Az arany lándzsakígyó (Bothrops insularis) a viperafélék családjába és a Bothrops nemzetségbe tartozó hüllőfaj. Egyedül Ilha da Queimada Grande szigetén él, ahol viszont az állománysűrűsége példátlanul magas.

Előfordulása Az arany lándzsakígyó egy endemikus viperafaj, a Brazíliához tartozó 43 hektáros Queimada Grande szigeten él. A sziget a brazil partok mentén helyezkedik el, São Paulo államhoz tartozik. A sziget nem lakott, csak egy világítótorony található rajta, amit a brazil haditengerészet üzemeltet.

Az arany lándzsakígyó az egyetlen kígyófaj a szigeten és megtalálható annak minden részén: a tengerparton (a víz közvetlen közelében is), a fákon, a földön, a sziklákon, sőt a világítótorony környékén is.

A szigetre jellemző élőhelytípus neve trópusi nedves erdő. A sziget egy része sziklás, cserjés és erdős területek váltakoznak rajta.

Megjelenése Átlagos hossza 70 cm, de 118 cm hosszú példányt is leírtak már. Nincsen kapaszkodó farka,Campbell JA, Lamar WW. 2004. The Venomous Reptiles of the Western Hemisphere. Comstock Publishing Associates, Ithaca and London. . de közeli rokonához, a jaracana lándzsakígyóhoz képest hosszabb farka van, ami feltehetőleg annak tulajdonítható, hogy sokat tartózkodik a fákon. Hosszú méregfogai vannak, hogy a mérgét a madarak tollazatán keresztül is be tudja juttatni az állat testébe. A többi lándzsakígyótól eltérően, melyek megharapva az emlőst, azt elengedik, megvárják a méreg hatását és csak akkor indulnak a keresésére mikor már biztosan elpusztult, az arany lándzsakígyó kénytelen fogva tartani az áldozatát, míg az el nem pusztul, mert ha elszállna, nem találná meg.Mark O’ Shea: A világ mérges kígyói. Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2006, 38. oldal.

Színe halványsárga, barnás árnyalattal.

Szaporodása

Elevenszülő, 2-10 utódot hoz a világra.Mark O’ Shea: A világ mérges kígyói. Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2006, 39. oldal.

Életmód

Élőhelyén a kicsiny emlősök hiányában csak azokkal a madarakkal táplálkozik, mely a fák alatt lehullott gyümölcsökre szállnak le táplálkozni.

Mérge

A faj a legveszélyesebb mérgű kígyók egyike; mérge rendkívül erős, véralvadást okozó izom- és sejtméreg, melynek hatására az áldozat megbénul, majd a szervezetében vérzékenység és szövetelhalás következik be.

Jegyzetek

Források

További információk

Kategória:Viperafélék Kategória:Hüllőfajok Kategória:Brazília hüllői Kategória:Brazília endemikus állatai