A Négyszögletű Kerek Erdő Lázár Ervin Kossuth-díjas magyar író 1985-ben megjelent gyermekregénye. Az illusztrációkat Réber László készítette. A kötet 1986-ban elnyerte az Év Könyve jutalmat. Az írót a Pécel északi határában elterülő Csunya-erdő ihlette.Thüringer Barbara - Idén tényleg csúnya lett a Csunya-tó, és már tónak se lehet nevezni (Telex.hu), 2002.09.11.)
A Négyszögletű Kerek Erdő olyan önálló mesék füzére, melyet a szereplők személye tesz egységessé; a könyvnek nincs összefüggő története, bár néhány ponton találkozunk korábbi kalandokra történő utalásokkal, mégis a történetek önállóan is egy-egy kerek egész mesét adnak.
A meséről A Négyszögletű Kerek Erdőben játszódó kalandok kulcsfigurája Dömdödöm. Feltűnnek mellette olyan szereplők is, akiket korábbi történetekből bukkannak fel (például Bruckner Szigfrid A kisfiú meg az oroszlánok egyik főszereplője), így a mesegyűjtemény „darabkái” mesefüzérré olvadtak össze. Az 1979-ben megjelent Bikfi-bukfenc-bukferenc, majd a nem sokkal később önálló történetként hosszabb terjedelmű Gyere haza, Mikkamakka! anyaga állt össze egységes - az előző mesék morális világát összegző, betetőző - meseregénnyé A Négyszögletű Kerek Erdő címmel. A magánnyal szemben álló közösségi lét fontossága, a szeretetmitológia, a mesélő attitűd formai sajátosságai, a játék, mint lélekmentő tevékenység mind-mind olyan elemek, amik összekötik a történeteket. A történet hőseit Mikkamakka vezeti a hétköznapi világból a mesei erdőbe. Az erdőlakók (Bruckner Szigfrid, Ló Szerafin, Aromo, Vacskamati, Nagy Zoárd, Szörnyeteg Lajos és persze Dömdödöm) mindannyian különös, különc egyéniségek, akik arra kényszerülnek, hogy a hétköznapi világban el nem ismert értékeiket az Erdő zárt világában éljék meg. A külvilág kizárásával létrejövő közösség tagjai először önmagukkal, majd egymással kerülnek konfliktusba. Az egyes epizódok pergő párbeszédeiből megismerhetjük az erdőlakók csökönyös természetét, kalandjaik azonban a kisszerű vitákon túlmutatva a másik elfogadásának tanulásáról szólnak, arról, milyen nehéz feladniuk úgy önmagukat, hogy valami értékesebb részévé válhassanak, ennek az elfogadásnak lesz az alapja a szeretet. Mikkamakka kulcsfontosságú szereplője a történetnek, a gyermekként civakodó, egymást nehezen megértő szereplők indulatait bölcs nyugalommal csendesíti, ráadásul a külső veszedelmet az ő megérkezésével tudják legyőzni, és ő az, aki mindig pontosan érti, mit mond Dömdödöm.Hagyomány és újítás Lázár Ervin elbeszélőtörténetében - Pompor Zoltán, okl. magy. szakos tanár PhD dolgozata
Szereplői
Mikkamakka (a neve eredetileg Miskamacska volt, de mivel az író lánya nem bírta kimondani, ezért lett Mikkamakka) Vacskamati Szörnyeteg Lajos (a legjobb szívű behemót) Ló Szerafin (a kék paripa, lócsoda) Aromo (a fékezhetetlen agyvelejű nyúl) Dömdödöm (aki mindenre csak azt mondja: dömdödöm) Bruckner Szigfrid (a kiérdemesült cirkuszi oroszlán) Nagy Zoárd (a lépkedő fenyőfa) Maminti (a kicsi zöld tündér) Balambér Vadkan Valdemár Szirénfalvi Szürkevarjú Szeréna Gepárd Géza Medve Medárd Egér Elek Kisfejű Nagyfejű Zordonbordon
Megjegyzések
Jegyzetek
Kapcsolódó szócikkek A Nagy Könyv Lázár Ervin
További információk Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – Magyar Elektronikus Könyvtár Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – Digitális Irodalmi Akadémia Lázár Ervin: A Négyszögletű Kerek Erdő – Szegedi piaristák
Kategória:20. századi magyar regények Kategória:1985 regényei Kategória:Meseregények