bélyegkép|Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben Csermely Gyula, született Bruck Júdás (Dunaszerdahely, 1866. június 5. – Budapest, 1939. augusztus 23.)Halotti anyakönyvi bejegyezése a Bp. I. kerület halotti akv. 1457/1939. folyószáma alatt magyar ügyvéd, író, műfordító.

Élete Bruck Fülöp és Rozner Anna fia. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. A Budapesti Tudományegyetemen előbb jogi doktorátust, majd ügyvédi diplomát szerzett 1894-ben. Ügyvéd volt Szécsényben 1895 és 1899 között, majd Óradnán 1901 és 1912 között, később Budapesten is. Innentől kezdve irodalmi munkásságából élt meg, néhány évet Erdélyben töltve, írásait közölte a Zsidó Jövő. Főképpen szórakoztató jellegű filmforgatókönyveket, regényeket, több tucat ponyvát és színműveket írt, amelyeket nagy részben vidéki színházakban be is mutattak. Budapesten főmunkatársa volt a nagyváradi Vasárnapi Lapoknak 1934 és 1935 között. Több művet fordított le magyar nyelvre, főként kalandregényeket.

Felesége Burger Róza volt, Burger Ábrahám és Israel Eleonóra lánya, akivel 1896. április 30-án Budapesten kötött házasságot.

Művei Román parasztok (elbeszélés, Budapest, 1908) A toprini nász (I-II., regény, Budapest, 1916) Egy asszonyi dokumentum; Csáthy, Debrecen, 1918 Negyvenegy és tizenkilenc; Brassói Lapok, Brassó, 192? (Népszerű regények) Kölcsönkapott fény. Regény; Légrády, Budapest, 1920 A vörös kérdőjel. Regény; Légrády, Budapest, 1920 A beszélő ereklye (regény, Nagyvárad, 1921) Bakunin professzor könyve (regény, Brassó, 1923) A mantovai jóslat (regény, Brassó, 1924) Negyvenegy és tizenkilenc (regényes történet, Brassó, 1924) Ami két Miatyánk között van (regény, Brassó, 1925) Napkeleti kaleidoszkóp. Regényes történet. Régi krónikák után írta Csermely Gyula; Brassói Lapok Könyvosztálya, Brassó, 1926 A bosszú örvényében. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek) Három fekete félhold. Regény; Tolnai, Budapest, 1927 (Világkönyvtár) Napkeleti virányokon. Regény; Légrády, Budapest, 1927 (Legjobb könyvek) Hadgyakorlat és szerelem. Regényes történet; Tolnai, Budapest, 1928 (Tolnai regénytára) Bakunin könyve. Regény; Légrády, Budapest, 1929 (Pesti Hírlap könyvek) A pásztorbottól a vérpadig. Regény; Faragó Ny., Kispest, 193? A férfibecsület útján. Regény; Légrády, Budapest, 1930 (Pesti Hírlap könyvek) A sárosi jegenyék. Regény; Légrády, Budapest, 1932 (Pesti Hírlap könyvek) Szent Márton rózsafái. Falusi történet; Kókai, Budapest, 1933 (Fővárosi és vidéki színházak műsora) Ami két Miatyánk között van. Regény két részben, 1-2.; Lingua, Budapest, 1935 Nász a vérviharban. Regény; Általános Ny., Budapest, 1935 (Friss Újság Színes Regénytára) A soknevű kalandor. Regény; Általános Ny., Budapest, 1937 (Friss Újság Színes Regénytára) A kalandkereső. Regény; Általános Ny., Budapest, 1938 (Friss Újság Színes Regénytára) Egy különleges könyvtár (Budapest, 1939) A jövő század házassága. Bakunin professzor könyve. Regény; Lingua, Budapest, 1944

Jegyzetek

Források

A Pesti Hirlap Nagy Naptára (1932) 42. évfolyam

Kategória:1866-ban született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar újságírók Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Dunaszerdahelyiek Kategória:Magyar jogászok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:A Kozma utcai izraelita temetőben eltemetett személyek