A német bucó (Zingel streber) a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a sügérfélék (Percidae) családjába tartozó védett faj.
Kisméretű halfaj, mely gazdasági szempontból nem bír jelentőséggel, de nagy természeti értéket képvisel. Szűk területen élő, nagyon ritka bennszülött halunk. A veszélyeztetett fajok közé tartozik, mivel a folyókon épülő vízlépcsők hatására élettere egyre szűkül.
Elnevezései Horgászok körében reszelő néven volt ismert, de orsóhalnak is nevezték. További elnevezései: Apáczafúró, Arsóhal, Buczó, Buczok, Durbancs, Kerékszeg, Német-Kócz, Nemhal, Orsófark, Orsófarkú hal, Poczokfarkú, Ráspóhal és Répahal.
Előfordulása A német bucó Magyarországon ritkán előforduló fokozottan védett hal, természetvédelmi értéke 100 000 Ft. Elterjedési területe nagyon szűk a Duna vízrendszerének őshonos halfaja a tiszta, oxigéndús, sebes folyóvizekben él. A Duna vízrendszerén kívül a Vardar folyó vízrendszere szolgál még élőhelyeként. Magyarországi élőhelyei a Duna, Mosoni-Duna, a Rába, a Lapincs, a Pinka, a Strém, az Ipoly, a Dráva, a Mura, a Tisza, a Szamos, a Sajó, a Bódva, a Hernád, a Vadász-patak, a Sebes-Körös és a Maros.
A Duna vízrendszerén kívül, a Dnyeszter vízrendszerében is előfordul.
Hasonló fajok Közeli rokonához a magyar bucóhoz, hasonlít a legjobban, olyannyira, hogy ránézésre összetéveszthető vele. Megkülönböztetésül annak a teste és faroknyele valamivel vaskosabb, mintázata elmosódottabb. A magyar bucó első hátúszója hosszabb és benne több 16 feletti tüske van. Alakját tekintve hasonlít a küllőkre és a márnákra, de a bucófajokat első pillantásra megkülönbözteti kettős hátúszójuk.
Azonosítása határozóképlettel A halak közeli rokon fajainak azonosításához nagy segítséget jelenthet az adott hal morfológiai tulajdonságainak pontos vizsgálata. Az alábbi táblázat a német bucó és a magyar bucó határozóképletét tartalmazza.
Tudományos név Magyar név pikkelyképlet garatfogképlet úszósugár hátúszó úszósugár farokalatti Zingel zingel magyar bucó, 83 8-9/12-15 95
D1:XIII-XV, D2:I-II/16-20 II/11-13 Zingel streber német bucó, 70 6-7/10-12 82
D1:VII-IX, D2:I/12-13 I/10-12
Megjelenése Kistermetű faj a hal teste hengeres erősen megnyúlt, hossza 12 - 18 centiméter, legfeljebb 22 centiméter. Feje viszonylag hosszú és aránylag széles, valamint felülről lapított. Orra megnyúlt, körülbelül kétszerese a szem átmérőjének. Közepes méretű szája teljesen alsó állású. Érdes tapintású kicsiny pikkelyei erősen ülnek a bőrben darabszáma 70 - 82 egy hosszanti sorban. A torok, a mell és a has nagy része pikkelytelen. A kopoltyúfedők hátulsó szegélyén erős tüske ül. Mellúszói gyengén fejlettek, a hasúszók a mellúszók alatt vannak, szélesek. Az első hátúszóban 7-9 tüske, a másodikban 12-13 elágazó sugár számlálható. Az elő-kopoltyúfedők hátulsó szegélye fogazott. Nincs úszóhólyagja. Oldala ívás idején smaragdzöld bronzfénnyel ragyog.
Életmódja A német bucó fenékhal, a bucó halnem más fajaihoz hasonlóan a kavicsos talajú, sekély, de erős sodrású vizeket vízfolyások felső és középső szakaszán a gázlós, gyors sodrású köves, kavicsos biotópokat kedveli. Az éjszaka aktív hal a nagyobb folyókban a paduczóna fölső régiójától a dévér zóna fölső régiójáig fordul elő, ez utóbbinak az alsó régiójában - ellentétben a magyar bucóval - már nem található meg. Általában a sodrott mederszakaszokon található meg, az üledékes részeket kerüli, ezért a duzzasztott folyószakaszokról elvándorol. Tápláléka apró talajállatok, halikra, ivadék, de a víz által görgetett hordalékból is kiszedegeti az elfogyasztható szerves törmeléket.
Szaporodása Március – májusban párosan ívik a gyors áramlású, kavicsos mederrészeken, ahol kisebb gödröt készít. Az ikrások ebbe az elkészített kavicsos-sóderes meder gödrébe rakják le ragadós ikrájukat, amelyet megtermékenyítés után befednek finom kavicsréteggel.
Jegyzetek
További információk
Kottelat, M. and J. Freyhof, 2007. Handbook of European freshwater fishes. Publications Kottelat, Cornol, Switzerland. 646 p.
Kategória:Sügérfélék Kategória:Halfajok Kategória:Magyarország halai Kategória:A Kárpát-medence halai Kategória:Ausztria halai Kategória:Bosznia-Hercegovina halai Kategória:Bulgária halai Kategória:Csehország halai Kategória:Görögország halai Kategória:Horvátország halai Kategória:Moldova halai Kategória:Montenegró halai Kategória:Németország halai Kategória:Olaszország halai Kategória:Románia halai Kategória:Svájc halai Kategória:Szerbia halai Kategória:Szlovákia halai Kategória:Szlovénia halai Kategória:Ukrajna halai Kategória:Magyarországon fokozottan védett állatok Kategória:Magyarországon őshonos állatok