Claude Lorrain (eredeti neve Claude Gellée vagy Claude Le Lorrain) (Chamagne,Kicsiny település Északkelet-Franciaországban, a Mosel folyó mentén, Nancy közelében, lakosainak száma nem éri el az ötszáz főt. Lorraine régió, 1600 körül – Róma, 1682. november 23.) francia barokk tájképfestő, egyben az európai tájképfestészet egyik legjelentősebb mestere.
Életpályája Ötgyermekes családban született, már 12 évesen árvaságra jutott, bátyjához, Freiburgba ment, s ott fafaragást tanult. Beutazta Itália földjét, hogy megélhetést találjon. Rómában egy Annibale Carracci-tanítvány, Agostino Tassi tájképfestő inasa, majd segédje lett, akivel a Viterbo melletti kastély freskóit készítette, sajnos időközben a freskók már elpusztultak.
Nápolyban Goffredo festő volt a mestere. Legkedveltebb városa Róma volt, de 1625-ben visszatért szülőföldjére Velencén, Tirolon, Bajorországon át. 1626-ban munkát talált Nancyban Claude Deruet udvari festőnél, de visszavágyott Rómába, s 1627-ben már vissza is tért oda. További életében nyugodt megélhetést talált ő ott a tájképfestéssel, a rézmetszéssel és tollrajzaival.
Liber veritasEzeket 1648–1675-ig gyűjtötte össze. című rajzkatalógusa 200 biszterrel lavírozott tollrajzát tartalmazza, melyek lényegében olajfestményeinek előtanulmányai. Azért is készített festményeihez vázlatot, mert képeit már életében hamisították. A rajzkatalógus egyik mecénásához, Devonshire herceghez került, s ez alapján Londonban Richard Earlom (1742–1822) 100 metszetet adott közre 1774–1777 közt. Lorrain hosszú életet élt, melyet mindvégig kiegyensúlyozott alkotó munkával töltött.
Tájképfestészetét leginkább a romantikus angol festők értékelték, köztük William Turner, John Constable, francia földön pedig a fiatal Jean-Baptiste Camille Corot egyik ihletője volt. A magyarok közül id. Markó Károly Claude Lorrain legkésőbbi követői közé tartozott.
Legszebb festményeit a római, a londoni, a párizsi, a szentpétervári, a német és az amerikai múzeumok őrzik. Claude Lorrain az 1660-as évek végén vagy az 1670-es évek elején festette Villa a római Campagnán című tájképét, mely a budapesti Szépművészeti Múzeum tulajdonába került. bélyegkép|jobbra|Auguste Rodin által készített emlékmű Claude Lorrain tiszteletére Nancy városában. (1892)
Művei (válogatás)Művészeti lexikon: építészet, szobrászat, festészet, iparművészet. Szerk. Éber László. 1. kötet. Budapest: Győző Andor, 1935. Lásd 198. p. Campo Vaccino (Forum Romanum) (1636 előtt, Louvre) Tengeri kikötő (1636 előtt, Louvre) Falusi mulatozás (1639, Louvre) Tengeri kikötő (1639, Louvre) Tengeri kikötő (1646, Louvre) Sába királynője a kikötőben (1646, National Gallery, London) David és Sámuel (1647, Louvre) Menekülés Egyiptomba (1647, Drezda) A malom (1648, Galleria Doria Pamphilj,Magyarul: Dória Képtár. Róma) A malom (variáns, 1648, National Gallery, London) Akis és Galatea (1657, Drezda) A reggel, Jákob és Rahel (1667, Ermitázs, Szentpétervár) A dél, menekülés Egyiptomba (1661, Ermitázs, Szentpétervár) Az este, Tobiás az angyallal (1672, Ermitázs, Szentpétervár) Az éjszaka, Jákob viaskodása az angyallal (1663, Ermitázs, Szentpétervár) Jákob viaskodása az angyallal (1672, Buckingham-palota, London) Hágár elűzetése (1668, München) Folyópart (1676, München) Jákob és Lábán. (1676, Dulwich Picture Gallery, London.)
Galéria
Jegyzetek
Források Művészeti lexikon. Főszerk. Zádor Anna és Genthon István. 1. kötet. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965. Lásd 420–421. p. További információk Portail des collections des musées de France Artcyclopedia
Kategória:Francia festők Kategória:Tájképfestők Kategória:Az 1600-as években született személyek Kategória:1682-ben elhunyt személyek