Gwynedd (IPA: /ˈɡwɪnɪð/ (angol); [ˈɡʊɨnɛð] (walesi)) megye Északnyugat-Walesben. Gwynedd Királyságáról kapta a nevét. Bár földrajzilag az egyik legnagyobb megye Walesben, lakosságát tekintve ritkán lakott. A lakosság nagy része walesi anyanyelvű. A „Gwynedd” név történelmileg és kulturálisan nagyjából Wales egész északi részére is vonatkozott, egykor itt terült el valahol Gwynedd királysága.
Földrajza
bélyegkép|balra|160px|Gwynedd domborzati térképe
A szűkebben értelmezett Gwynedd területe mindössze 1130 km² (Világjárók), magában foglalja a Llŷn-félszigetet (Lleyn-félsziget) és a Snowdownia Nemzeti Park nagy részét. Négy vára — I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban gyűjtőnéven — a Világörökség része. Itt magaslik Wales legmagasabb hegye, az 1085 m-es Snowdon.
Északnyugati partjait a Menai-szoros választja el Anglesey szigetétől.
Története
bélyegkép|jobbra|180px|Gwynedd 1974 és 1996 között
Gwynedd független kelta királysága az 5. században alakult, miután a rómaiak kivonultak Britanniából. A királyság a 13. századig, állt fenn; ekkor I. Eduárd angol király bekebelezte Waleset. A modern Gwynedd egyike volt a nyolc, 1974. április 1-jén megalkotott walesi megyének.
A megye magába foglalta Anglesey, Caernarfonshire és Merionethshire korábbi megyéket és Denbighshire alábbi településeit: Llanrwst, Llansanffraid Glan Conwy, Eglwysbach, Llanddoget, Llanrwst Rural és Tir Ifan.
A megyét öt járásra osztották: Aberconwy, Arfon, Dwyfor, Meirionnydd és Anglesey.
Az 1994-es Local Government (Wales) Act 1996. április 1-jén eltörölte az 1974-es megyerendszert, területét újra felosztották. Anglesey független lett, Aberconwy (amely magába foglalta a korábbi Denbighshire-részeket) az újonnan alkotott Conwy County Borough lett. A maradék részek: Caernarfonshire és Merionethshire. A tanács első dolga volt a területet átnevezni Gwyneddnek 1996. április 2-án.
Települések
A legnagyobb városok és lakosságuk (2001) : Név Lakosság (2001) Bala 1980 BangorA lakosság 2008-as adat. 21735 Barmouth 2230 Bethesda 4327 Blaenau Ffestiniog 5000 Caernarfon 9611 Criccieth 1826 Dolgellau 2678 Ffestiniog 4830 Harlech 1952 Nefyn 2619 Porthmadog 4187 Pwllheli 3861 Tywyn 2864
Gazdaság
Wylfában atomerőmű üzemel.
Walesi nyelvű lakosság
2001 előtt a walesi anyanyelvűek száma megfogyatkozott, majd újra nőni kezdett. 2001-ben a lakosság egyötöde (20,5%) nyilatkozott úgy, hogy folyékonyan beszél walesiül. A walesi nyelvet (valamilyen szinten) beszélők száma az 1991-es 72,1%-ról 2001-re 68,7%-ra esett. 2003-ban egy iskolai kutatás kimutatta, hogy a 3 és 15 év közötti gyerekek 94%-a beszél walesiül.
Politika
2005-ben megválasztott parlamenti képviselők:
Elfyn Llwyd (Plaid Cymru) Betty Williams (Munkáspárt) Hywel Williams (Plaid Cymru)
Oktatás
Bangor Egyetem
Híres gwyneddiek
Wayne Hennessey labdarúgó (Wolverhampton Wanderers) Owain Fôn Williams labdarúgó Duffy, soul énekesnő Bryn Terfel operaénekes Hedd Wyn (Ellis Evans), költő Bryn Fôn énekes, színész Clough Williams-Ellis építész
Fontosabb látnivalók
I. Eduárd király várai és városfalai: Beaumarisi vár Harlechi vár Caernarfoni vár Conwyi vár
Snowdownia Nemzeti Park — a Snowdon csúcsára fogaskerekű vasút visz föl.
Ffestiniogi keskeny nyomtávú hegyivasút.
Kapcsolódó cikkek
Gwynedd uralkodóinak listája I. Eduárd király várai és városfalai Gwynedd grófságban A Pendragon legenda
Jegyzetek
Források Gwynedd.com Llywelyn Garth Celyn – The Royal Line of Gwynedd Bangor University Világjárók: John Palmer (szerk.): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998. p. 272.
Kategória:Wales megyéi