A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) önkormányzás elvén alapuló köztestület, amely a művészettel – különösen az irodalommal, a zenével, a képző-, ipar- és tervezőművészettel, valamint az építészettel, a fotó-, film-, előadó- és népművészettel –, továbbá a művészet elemzésével, támogatásával, oktatásával, hazai és nemzetközi bemutatásával, közkinccsé tételével, illetve a magyar művészek képviseletével összefüggő országos közfeladatokat lát el. Fő feladata, hogy elősegítse a magyar és az egyetemes kultúra értékeinek érvényesülését, megóvását, a magyar művészeti élet hagyományainak tiszteletét, új, értékes alkotások születését.
Története A Magyar Művészeti Akadémia a magyar irodalmárok, képző- és iparművészek, építészek, zeneművészek, film- és fotóművészek fórumaként jött létre. Az egyesületet 1992. január 31-én alapította 22 magyar művész: Bak Imre festőművész, Balassa Sándor zeneszerző, Bertha Bulcsu író, Bodonyi Csaba építész, Bozay Attila zeneszerző, Csaba László (építész), Deim Pál festőművész, Finta József építész, Gerzson Pál festőművész, Gyarmathy Tihamér festőművész, Gyurkovics Tibor író, Kerényi József Péter építész, Kokas Ignác festőművész, Makovecz Imre építész, Melocco Miklós szobrászművész, Páskándi Géza író, Schéner Mihály festőművész, Schrammel Imre keramikus iparművész, Somogyi József szobrászművész, Szokolay Sándor zeneszerző, Tornai József író és Vígh Tamás szobrászművész. Elnöküknek Makovecz Imre építészt választották, aki 2011-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a tisztséget.MMA – Az MMA történetéről, mma.hu
(Szintén 1992-ben a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) az 1949-ben kizárt területek, az irodalom és a művészetek jeles képviselői számára megalapította a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amely az MTA társult intézménye, de külön alapszabállyal rendelkező, önálló szervezet.)
bélyegkép|jobbra|450px|A Magyar Művészeti Akadémia tagjai Ungváron, Petőfi szobránál 2006 januárjában
Az egyesületet 2011-ben a második Orbán-kormány kezdeményezésére hozott 2011. évi CIX. törvény köztestületté nyilvánította, sőt ezt a 2012-es új Alaptörvénybe is beleírták. Az akadémia megalakulásában azok vehettek részt, akik az 1992-ben alapított MMA egyesület rendes tagjai voltak 2011. január 1-jén, így a köztestület 2011. november 5-én 157 taggal jött létre. Emiatt Szabó Máté, az alapvető jogok korábbi biztosa az alkotmánybírósághoz (Ab) fordult 2013-ban, mivel ez nem felelt meg az Alaptörvény rendelkezéseinek (Alaptörvény X. cikk (1) és (3) bekezdések). Végül 2014 májusában az Ab nem semmisítette meg az MMA-t létrehozó törvénynek a taggá válásra vonatkozó rendelkezéseit (bár az valóban nem volt megfelelő), de kötelezte az MMA-t, hogy tagságának mindenkori összetétele, szervezeti felépítése és működése feleljen meg a művészeti szabadság alkotmányos értékének, ennek viszont elegendő volt ha az Akadémia a jövőben a törvény módosításakor, vagy a napi működése során tesz eleget. A kifogásolt 7. § azóta már megfelel az Alaptörvénynek, bekezdéseit több törvény is módosította.A MMA-ról szóló 2011. évi CIX. törvény 7. paragrafusát módisító törvények: 2014. évi X. törvény (tv. a 2011. évi CIX. törvény módosításáról) 2017. évi CLXXX. törvény 14. § (tv. egyes kulturális és sporttárgyú törvények, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról) 2020. évi CXLVIII. törvény 30. § és 40 § (tv. a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról)
Működése Az MMA rendes és levelező tagjai
Az MMA köztestület tagjai a magyar művészeti életben kimagasló szellemi vagy alkotói teljesítményt felmutató művészek. Az MMA tagjai a rendes, a levelező, a tiszteletbeli és a pártoló tagok. Az MMA tagjait a közgyűlés választja közvetlen és titkos szavazás útján. Az MMA rendes tagjainak száma a Nemzet Művésze címet viselő rendes tagokkal együttesen legfeljebb 315 fő. A levelező tagok száma nem lehet több 50 főnél.
Az MMA tagjainak életművét egy digitális lexikonban mutatja be.MMA – Akadémikusok A weblapon többszáz akadémikus tag életét, pályáját és művészetét gazdag fotó- és videó-tartalommal illusztrálják. A több mint 170 szakértő közreműködésével létrehozott portál mind az élő, mind pedig a néhai, mind a posztumusz tiszteleti tagok életművét feldolgozza.
A tagok havi életjáradékban részesülnek, amelynek összege rendes tag esetében 2022. január 1-jétől 455 000 forint/hó, levelező tag esetében ugyancsak 2022. január 1-jétől 353 900 forint/hó. Az elhunyt rendes és levelező tagok hozzátartozói 2013 júniusától az MTA által folyósított hozzátartozói ellátások mindenkori összegét kapják. Az MMA tagjainak járadéka 2022. január 1-jétől a rendes tagok esetén 445 ezer, a levelező tagok esetén 340 ezer.
Tisztségviselői Az adatok forrása, ha más nincs megjelölve az MMA honlapja: Tisztségviselők, Felügyelő Testület
Elnökök Fekete György belsőépítész (2011–17) Vashegyi György karmester (2017–23) Turi Attila építész (2023–)
Alelnökök Kiss János Rátóti Zoltán Marosi Miklós (2017–2021)
Elnökségi tagok Buglya Sándor Haris László Kulin Ferenc Pécsi Györgyi
Főtitkár Kucsera Tamás Gergely (2011–2021) Richly Gábor (2021–)
Felügyelő Testület Halász János (elnök) Galánfi András Lajta Gábor Szemadám György
Tagozatvezetők Építőművészeti Tagozat: Salamin Ferenc Film- és Fotóművészeti Tagozat: Zsigmond Dezső Iparművészeti és Tervezőművészeti Tagozat: Sára Ernő Irodalmi Tagozat: L. Simon László Képzőművészeti Tagozat: Szurcsik József Művészetelméleti Tagozat: Jánosi Zoltán Népművészeti Tagozat: Szerényi Béla Színházművészeti Tagozat: Nagy Viktor Zeneművészeti Tagozat: Bazsinka József
Szimbolikus tisztségviselők Makovecz Imre építész, alapító elnök, örökös tiszteleti elnök Dr. Kováts Flórián népművelő, alapító főtitkár, örökös tiszteleti főtitkár
Tiszteletbeli elnökök Fekete György belsőépítész (2017–20) Jankovics Marcell animátor, filmrendező (2020–21)
Tevékenysége Első hivatalos rendezvénye 2011. december 1-jén a Kortársaink voltak címmel megnyílt kiállítás volt, mellyel a MMA hatvanegy néhai tagjának életművére emlékezett az Iparművészeti Múzeumban. A köztestület első rendes közgyűlését 2012. január 28-án tartotta, Budapesten. Az MMA kezdeményezésére 2013-ban az Országgyűlés a magyar művészeti élet kimagasló teljesítményt nyújtó, elismert képviselőinek személyes megbecsülése, méltó életkörülményeinek biztosítása céljából megalapította A Nemzet Művésze díjat, amelyet az MMA elnöke adományoz évente november 5., az akadémia alapításának évfordulója alkalmából. Az MMA-nak saját alapítású köztestületi (Életműdíj, Nagydíj, Aranyérem stb.) és tagozati díjai is vannak.
Az akadémia évkönyvekben mutatja be és dokumentálja a köztestülethez kötődő eseményeket. 2013 végétől negyedévente megjelenő folyóiratban, a Magyar Művészetben kíván fórumot adni a tagozataiban folyó műhelymunka eredményeinek és időszerű kérdések felvetésével, kifejtésével termékenyítően próbál hatni a művészek alkotómunkájára. A köztestület megalakulásáról egy exkluzív, számozott kiadványt is megjelentetett, amelyet Árendás József grafikus tervezett.MMA – Megalakulási kiadvány, mma.hu
Az Országgyűlés a 2013. évi CLVII. számú törvénnyel az MMA tulajdonába adta a Műcsarnok és a Pesti Vigadó épületét, valamint a XII. kerületi Hild-villát. Utóbbit az MMA felújíttatta, és itt helyezte el 2016. év végétől az akadémia új Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetét.
A köztestület 2018 óta évente ösztöndíjat nyújt 100 művész számára (az MMA rendes és levelező tagjain kívüli kör számára), amely három éven át havi bruttó 200 000 forinttal támogat magas színvonalú művészeti és művészelméleti tevékenységeket az alkotó- és előadóművészeti, vagy a művészetelméleti szakterületen.Az ösztöndíjprogram kiírása szerinti pályázható művészeti szakterületek (építőművészet, film- és fotóművészet, iparművészet és tervezőművészet, irodalom, képzőművészet, művészetelmélet, népművészet, színházművészet, zeneművészet) megfelelnek az MMA tagozatainak Az ehhez szükséges forrást a kormány az éves költségvetésen felül határozattal biztosítja. Az ösztöndíjra az év tavaszán kiírt pályázaton lehet jelentkezni egy hónapon át, amelynek időtartama szeptember 1-től 36 hónapon át tart. A pályázatokat az adott szakterület (MMA művészeti tagozat) által felállított zsűri értékeli egy sorrend felállításával, amelyből az MMA elnöke és az általa kijelölt döntőbizottsági tagok választják ki a támogatásban részesülőket, amelyről a nyertesek a program előtt kb. egy hónappal kapnak értesítést.
2018. augusztustól a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) titkársága és a vezetőség a Vörösmarty tér 1. szám alatti irodaház, azaz a Kristálypalota helyett az Andrássy út 101. szám alatti, az egykori Schanzer-villában folytatja tevékenységét. Az épületet, mely korábban 2006-ig a MÚOSZ székáza is volt, a magyar állam 2014-ben 2 milliárd forintért vásárolta meg egy magántulajdonostól, az épület felújítása 4 milliárd forintba került. A beruházás megkapta a 2022. évben a „Műemlék helyreállítás, építmény rehabilitáció” kategóriában odaítélt három Építőipari Nívódíj egyikét.
Intézményei bélyegkép|Pesti Vigadó, az MMA székháza bélyeg|A Schanzer-villa felújítás előtt, az MMA irodaháza
A Pesti Vigadó A Pesti Vigadó sokszínű kulturális eseményeknek helyszínt adó épülete, egyben az MMA székháza is.
A Műcsarnok bélyegkép|Műcsarnok
Az MMA a Műcsarnokban „Nemzeti Szalon” néven 2014-ben új kiállítássorozatot indított, hogy időről időre megbízható körképet nyújtson a vizuális művészetek legkülönbözőbb területén született főbb hazai teljesítményekről. Első alkalommal Építészeti Nemzeti Szalont, 2015-ben Képzőművészeti, 2016-ban Fotóművészeti, 2017-ben Iparművészeti és Tervezőművészeti, 2018-ban Népművészeti Nemzeti Szalont rendeztek.
Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet bélyeg|Hild-villa
Az MMA közgyűlése 2013-ban döntött a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MKKI) önállóan működő költségvetési szervként történő megalapításáról, az intézet 2015 elején kezdte meg munkáját, azzal a céllal, hogy a művészet társadalmi relevanciáját, valamint elméleti összefüggéseit tudományos igénnyel vizsgálja. Az első feladat után (az MMKI mindennapi működőképessége, működtetése feltételeinek biztosítása, a Hild-villába költözés), most a megfelelő művészeti-szakmai háttér megteremtése zajlik, a kutatók a saját szakterületük áttekintését végzik, kutatási koncepciót készítenek. A háttéranyagok elkészültével majd kutatási stratégia készül. Az Intézet „nyílt intézményként” működik, a társintézményekkel együttműködésben hozza nyilvánosságra munkájának eredményét. Az MMKI konferenciákat, rendezvénysorozatokat szervez, tanulmányköteteket, könyvsorozatokat jelentet meg.
(A Hild-villát (Bp. XII. Budakeszi út 38-40.) – amelyet későbbi tulajdonosa után Geiszt-villának is neveztek – a magyar klasszicista építészet kiemelkedő egyénisége, Hild József a maga és családja számára tervezte és építette, 1844-ben. A fokozottan védett műemlék felújítása 2016 januárjában kezdődött meg, ünnepélyes átadóját pedig december 20-án tartották.MMA – Hild-villa, mma.hu)
Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ A Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ létrehozásáról a Magyar Kormány 1771/2017. (XI.7.) Kormányhatározata döntött. Elődintézménye az 1872-ben létrehozott Műemlékek Országos Bizottsága levéltára, könyvtára és archívuma, valamint az 1968-ban alapított Magyar Építészeti Múzeum. A kormányhatározat értelmében az intézmény a Magyar Művészeti Akadémia fenntartásában működik. Egyúttal az MMA tulajdonába került a Budapest VII. kerület, Városligeti fasor 9-11. szám alatti, egykori BM-kórház épületegyüttese, azzal a céllal, hogy itt valósuljon meg a MÉM MDK végleges elhelyezésére szolgáló beruházás. Az intézmény igazgatója dr. Almássy Kornél.Kiemelt beruházásként újul meg egy rég elhagyatott pesti kórház, 24.hu, 2020. június 9