Alsótelek ( vagy Teliucu de Jos, ) falu Romániában, Erdélyben, Hunyad megyében. Vajdahunyadtól hat kilométerre délre, a Cserna partján, a Ruszka-havas keleti peremén fekszik.
Története 1431-ben Thelek, 1750-ben Telyuk, 1760–62-ben Alsó Telek, 1808-ban Tyuluk, 1850-ben Telek Selinka, Telek Eisenhammer és Unter Telek néven említették. A 15. században Hunyad várának tartozéka volt. Benkő József szerint itt temették el Hunyadi János anyját, Morzsinai Erzsébetet (vagy Marzsinai Erzsébet). A vajdahunyadi kincstári uradalomhoz tartozó jobbágyai a 18. század közepén Ploszkabányán tartoztak bányanapszámot teljesíteni.Veress Endre: Hunyadmegye bányászatának múltja. A Hunyadmegyei Történelmi és Régészeti Társulat évkönyve 1910, 141. o.
Évszázadokon keresztül – változó intenzitással – bányásztak közelében vasércet. Egykor hámora is üzemelt, amelyet 1816-ban bontottak le. 1750-ben németeket, a 19. század végén, a vajdahunyadi vasgyártás megélénkülése után szentkeresztbányai székelyeket telepítettek be. A vasércen kívül dolomitot is kitermeltek. Római katolikus kápolnáját Szent Borbálának, a bányászok védőszentjének a tiszteletére állították.
A 20. század második felében a vasércbánya a településtől északra feküdt. Ettől északnyugatra vasércelőkészítő üzemelt. A vasércelőkészítőt öt drótkötélpálya-szakasz kötötte össze a vajdahunyadi acélművel. 1928-ban Alsótelek és Pusztakalán között egy 22 kilométeres ércszállító iparvasút is létezett.Liviu Lazăr, ‘Căile de comunicație hunedorene’, in Ioan Sebastian Bara – Marcela Balazs – Florin Dobrei – Vasile Ionaș – Ioachim Lazăr – Liviu Lazăr – Paulina Popa – Denisa Toma szerk., Județul Hunedoara: monografie, 4. köt., Om, natură, ocupații (Deva, 2014), 454. o. 2005 szeptemberben a bányát megszüntették. A külszíni vasbánya egykori területén bányató keletkezett.Király Márta: Strategii de reabilitare a reliefului antropic generat de activitățile miniere: studiu de caz; zona metropolitană Deva-Hunedoara
Lakossága 1850-ben 444 lakosából 426 volt román, 15 cigány és 3 magyar nemzetiségű; 441 ortodox és 3 református vallású. 1910-ben 823 lakosából 670 volt román, 139 magyar és 11 német anyanyelvű; 718 ortodox, 57 római katolikus, 22 református, 11 görögkatolikus és 9 evangélikus vallású. 2002-ben 1387 lakosából 1343 volt román, 35 magyar és 9 cigány nemzetiségű; 1244 ortodox, 45 baptista, 35 pünkösdista, 22 római katolikus és 20 református vallású.
Jegyzetek
További információk „Kúria” (Vámszer Géza felvétele, 1962) bélyegkép|balra|220px|Az ércelőkészítő 1965-ben
Kategória:Hunyad megye települései Kategória:Hunyad vármegye települései