A Pécsi Balett Magyarország egyik híres balett-társulata Pécsett. 1960-ban alakult meg Magyarország első modern balettegyütteseként.
Története Az 1959–60-as évadban már tartottak balettelőadásokat a Pécsi Nemzeti Színházban Téri Tibor, Lőrinc György, és Eck Imre koreográfiáiból. Téri Tibor 1959-ben érkezett Pécsre, a Pécsi Nemzeti Színházba, ahol az ottani táncosokon (Domján Marika és Tibor) kívül leszerződtette az Állami Balett Intézetben (ÁBI) akkor végző évfolyamot: Csifó Ferencet, Fodor Antalt, Medveczky Ilonát, Rónai Mártát, Stimácz Gabriellát. Első bemutatójuk egyfelvonásosokból állt: Rimszkij-Korszakov: Seherezáde, Ravel: Bolero és Kincses József erdélyi népballada-feldolgozása, a Kádár Kata. Az 1960-as második bemutatóra Téri már társakat hívott maga mellé: Lőrinc György (a Balett Intézet akkori igazgatója) Debussy: Egy faun délutánját, Téri Casella: A korsó c. egyfelvonásosát, az ugyancsak meghívott Eck Imre Kabalevszkij: Komádiásokját koreografálta.
Eck Imre
Ennek folytatásaként alakult meg 1960-ban a Pécsi Balett, mely Magyarország első, európai hírű modern balett együttese lett. A Pécsi Balett jellegzetes táncnyelvét Eck Imre a klasszikus balett alapjain a pantomimból, a néptáncból és egy sajátos gesztusnyelvből merítette. Az együttes méltán vívta ki országos és nemzetközi sikereit. Eck Imre, a Pécsi Balett alapítója, 1960-tól 1969-ig balett igazgatója, majd 1992-ig művészeti vezetője és koreográfusa volt az együttesnek. Koreográfusi munkássága a nyolcvanas évek végéig meghatározta a társulat repertoárját. Műveiben kezdettől fogva a kor problémáiról szólt, a színpadi tánc korszerű kifejezési formáit kutatta, sajátos nyelvezetet alakított ki, amelyben a jazztánc, az akrobatika és a pantomim elemeit ötvözte a klasszikus balettel. Többnyire inkább kisebb formátumú műveket készített, amelyekhez szívesen használta fel kortárs zeneszerzők műveit. A hetvenes években a folklór is megjelent balettjeiben. Készített koreográfiákat az Operaháznak és külföldi együtteseknek (Boston, Belgrád, Helsinki stb.) is. Kossuth-díjas (1978), Liszt Ferenc-díjas (1978), érdemes (1970) és kiváló művész (1988).
Főbb koreográfiái
Csongor és Tünde (1959) Az iszonyat balladája (1961) A parancs (1962) Etűdök kékben (1964) A csodálatos mandarin (1965, 1987) Magyar babák (1971) Requiem (1976) Salome (1980) Szerelem (1986)
Tóth Sándor
Tóth Sándor, Liszt Ferenc-díjas, Erkel Ferenc-díjas, érdemes művész, a Pécsi Balett alapító tagja 1969-től 1991-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Igazgatása alatt indult el egy új vonulat a balett életében, melyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok lehetőséget kaptak arra, hogy a Pécsi Balettel dolgozhassanak. A szakma és a közönség szívesen fogadta műveit, melyek tükrözték zenei ízlését, formaérzékét, humorát, a klasszikus balett, a jazz iránti vonzódását.
Főbb koreográfiái
Társaság (1973) Körtánc (1974) Gyermekgyászdalok (1979) Rómeó és Júlia (1980)
Herczog István
Herczog István Harangozó Gyula-díjas művész 1992-től 2001-ig volt a Pécsi Balett igazgatója és koreográfusa. Neves német balett-társulatok szólistájaként, koreográfusaként, igazgatójaként hosszú, sikeres éveket töltött el a hazánkétól merőben különböző munkamorálú és fejlett menedzsmenttel rendelkező művészi élet közegében. Társulatát az együttes kiváló szólistáiból, Európából szerződtetett fiatal táncosokból és a Pécsi Művészeti Középiskola növendékeiből szervezte újjá. A kritika Herczog István koreográfiai stílusából az ízlést, a zenei és szakmai kultúrát, a klasszikus és modern táncot mértéktartóan elegyítő nyelvezetet, és a művekben mindig jelen lévő artisztikumot emelte ki.
Főbb koreográfiái
Az élet állomásai (1991) Coppelia (1993) Carmina Burana (1997) Nosferatu (1998) Zorba, a görög (1999) A kaméliás hölgy (2000)
Keveházi Gábor
2001-ben az együttes vezetését Keveházi Gábor Kossuth-díjas, kiváló művész vette át, művészeti vezetését 2001-től 2003. tavaszáig pedig Egerházi Attila koreográfus. Ők a "legenda folytatódik" szlogent szemük előtt tartva, célul tűzték ki a társulat régi művészi koncepciójának visszaállítását. Korábban is jellemző volt a társulatra, és ma is az, hogy új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni.
Főbb koreográfiái
Támad a szél – Egerházi Attila (2001) Kakukkfészek (2002) Carmen szerelmek – Keveházi Gábor, Raza Hammadi, Egerházi Attila,(2002) A fából faragott királyfi, A csodálatos mandarin (2003)
Vincze Balázs 2005. augusztus 1-jétől a Pécsi Balett új igazgatója Vincze Balázs Harangozó Gyula-díjas, Imre Zoltán-díjas és Seregi-díjas táncművész. Vezetésével a Pécsi Balett olyan útra lépett, mely szellemében, szándékában vállaltan nyúl vissza az Eck Imre-i gyökerekhez: nem követni, másolni akar irányzatokat, hanem új, saját stílust és formanyelvet kialakítani. Ehhez meg kell, hogy nyerje, ki kell, hogy nevelje közönségét. Vincze Balázs művészi koncepciójának legfontosabb eleme: a fiataloknak szóló művek létrehozása, táncszerető közönség felnevelése. Az utóbbi évek előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve a klasszikus balettől a street dance-ig átívelő széles spektrumból építkezik. A táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg, ahol a tánc, a képi és a dramaturgiai megfogalmazás szerves egységgé fonódik, maradandó színházi élményt adva. A szakmailag és emberileg nívós, erős társulat építése, a táncszerető közönség megtartása és kibővítése mellett legfontosabb feladatának tekintette a tagozati lét megszüntetését, a Pécsi Balett önálló működésének megteremtését. 11 év küzdelem után sikerült tánctörténeti pillanatot írnia: 2017 januárjában Pécs M.J. Város megalapította a szakmailag és gazdaságilag is önálló Pécsi Balett Nonprofit Kft.-t, melynek élére Vincze Balázst nevezte ki ügyvezetőnek. Az önállósodás elérésében nagy segítségére volt dr. Hoppál Péter akkori kultúráért felelős államtitkár.
A Pécsi Balett székhelye 2017-től a Zsolnay Kulturális Negyed, mely székhelyként tökéletesen harmonizál a Pécs 2010 – Európa Kulturális Fővárosa Program vállalásaival, szemléletével. Szimbolikus jelentése van annak, hogy Pécs városának két fontos, könnyen exportálható márkaneve, a ’Zsolnay’ és a ’Pécsi Balett’ hivatalosan is összefonódott. A Pécsi Balett EKF nagykövetként méltó helyet kapott a Pécs2010 – Európa Kulturális Fővárosa projekt legnagyobb beruházásának helyszínén, mint a Zsolnay Kulturális Negyed rezidens balettegyüttese. A Pécsi Balett önálló működése lehetővé teszi, hogy a tánc univerzális nyelvén Pécs városát képviselje itthon és a nagyvilágban, ezáltal misszióját újra szabadon tudja teljesíteni.
Főbb koreográfiái Bonnie & Clyde (2006) Európai Táncgaléria – Julian Moss, Vincze Balázs, Raza Hammadi (2007) Spartacus 2076 (2007) Bolero (2008) Giselle (2009) Otello (2011) Banális viszonyok-édes finomságok (2013) Diótörő (2013) Carmen (2014) A kis herceg és a planéták (2015) A kis herceg (2016) Faust, az elkárhozott (2016) Száll a kakukk fészkére (2016) A csodálatos mandarin (2016) A fából faragott királyfi (2017) Rómeó és Júlia (2018)
Uhrik Teodóra 2017. október 1-jétől Uhrik Teodóra Kossuth- és Liszt-díjas Érdemes művész, a társulat alapító tagja tölti be a Pécsi Balett Nonprofit Kft. ügyvezetői posztját, Vincze Balázs a továbbiakban művészeti vezetőként vesz részt az operatív ügyek intézésében.
A Pécsi Balett az elmúlt 12 év során vitathatatlanul hazánk egyik legelismertebb, vezető táncegyüttesévé vált. A minőségi munkát igazolja a rangos magyar és külföldi felkérések magas száma, valamint a közönség folyamatos érdeklődése. A Pécsi Balett előadásainak egyéni, karakteres táncnyelve igen széles spektrumból építkezik. A tánc, szerves egységgé formálódik az innovatív vizuális és a dramaturgiai megfogalmazással, így a táncszínház legjobb hagyományai valósulnak meg a színpadon. Vincze Balázs kezei alatt az elmúlt évek során egy erős, összetartó és szakmailag nívós társulat formálódott, mely jelentős előadások sorát hozta létre. A továbbiakban Uhrik Dórával közösen ezt az utat kívánják folytatni, ugyanakkor önállósodva fontos célkitűzés a hangsúlyosabb magyarországi jelenlét és a komolyabb nemzetközi megmutatkozás, mivel a társulat a város meghatározó kulturális exportcikke.
A Pécsi Balett új táncirányzatokat bátran felvállaló együttes, amely a legkülönbözőbb stílusok széles skáláját kívánja repertoárján felsorakoztatni. A műsorpolitika két pillérre támaszkodik. Egyrészről Pécs és a régió nézőközönsége által elvárt polgári értékek reprezentálására törekszik – amennyiben azt a táncműfaj réteg mivolta engedi. Eszerint elsődleges cél legmagasabb művészi és szakmai igénnyel olyan balett előadásokat létrehozása, melyek a nagyközönség és az ifjúság tetszésére is számot tarthatnak, szórakoztatnak, és egyben művészi nevelő-, építő-, elgondolkodtató erővel bírnak. Az értékközvetítés másik pillérét újszerű, kísérletező, esetleg meghökkentő és különlegesen innovatív egyfelvonásos művek bemutatása jelenti. Utóbbi cél teljesüléséhez a szakmai és intézményi önállóság biztosít a korábbinál nagyobb teret és több lehetőséget. A jövőben a Pécsi Balett e rövidebb művekkel kíván táncfesztiválokon, szakmai eseményeken jelen lenni.
Kiemelten fontosnak tartják a fiatal táncszerető generációk felnevelését, a táncművészet népszerűsítését, ezért olyan darabok szerepelnek a repertoáron, melyek az óvodásoktól a középiskolás korosztályon át, a táncot már értő és szerető idősebb generációk érdeklődésére is számot tarthatnak.
Főbb munkái rendezőként, társrendezőként, dramaturgként Hófehérke és a hét törpe - rendező, dramaturg (2011) Otello - dramaturg (2011) Ideje a táncnak gyerekek! - rendező, dramaturg (2013) Diótörő - dramaturg, a rendező munkatársa (2013) Carmen - dramaturg (2014) A kis herceg és a planéták - dramaturg-rendező (2015) A kis herceg - dramaturg (2016) A makrancos hölgy - dramaturg (2017) Rómeó és Júlia - dramaturg (2018)
Előadásaik 2005 szeptemberétől