Ka–27

A Kamov Ka–27 (NATO-kódja: Helix) szovjet katonai helikopter, melyet a Szovjet Haditengerészet számára fejlesztettek ki és jelenleg Oroszországban, Ukrajnában, Vietnámban, Észak-Koreában, Kínában, Tajvanon és Indiában áll szolgálatban. A változatai között szerepelnek a Ka–29 harci-szállító, a Ka–28 export és a Ka–32 polgári változatok.

Történet és leírás thumb|jobb|350px|Ka–27 üzemeltetők. Kék: „polgári”, piros: „katonai”, lila: mindkettő

A Ka–27 család fejlesztési munkálatai 1969-ben kezdődtek, melynek első szakaszában még részt vett Nyikolaj Kamov is. Kamov 1973-as halála után Szergej Mihejev vette át a tervezőiroda főkonstruktőri helyét és a fejlesztőmunka irányítását. Sorozatgyártása 1977-ben kezdődött el a Kumertaui Repülőgépgyárban. A teljesen új Ka–27 megtartotta Kamov jól bevált ellenforgó koaxiális rotorkialakítását, és a Ka–25 külső méreteit. A nagyobb lapátterület, új profil és építési módszerek eredményeként a rotor azonos átmérővel és lapátszámmal is át tudta adni az új 1491 kW-os (2000 LE) TV3–117-es hajtómű megnövekedett teljesítményét. Így sokkal nagyobb, jobban használható helikopter született, amely ugyanakkora helyet foglalt a fedélzeten, mint az elődje, és ugyanazokat a hangárokat, lifteket használhatta.

Az első szériagyártású változat a Ka–25BS leváltására tervezett alap Ka–27PL (Helix-A) tengeralattjáró-elhárító változat lett. A prototípus 1974 decemberében repült először, a csapatpróbák 1981 végén kezdődtek. A gépnek nagyobb a törzse, mint a Ka–25-é, és több kompozitanyagot, illetve továbbfejlesztett fémötvözetet tartalmaz. A törzs alsó része ismét vízhatlan, és a törzsközép alsó részére rekeszekbe extra úszóeszközöket lehet szerelni.

A gép általában háromfős személyzettel repül: ezek a pilóta, a navigátor és mögöttük a megfigyelő vagy csörlőkezelő. A Ka–27 rendkívül stabil és könnyen repülhető, az automatikus magasságtartás, automatikus átmenet lebegésbe/lebegésből és automatikus lebegés az összes szélviszonyok közepette lehetséges. A Ka–27PL valamennyi szabványos tengeralattjáró-elhárító és elektronikus harctevékenység-felderítő berendezéssel rendelkezik, ezek közé tartozik a merülő hangbója és a szonárbóják (a kabinban szállítva), valamint egy új radarkupola az orr alatt, a keskeny szögletes radarantennával.

Típusváltozatok Ka–27PSZ

Az elsődleges kutató-mentő változat a lokátorral felszerelt Ka–27PSZ "Helix-D", melyet szükségszerűen külső üzemanyag-tartályokkal és úszóberendezésekkel szereltek fel (ezek ritkán láthatók szovjet "Helix-A"-kon, de néha megjelennek a Ka–28-on). A kabinajtó felett egy 300 kg teherbírású csörlő, továbbá a törzs bal oldala alatt elöl és a hátsó kabinnál lefelé világító fényszóró található. Az irányított elektronikus harctevékenység-felderítő rendszer és a barát-ellenség érzékelő kivételével a hadműveleti berendezéseket kiszerelték. A doppler-radar mögött a faroktartó alatt egy ismeretlen célú dobozszerű burkolat található két félgömbbel.

Ka–28

Az Indiának és Jugoszláviának eladott Ka–28 az alap Ka–27PL exportváltozata. A Ka–27 további katonai változatait kutató-mentő célokra specializálták – ezek közé tartozik az egyszerűsített polgári Ka–32T "Helix-C" katonai változata, melynek szintén nincs az orra alatt radarkupola, viszont fel lehet szerelve úszópárnákkal, külső üzemanyag-tartályokkal és mentőcsörlővel.

Ka–29TB bélyegkép|Ka–29 A Ka–29TB (Transzportno Bojevoja) a Ka–27/32 család harci-szállító változata, melyet az erősen megváltoztatott sárkánnyal az orosz haditengerészet partraszálló hadműveleteinek támogatására szántak. Az első példány 1987-ben jelent fel az Ivan Rogov partraszállító hajón. A feltételezések szerint Ka–27B típusjelű gép a „Helix-B” NATO kódnevet kapta. Sok új változat tűnt fel észrevétlenül, melyeket a Ka–27PL radar nélküli, minimális módosításokkal készült változatának hittek.

Valójában a Ka–29TB orr-részét teljesen áttervezték, a kiszélesített kabinban három fő ül egymás mellett, közülük az egyik a fegyvereket kezeli. A megerősített függesztési pontokra sokféle rakétát lehet függeszteni, és az orr jobb oldalán csuklós ajtó mögött egy négycsövű 7,62 mm-es géppuska található. Az aládúcolt pilonok elhelyezkedése miatt sem úszófelszereléssel, sem kisegítő tüzelőanyag-tartályokkal nem lehet a gépet felszerelni. A Ka–27 két darabból álló hajlított szélvédőjét ötrészes üvegezés váltotta fel, mely három fő része sík, két kisebb negyedköríves ablakkal kiegészítve.

A feketére festett – a későbbiekben talán még radart is tartalmazó – orr bal oldaláról egy hosszú, merevített Pitot-cső nyúlik előre. A Ka–29TB orra alatt a Mil Mi–24 „Hind”-éhez hasonló elektrooptikai érzékelő található a jobb oldalon, míg a bal oldalon egy rakéta rávezető/célmegvilágító eszköz. Az előbbi valószínűleg előretekintő infravörös kamerával kombinált alacsony fényerejű tv, míg a radarkupola bizonyára a 9K114 Sturm (NATO-kódja: AT–6 Spiral) rakétával kapcsolatos. Az orról hátrébb a jobb oldalon hüvelykivető-nyílás található. Szintén a Mi-24-hez hasonló, hogy a csúszóajtót egy vízszintesen megosztott, kifelé nyíló kétrészes ajtó váltotta fel, illetve a törzs tetejére infravörös zavarót lehet szerelni.

Ka–29RLD

A Ka–29TB sárkányán alapul a Ka–29RLD, melyet először a Admiral Kuznyecov repülőgép-hordozón láttak próbák során, és amelynek még nincsen NATO kódneve. Noha a két ismert gép Aeroflot színeket viselt, az egyik kétszínű szürke álcázófestést kapott. A törzs kiszélesítése egészen a hátsó futómű rugós-tagjáig tart, és hirtelen ér véget.

A hasa alatt mindkét gépet egy-egy hatalmas borítólemezzel látták el, amely a feketére festett orrkúptól egészen a kabin végéig tart, a törzs teljes szélességében. Úgy látszik, hogy a segédhajtóművet a hajtóműburkolat fölé helyezték át, mellső és hátsó (jobb oldalra néző) beömlőnyílásokkal. A pilótakabin mögött mindkét gépen új, két részre osztott keskeny ajtó van, melynek alsó része lépcsőként szolgál. A felső részén egy szögletes burkolatra cserélték fel az ablakot.

Nagyjából a normál úszóberendezéssel megegyező keresztmetszetű, nagyméretű szögletes borítólemezeket szereltek a törzsoldal alsó részére, melyek hosszan, az orrfutón túlra nyúlnak előre. Az egyik gépen a főfutók mögött feljebb is találhatók lemezek. Ismeretlen berendezést szereltek a kabin hátsó végére egy csőszerű szerkezetbe.

Az Aeroflot jelzések ellenére a gépek szinte biztosan egy új hajófedélzeti légtérellenőrző helikopter prototípusa vagy nullszériája, síkantennájú rádiólokátorral a törzs alatt. A Ka–29TB fegyverzetét valószínűleg eltávolították.

Ka–32SZ, Ka–32T A Ka–27 polgári változata a Ka–32SZ (szudovoj), mely a radarját kutató-mentő és jégfelderítő célokra használja, a Ka–32T pedig az alap szállító változat. A határ a polgári és a katonai változatok között olykor elmosódik, néhány névlegesen civil Aeroflot gép szovjet hadihajókról üzemelt, míg néhány nyilvánvalóan katonai gépet Ka–32 felirattal állítottak ki. A két típust a nyolcvanas évek közepén fejlesztették ki, hogy a polgári repülés igényeit kielégítsék. A rakományt a helikopter belső terében vagy egy kötélen szállították, a ki- és berakodás a hajó lehorgonyzott állapotában, vagy akár menet közben is lehetséges volt, így a helikoptert tengeri fúrótornyokon, vagy kutató-mentő műveletekre is használhatták. A helikopterek fejlesztését B. Je. Szokolov vezette, asszisztense Je. N. Jamscsikov, a tesztprogramok vezetőmérnöke volt. A prototípus első repülésére 1980. október 8-án került sor, a tesztpilóta Je. I. Larjusin volt. A Ka–32SZ annyiban különbözött a Ka–32T-től, hogy felszereltek rá egy keresőradart és egy navigációs rendszert a jégfelderítő repülésekhez. A gépek sorozatgyártása 1986-ban kezdődött a Kumertaui Helikoptergyárban.

A Ka–32SZ típust kifejezetten sarki területeken használták. Avionikája sokkal széleskörűbb, magában foglalva egy önálló navigációs rendszert és egy Osminog (polip) orr alatti radart (keresősugár: 200 km) az IFR jégtörő műveletekhez, melyet kedvezőtlen időjárási körülmények közötti repülésre és tereptárgyak elkerülésének céljából használnak; 300 kg-os elektronikus daruval; kiegészítő külső üzemanyag tartályokkal, melyek 1994 óta elérhetőek, a kabin két oldalának tetejére rögzítve. A feladatköre: jégfelderítés, hajók átvezetése a jégmezőkön, hajók feltöltése, illetve kiürítése (több mint 30 tonna rakomány óránként, 360 tonna rakomány egy nap). 1500 vagy 3000 liter kapacitású szimplex szénszálas/epoxi tartály helyezhető fel tengerparti szennyezéselhárítási célból. A szórási idő hat perc az 1500 literes tartállyal. Tengerparti kutató-mentő feladatkörnél 1 órán át maradhat a levegőben, a bázistól 480 km-re repülhet, majd visszatéréskor 4 főnyi személyzetet és 5 tonnányi hasznos terhet hozhat magával.

Változatok thumb|jobb|Ka–27 thumb|right|Az Omega Helicopters Kamov Ka–32S helikoptere a moszkvai Bikovo reptéren, 2004-ben

Ka–25–2 – Első prototípus. Ka–27K – Tengeralattjáró-elhárító harci prototípus. Ka–27PL – (Helix–A) Tengeralattjáró-elhárító harci helikopter. Ka–27PSZ (Helix–D) – Kutató-mentő helikopter. Ka–27PV – A Ka–27PSZ felfegyverzett változata. Ka–28 (Helix–A) – A Ka–27PL export-változata. Ka–29TB (Helix–B) – Harci-szállító helikopter, két pilóta és 16 katona szállítására. Ka–29RLD – Felszíni ellenőrző helikopter, később Ka–31 típusjelzést kapott. Ka–32A – Polgári szállító helikopter. Korai sorozatgyártású változat. Ka–32A1 – Tűzoltó helikopter. Ka–32A2 – Rendőrségi változat, két kereső reflektorral és hangszóróval felszerelve. Ka–32A4 – Speciális kutató-mentő helikopter, mentő és evakuáló változat. Ka–32A7 – A Ka–27PSZ-ből kifejlesztett felfegyverzett változat. Ka–32A11BC – Kanadai és európai változat Klimov TV3–117MA hajtóművekkel felszerelve. Ka–32A12 – Svájci üzemeltetésre kialakított változat. Ka–32C – Kevésbé ismert változat. Ka–32M – 1839 kW-os TV3–117VMA–SZB3 hajtóművekkel szerelt változat. Valószínűleg a Ka–32–10 projekt váltotta fel. Ka–32SZ (Helix–C) Tengerparti többcélú szállítójármű, kutató-mentő helikopter, orr alatti radarral felszerelve. Ka–32T (Helix–C) Többcélú szállító helikopter, két pilóta és 16 utas szállítására. Ka–32K – Repülő daru, a másodpilóta számára kialakított behúzható gondolával felszerelve.

Üzemeltetők Katonai üzemeltetők thumb|jobb|A Ka–27

3 Ka–32T helikopter.

7 Ka–32S helikopter.

Polgári üzemeltetők thumb|jobb|A Heliswiss Ka–32 A12 helikoptere

Kanada Vancouver Island Helicopters (VIH) – 3 Ka–32A11BC helikopter. Indonézia Indonézia Ka–32 helikopterek vásárlását tervezi nem katonai célra (evakuálás, kutatás-mentés, szállítás és tűzoltás), illetve az indonéziai rendőrség számára (Polisi Lintas Udara). Irán Irán legalább 50 Ka–32 helikopter licenc alatti gyártását tervezi. Portugália Ka–32 helikoptereket használtak nem katonai célokra, főleg tűzoltásra. Oroszország Ka-32S helikopterek. Dél-Korea Koreai Erdészeti Szolgálat és a Parti Őrség üzemeltet 36 Ka-32S helikoptert. Spanyolország A Helisureste üzemeltet Ka-32A11BC-ket. Dél-Afrika A dél-afrikai AIRREP üzemeltet Ka–32-ket. Svájc Helog Heliswiss üzemeltet Ka–31A12-ket. Heliswiss üzemeltet Ka–32T-ket. Tajvan Sunrise Airlines Company üzemeltet 1 Ka–32A11BC helikoptert (B-77999). Törökország A török erdészeti minisztérium üzemeltet 8 Ka–32 helikoptert tűzoltási célokra.

Műszaki adatok (Ka–27) Geometriai méretek és tömegadatok Hossz: 11,30 m Rotorátmérő: 15,80 m Magasság: 5,50 m Üres tömeg: 6500 kg Normál felszálló tömeg: 11 000 kg Maximális felszálló tömeg: 12 000 kg Hasznos terhelés: 4000 kg

Hajtóművek Hajtóművek száma: 2 darab Típusa: Klimov (Izotov) TV3–117V tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina (szabadturbinás hajtómű) Teljesítmény: 1645 kW (2205 LE) egyenként

Repülési jellemzők Maximális sebesség: 270 km/h Maximális hatótávolság: 800 km (üzemanyag-póttartállyal) Maximális repülési idő: 4 óra 30 perc Szolgálati csúcsmagasság: 5000 m

Fegyverzet Ka–27