A Mártélyi Tájvédelmi Körzet területe 2 260 hektár. A tájvédelmi körzet a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága alá tartozik.
Fekvése A tájvédelmi körzet Hódmezővásárhellyel egy vonalban, a Tisza bal partján található. A mártélyi táj a Tisza déli szakaszának talán legszebb vidéke: holtágak, morotvák, nedves rétek, rekettyések, mocsaras, tocsogós területek találhatóak itt a folyó kiszélesedő árterén. A Tisza és a gátak között elterülő hullámtér a Tisza szabályozása során, a 19. század végén alakult ki. A munkálatok során kubikgödrök sokaságából termelték ki a szükséges földet, s ennek nyomán ártéri táj alakult ki.
Jellemzői A folyamszabályozáskor kialakult táj 1971 óta védett, szerepel a Nemzetközi Jelentőségű Vadvizek jegyzékében, valamint 1979-ben a tájvédelmi körzet felkerült a Ramsari Egyezmény listájára. A védett terület három, egymástól nagymértékben különböző részből áll. Az északi terület a Mártélyi-holtágból és az Ányás-szigetből áll, a terület legzajosabb része. A holtágtól délre a Kutyafenék, majd a Körtvélyesi-holtág található és legvégül a Barci-rét következik.
Növény- és állatvilág 180px|bélyegkép|jobbra|Macskabagoly 180px|bélyegkép|jobbra|Bakcsó 180px|bélyegkép|jobbra|Zöldike
A tájvédelmi körzet növénytakarójára jellemző az ecsetpázsitos mocsárrét, a holtágakban tömeges állományokat alkotó sulyom, a békatutaj, rucaöröm, a különböző békaszőlők, a vízidara, s egy viszonylag ritka békalencseféle. A botolófűz, szürke- és fehérnyár elegyes erdők a magasabb fekvésű helyeken itt-ott előforduló kocsányos tölgyek mesterségesen alakított tájra emlékeztetnek.
védett növényfajok rence (Utricularia vulgaris) rucaöröm (Salvinia natans) sulyom (Trapa natans) vízidara (Wolffia arrhiza)
A védett halfajok A területen igen gazdag a halfauna is. Eddig 36 halfaj előfordulása bizonyított. sima- és a vágótok (Acipenser nudiventris, A. güldenstaedti colchicus) lápi póc (Umbra krameri) vágó csík (Cobitis taenia) réti csík (Misgurnis fossilis) bucó (Zingel streber)
védett madárfajok Eddig összesen 254 madárfaj jelenlétét sikerült kimutatni a területről, melyből 112 faj költött is. fülemüle (Luscinia megarhynchos), zöldike (Carduelis chloris) barátposzáta (Sylvia articapilla) fekete rigó (Turdus merula) macskabagoly (Strix aluco) rétisas (Haliaetus albicilla) barna kánya (Milvus migrans) fekete gólya (Ciconia nigra) nagy kócsag (Egretta alba) kanalasgém (Platalea leucorodia) szürke gém (Ardea cinerea) kis kócsag (Egretta garzetta) bakcsó (Nycticorax nycticorax).
A Mártélyi ártér zavartalanabb részein vadmacska és vidra él. A gerinctelen állatvilág legérdekesebb képviselője a tiszavirág.
Kulturális értékek A folyó biztosította megélhetési lehetőségek már több ezer éve lakottá tették a Tisza e szakaszát is. Találtak itt új-kőkori leleteket, avar kori temetőt, szarmata település maradványait, Árpád-kori temetőt és XIV-XV. századból halászfalu maradványait is. A tájvédelmi körzet névadó települése Mártély már jó ideje kedvelt helye a festőknek is. A Hódmezővásárhelyi művésztelepről gyakran járt ide Tornyai János, Endre Béla, Kohán György. Több évtizede nyári képzőművész alkotótábor is működik a vízparton. 2005 novemberében avatta fel a hódmezővásárhelyi önkormányzat az "Ártári tanösvényt", amely a mártélyi holtág természeti értékeit mutatja be.
Külső hivatkozások A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja A Kiskunsági Nemzeti Park honlapja - A Mártélyi TK leírása A Tájvédelmi körzet térképe
Források Lisztes János: Pusztaszer és Mártély : az Alsó-Tisza-völgy védett területei, kiadta a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Kecskemét, 2005. Farkas Zoltán: Kaláris - Martély Önkormányzatának közéleti és kulturális információs kiadványa: hírek, pillanatképek Martély életéből, Martély, 2004-2005. Mártély honlapja 153/2007. (XII. 27.) KvVM rendelet a Mártélyi Tájvédelmi Körzet védettségének fenntartásáról
Kategória:Magyarország tájvédelmi körzetei Kategória:Kiskunsági Nemzeti Park Kategória:Magyarország rámszari területei Kategória:Csongrád-Csanád megye földrajza