Jézus csodatételeit a Bibliában Máté, Márk, Lukács és János evangélisták írják le. A csodák egy része gyógyítással, másik része természetfeletti jelenségekkel kapcsolatos. Jézus tanítása és beszédei alapján úgy véli, mindenki képes lenne ezekre a csodákra, de a legtöbb ember kishitű, ezért nem képesek azokra, amiket ő véghez vitt. Példa erre az, amikor Jézus vízen járva közelít az apostolok csónakja felé, látva ezt Péter, a tanítványa, megpróbál Jézus elé menni – a vízen –, és egy pillanatra sikerül neki is.
A gyógyításait sokszor egy mondattal végezte úgy, hogy nem is látta a beteget, hanem aki kérte tőle annak mondta, hogy „Menj, már meggyógyult!”, vagy „Menj, legyen úgy, ahogy hitted!”. Sok esetben leírják az evangélisták, hogy szigorúan megtiltotta, hogy terjesszék gyógyulásuk hírét (Mt 12,16). Azonban legtöbb esetben kitudódtak a csodálatos gyógyulások, és Jézust mindenfelé kíváncsiak, hívők és gyógyulni vágyók tömege kísérte. A keresztény hívők a csodákra úgy tekintenek, mint Isten kinyilatkoztatására és dicsőségére. Más vallások követői, illetve a nem hívő emberek véleménye szerint viszont a keresztények által csodának tekintett események vagy meg sem történtek, vagy természetes magyarázatuk van.Jesus Walked on Ice, Study SaysGod is imaginary - 50 simple proofs
Csodái jobbra|bélyegkép|250px|Raffaello Sanzio: A csodálatos halfogás, 1515 A víz borrá változtatása a kánai menyegzőn (Jn 2,1-11). János szerint ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit. A kánai menyegző megszentelt bora a megszentelt emberi szeretet, az utolsó vacsora bora pedig a megszentelt isteni szeretetet jelképezi.Tyukoss János: Vasárnapi kenyér, evangéliumi magyarázatok 124. oldal A csodálatos halfogás (Lk 5,1-11). Simon: „Mester, egész éjszaka fáradoztunk, s nem fogtunk semmit, de a te szavadra, kivetem a hálót”. Péter ekkor határozza el, hogy végleg csatlakozik Jézushoz. Példázat a kishitűség legyőzésére. A második csodálatos halfogás (Jn 21,1-14). Ez már Jézus feltámadása után történik. Simon Péter és más tanítványok egész éjszaka nem fogtak semmit, de Jézus szavára ismét kivetik a hálót, bár ekkor még nem ismerik fel. A csoda láttán elsőként János („az a tanítvány, akit Jézus kedvelt”) ismeri fel. „Ez volt a harmadik eset, hogy a halálból való feltámadása után Jézus megjelent nekik.” (János 21,14) Példázat a hitehagyás legyőzésére. A vihar lecsendesítése (Mt 8,23-27), (Mk 4,35-41), (Lk 8,22-25). Jézus a bárkában elalszik, vihar tör ki, és a vihartól megrettenő tanítványok felkeltik Jézust. Ő felkel és lecsendesíti a vihart. „Vajon ki lehet ez, hogy még a szeleknek és a víznek is parancsol, s azok engedelmeskednek neki?” (Lukács). Az elementáris világ feletti uralom szimbolikus magyarázata, hogy aki kér Jézustól az kaphat olyat is amit nem is gondolhatna, és előzetes utalás Jézus halálára és feltámadására,Váradi Tibor előadása, Budapest 1998 vagy Jézus Második Eljövetelére. A bajok elhárításának csodája. Kenyérszaporítás (Mt 14,13-21), (Mk 6,30-44), (Lk 9,10-17), (Jn 6,1-14). Az egyik csoda, az ötezer ember megvendégelése, melyet – egybehangzóan -, mind a négy evangélista megemlít. A világi dolgok aggodalma elleni csoda. Második kenyérszaporítás (Mt 15,32-39), (Mk 8,1-10). Hét kenyérből és egy kevés halból négyezren laktak jól. 250px|bélyegkép|jobbra|Vízen járás. Ivan Konsztantyinovics Ajvazovszkij festménye, 1888 Vízen jár (Mt 14,22-33), (Mk 6,45-52), (Jn 6,15-21). Péter: „Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy odamenjek a vízen” (Máté). Az akarat, és hit csodája. Jézus színeváltozása (Mt 17,1-13), (Mk 9,2-13), (Lk 9,28-36). „Ott elváltozott előttük: arca ragyogott, mint a Nap, ruhája meg olyan fehér lett, hogy vakított, mint a fény.” (Máté).; „...Mózes és Illés megdicsőülten jelentek meg, és a haláláról beszélgettek, amelyet Jeruzsálemben kell elszenvednie.” (Lukács). Betekintés az üdvtörténet egy részébe. Hal szájában talált érme (Mt 17,24-27). A csoda beteljesüléséről nincs szó. Adófizetési kötelezettségről kérdezik Pétert: „Mesteretek miért nem fizet adót?” Jézus utasítja Pétert, hogy vessen horgot, és az első hal szájában talál egy sztátért, amit vegyen ki és adja oda nekik értük. A fügefa megátkozása (Mt 21,18-22), (Mk 11,12-14; 11,20-25). Tanítványok: „Hogyan száradhatott ki így egyszerre a fügefa?” Jézus: „Bármit kértek hittel az imádságban, megkapjátok.” (Máté). Továbbá annak a jele, hogy a templomon Isten átkának kell beteljesülnie, mert nem hozta meg a kívánt gyümölcsöt.Peter Walker: Jézus. A keresztyén hit könyvben. Jézus halála pillanatában a nap elsötétedik és a templom függönye középen kettéhasad (Mt 27.51), (Mk 15.33-39), (Lk 23,44-47). Isteni jel arra, hogy az Atya megvédi Fiát, és megfenyíti azokat, akik nem fogadják el. Feltámadása (Mt 28,1-7), (Mk 16,1-8), (Lk 24,1-12), (Jn 20,1-9). „...sok elhunyt szentnek feltámadott a teste. Feltámadása után előjöttek a sírokból, bementek a szent városba, és többeknek megjelentek”. (Máté). Többek közt az örök élet ígéretének csodája.http://lexikon.katolikus.hu/Ö/örök%20élet.html Jézus megjelenik Mária Magdolnának és a tanítványoknak feltámadása után (Mt 28,8-10 és 17-20), (Mk 16.9-18), (Lk 24,10 és 15-32; 36-50), (Jn 20,11 és 21). Jézus: „A szellemnek nincs húsuk és csontjuk, de mint látjátok nekem van” (Lukács); Tamás: „Hacsak nem látom kezén a szegek nyomát, ha nem helyezem ujjamat a szegek helyére, és oldalába nem teszem a kezem, nem hiszem”. (János). Jézus mennybemenetele (Mk 16,19), (Lk 24,50-53). Áldás közben megvált az apostoloktól és felemelkedett az égbe. Jézus és a szamáriai asszony (Jn 4,5-29). Jézus elfáradt és leült Jákob kútjánál. Egy szamáriai asszonytól inni kér. Ő elcsodálkozik, mert a zsidók nem szoktak érintkezni szamáriakkal. Beszélgetni kezdenek és Jézus megkéri hívja ide az asszony a férjét. „Nincs férjem”, mondta a nő, és Jézus válaszol: „Jól mondtad, hogy nincs férjed, mert volt ugyan öt férjed, de akid most van, az nem férjed. Így igazat mondtál.” Jézus belelát a lelkekbe és mást is megjósol az asszonynak: „Hidd el nekem, asszony, elérkezik az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogják imádni az Atyát.” Ezután Jézus elmagyarázza milyen imádókat szeret az Atya.
Gyógyításai Ördögűzés Ördögűzés Kafarnaumban (Mk 1,21-28), (Lk 4,31-37). A gyógyítás a zsinagógában történik, ahol hangosan kiabált a megszállott: tudom ki vagy, az Isten Szentje. Jézus csendet parancsolt, mire kiment a megszállottból a démon. Jézus nevében ördögöt űzni, és csodákat tenni (Mt 7,22), (Mk 9,38-40; 16,17), (Lk 9,49-50; 10,17), (Jn 1,12-13; 2,23; 3,18; 14,13-14; 17,11-12). Mária Magdolnából hét ördögöt űz ki (Mk 16,9), (Lk 8,2). Majd később, Jézus a feltámadása reggelén neki jelenik meg először. A gadarai ördöngösök (Mt 8,28-34,) (Mk 5,1-20), (Lk 8,26-39). Gadara lakói pogányok voltak, és két ördöngös, egyikük az aki Isten fiának nevezte Jézust. Jézus a közeli sertéskondába küldi az ördögöket, mire a konda megvadul és nekirohan a tónak, és odavész. Ez jóslat is arra, hogy a tisztátalan pogányok ismerik majd először el őt Isten Fiának. A néma ördöngös (Mt 9,32-35). Mihelyt kiűzi belőle az ördögöt, a néma megszólalt. A nép azt mondja, ilyet még nem látott Izrael, de a farizeusoknak ez a csodatétel adott okot arra, hogy megrágalmazzák: Az ördögök fejedelmének segítségével teszi. A vak és a néma ördöngös (Mt 12,22-32), (Mk 3,20-30), (Lk 11,14-23; 12,10). Miután a gyógyítás megtörtént, a nép ámul: Csak nem ő a Dávid fia? Erre a farizeusok válaszában újra megvádolják, hogy az ördögök fejedelmének segítségével teszi. Jézus avval utasítja vissza, ha úgy lenne, akkor a sátán saját maga ellen tenne, meghasonlott önmagával, és Jézus azt ígéri mindenki számot ad majd minden felesleges szóért, és nem lehet megbocsátani a Szentlélek elleni káromlást sem ezen, sem a túlvilágon. Egy asszony gyógyítása szombaton, akit 18 éve megkötözve tartott a sátán (Lk 13,10-17). Jézus szembekerül a zsinagóga vezetőjével, mert az megfeddi, amiért szombaton gyógyított. Jézus képmutatást vet a szemére, és megkérdi: Vajon nem oldjátok-e el mindnyájan a szombaton is az ökrötöket vagy szamaratokat a jászoltól, hogy megitassátok? Holdkóros, ördögtől megszállott fiú meggyógyítása (Mt 17,14-21), (Mk 9,14-29), (Lk 9,37-43). Jézus a gyógyítás előtt felkiált: Hitetlen és romlott nemzedék! Meddig kell még veletek maradnom (..). Tanítványai megkérdezik, ők miért nem tudták kiűzni? A gyógyítás után megmagyarázta tanítványainak, hogy ha akárcsak annyi hit lenne bennük, mint egy mustármag, akkor hegyeket tudnának mozdítani, másképp ezt a betegséget csak imával és böjttel lehet kiűzni. Ördögöket űz Galileában (Mk 1,39). Tanítványai hívják Jézust, mert a gyógyítások hatására mindenki őt keresi. Jézus viszont imádkozik és Galilea más településeire megy, ahol tovább tanít, hirdeti az evangéliumot és ördögöket űz ki emberekből.
Leprások Leprás gyógyítása (Mt 8,1-4), (Mk 1,40-45), (Lk 5,12-16). A leprás a gyógyítás alatt azonnal meggyógyult. Jézus megkérte, hogy Mózes által előírt áldozatot mutasson be bizonyságul a papoknak. Arra is megkérte, csak a papoknak mondja el tisztulását, de nem így lett, elterjedt a hír és Jézust többen követték. jobbra|thumb|320px|Tíz leprás meggyógyítása a Codex Aureus Epternacensisből Tíz leprás meggyógyítása (Lk 17,11-19). Jézus elküldi a tíz leprást a papokhoz, hogy mutassák meg magukat. Útközben megtisztultak, és csak egy szamáriai – azaz idegen -, ment vissza közülük Jézushoz dicsőíteni Istent, amin Jézus elcsodálkozik.
Bénák Béna meggyógyítása (Mt 9,1-8), (Mk 2,1-12), (Lk 5,17-26). Egy ház tetejét kibontva eresztik Jézus elé a gyógyulni vágyót. Jézus azt mondta: „Bízzál fiam, bocsánatot nyernek bűneid”. A jelenlévő írástudók azt mondják, „ez káromkodik”. Jézus válaszában közli, az Emberfiának van hatalma a földön a bűnök megbocsátására, és rászól a betegre: „Kelj föl, fogd az ágyadat, és menj haza!” Az felkelt és hazament. Egy béna meggyógyítása a Bethesda-fürdőnél szombaton (Jn 5,1-18). A 38 éve beteg, bénult ember nem tudott elsőként a vízhez menni, amikor az Úr angyala felkavarja a vizet és aki elsőként fürdik, mind meggyógyult. Jézus felszólítására viszont feláll, és elviszi hordágyát is. A szombaton történő gyógyítás kiderül, Jézus saját Atyjának nevezi Istent, ezért a zsidók még inkább az életére törtek, mert nemcsak szombaton gyógyít, hanem egyenlőséget tett maga és Isten közt. Béna kezű ember gyógyítása szombaton (Mt 12,9-13), (Mk 3,1-6), (Lk 6,6-11). A templomban, a farizeusok figyelő szemei előtt gyógyít Jézus, de előtte kérdőre vonja őket, szabad-e szombaton gyógyítani? A farizeusok nem válaszolnak. Mindezek előtt a szombati kalászszedés példabeszédben válaszol: a szombat van az emberért, nem az ember a szombatért, és az Emberfia ura a szombatnak is.
Halottak Naimi ifjú feltámasztása (Lk 7,11-17). Halottat hoztak ki a város kapuján, amikor Jézus Naim városához érkezett. Jézus megérintette, és szólt az ifjúhoz. Az felült és beszélni kezdett. A sirató népet elfogta a félelem és azt mondták: „Nagy prófétánk támadt" és „meglátogatta népét az Isten” és a hír elterjedt. Jairus leányának feltámasztása (Mt 9,18-26), (Mk 5,21-43), (Lk 8,40-56). Jairus a zsinagóga vezetője Jézus lába elé borul, segítsen lányán aki haldoklik. Jézus biztatja, de közben időt vesztenek, – mert a vérfolyós asszony megérinti -, és hírt kapnak a leány meghalt. A szobába érve kijelenti, nem halt meg csak alszik. Kinevették. De ő megfogta a lány kezét és hangosan felszólította: Leány kelj fel! Ezután visszatért lélegzete és rögtön felkelt. A szülőknek pedig megparancsolta, ne szóljanak senkinek. balra|thumb|250px|Giotto di Bondone: Lázár feltámasztása