A láthatatlan ember, eredetileg Láthatatlan ember Gárdonyi Géza 1902-ben megjelent regénye. A könyv egy görög ifjúról, Zétáról szól, aki urával, Priszkosz rétorral Attila hun király Tisza menti városába érkezik, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom helyzetéről tárgyaljanak. Zéta azonban megpillant egy hun leányt, Emőkét, aki iránt olthatatlan szerelemre lobban, s ez minden szereplő számára számos kaland és élmény forrása lesz. 1975 utáni kiadásai A láthatatlan ember (névelős) címmel jelennek meg.
Történet
Az 5. század derekán járunk, a Római Birodalomban. Zéta, a trák származású művelt görög szolga urával, Priszkosz rétorral indul Attila, a hun uralkodó Tisza menti székvárosába, hogy a Keletrómai Birodalom és a Hun Birodalom közös ügyeiről tárgyaljanak. Útközben Zéta egy hun fogoly, Deél segítségével megtanul hunul, így rengeteg későbbi nehézséget kerül el. A fogoly mesél neki arról, hogy beleszeretett egy hun főúr lányába, és ezért ki fogják végeztetni.
Zéta és csoportja huzamosabb ideig maradnak a városban, és Zéta rövidesen szintén beleszeret a hun főúr lányába, Emőkébe, és maga vállalja a rabszolgaságot, hogy szerelme, Emőke közelében lehessen: hamis levéllel visszajuttatja magát a hun táborba, és Csáth, a hun főúr szolgája lesz. Később (természetesen Emőke kedvéért) a palotában is gyakori látogató lesz, ahol Rika királyné és udvarhölgyei nyomban bizalmukba is fogadják, és olyan kézügyességet igénylő feladatokat végeztetnek vele, mint amilyen például a rajzolás. Attila hadjárata előtt Zétát is katonai kiképzésre küldik, és rövidesen kitűnő harcos lesz belőle. Abban reménykedik, hogy ha a csatában jeleskedik hősiességével, felszabadítják. Erre nem kerül sor, hiába harcolja végig a catalaunumi csatát.
Sebesüléséből felépülve egy püspök segédje lesz, aki a járványokban elhunyt embereket temeti. Zéta visszakeveredik a hun táborba, és találkozik Emőkével. Őt is azok közé a szolgák közé helyezik, akik segítenek az időközben elhunyt Attila temetésében. Azonban Emőke átveszi Zéta helyét, és a temetés után őt is megölik. Zéta azonban mégis boldog lesz, mert szerelemre lobban Dsidsia, a római szolgálólány iránt.
A regény sikere A regény sikerének oka legfőbb értékében rejlik: Zéta gazdagon áradó, mindig eleven, természetes hangú meséjében, amit a gyermekek is megértenek, s a felnőttek is szívesen meghallgatnak. A regény címe rejtélyes, de megfejtésében maga az író segít. Az előszóban, mely Gárdonyi megjelölése szerint „utószóként is olvasható”, ezt írja: „Hát én volnék az a Zéta. S bizony mondom: nem ismer engem senki… Az embernek csak az arca ismerhető, de az arca nem ő. Ő az arca mögött van. Láthatatlan.” Zéta tulajdonképpen Gárdonyi képmása: azé az íróé, akit magánya miatt sokan különcnek tartottak, és biztosan nem ismertek.
A regény fontosabb szereplői
Ismert fordítások Slave of the Huns (Feldmár András fordítása) Ich war den Hunnen untertan Atila, el azote de Dios és El esclavo de Atila Anlaşılmayan İnsan
Jegyzetek
Források Gárdonyi Géza: A láthatatlan ember
További információk
A regény hangoskönyv változata MEK
Kategória:20. századi magyar regények Kategória:Gárdonyi Géza művei Kategória:1902 könyvei Kategória:Ókori témájú regények