák, tanulmánykötetek, lexikonok, szótárak, nyelvkönyvek, tankönyvek, ismeretterjesztő- és szépirodalom.
Szótárak, lexikonok A Társaság első, a nagyközönségnek szánt, hivatalos kiadványa a magyar helyesírás szabályait, valamint a ragokat és képzőket bemutató összeállítás, a Magyar helyesirás’ és szóragasztás’ főbb szabályai címen 1832 márciusában készült el. A mű átdolgozott, új kiadásai, a Magyar helyesírás szabályai címmel, azóta is a kiadó gondozásában jelennek meg.
Az Akadémia kiadásában az első német szótár Vörösmarty, Schedel, Bajza, Bugát és mások közreműködésével az Egyetemi Nyomdában készült. 1835-ben a német–magyar, 1838-ban a magyar–német rész jelent meg. A korai szótárak között kell még megemlítenünk az 1838-as Magyar tájszótárt, amelynek modern változata továbbra is a kiadónál jelenik meg Új magyar tájszótár címmel.
Folyóiratok Számos hosszú életű időszaki kiadvány fűződik az Akadémiai Kiadóhoz, legismertebb a Magyar Tudomány (1956–), melynek elődje 1840-ben indult Magyar Akademiai Értesítő (1840–1955) címen. Az MTA osztályai külön jelentettek meg időszaki kiadványokat (Magyar Akademiai Értesítő : A nyelv- és széptudományi osztály közlönye 1860-ban indult Toldy Ferenc szerkesztésében; szintén 1860-ban indult A philosophiai, törvény- és történettudományi osztályok közlönye, valamint a Mathematikai és természettudományi osztályoké. 1867-ben indult az Értekezések a Történettudományi Osztály Köréből; ez a periodika 1959 óta Történelmi Szemle címen jelenik meg). A külföld tájékoztatását a magyar irodalom és tudomány eredményeiről az idegen nyelven megjelentetett könyvek és az akadémiai akták, studiák szolgálják.
Jelenleg az Akadémiai Kiadó gondozza Magyarország legnagyobb tudományos, műszaki és orvosi folyóirat-portfólióját, több mint 60 referált (peer-reviewed) lappal, amelyek jó két tucat tudományágat képviselnek. A Magyarországon megjelenő 55 hazai impaktfaktoros folyóiratból 23 a kiadónál jelenik meg (2023 Journal Citation Reports).
Irodalomtudományi kézikönyveiből Magyar irodalmi lexikon. 1–3. köt. Főszerk. Benedek Marcell. (1963) A magyar irodalom története. 1–6. köt. Főszerk. Sőtér István. (1964–1966) Régi magyarországi nyomtatványok (1971–) A magyar irodalomtörténet bibliográfiája (1972–) Régi Magyar Költők Tára : XVII. század (1959–) Irodalomtörténeti füzetek (1955–) Humanizmus és reformáció (1973–)
Szaklexikonaiból Biológiai lexikon. 1–5. köt. Főszerk. Straub F. Brunó (1975–1987) Akadémiai kislexikon. 1–2. köt. Szerk. vez. Szelle Béla (1989) Akadémiai lexikonok sorozat (2007–); kötetei: Környezetvédelem (2007) Pszichológia (2008) Kártyalexikon (2008) Világvallások (2009)
Jegyzetek
Források Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerk. Péter László. 1. köt. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Akadémiai Kiadó lásd 21–22. o. Gazda István. Fejezetek a 175 éves akadémiai könyvkiadás történetéből. Budapest : Akadémiai Kiadó, 2003, 3–12. o.
További információk
Akadémiai Kiadó MeRSZ online okoskönyvtár AKJournals – Akadémiai Kiadó folyóiratai Szotar.net – Akadémiai Kiadó online szótárai AKCongress – Akadémiai Kiadó konferenciaszervező üzletága
Kategória:Magyar könyvkiadók