thumb|A Veneroida rendbe tartozó kagyló képe. A kettős tölcsér a képen jobbra látható.

A tölcsér vagy szifó a csigák (Gastropoda), kagylók (Bivalvia) és fejlábúak (Cephalopoda) osztályába tartozó, vízi életmódot folytató puhatestűek testrésze. Leggyakrabban sós- vagy édesvízi csigák, kagylók, polipok és tintahalak rendelkeznek tölcsérrel.

A tölcsér többnyire cső alakú, a puhatestűek lábából módosult testrész, amely vizet (ritkább esetben levegőt) továbbít, elkeskenyülő külső része a köpönyegüregből kifelé irányul. A levegőt csak légzésre használják, de a tölcsérben áramló víz a légzésen kívül mozgásra, táplálkozásra és szaporodásra is szolgálhat. A víz áramolhat a köpönyegüreg felé, illetve kifelé.

A csigáknak általában egy tölcsére alakult ki. A kagylóknál a tölcsér páros szerv, amely összeolvadt. a fejlábúak esetében csak egy tölcsér található (hyponome).

left|thumb|A tengeri, ragadozó életmódot folytató Cymbiola magnifica tölcsére left|thumb|A Nassarius fossatus tengeri csiga tölcsére (balra) Csigák thumb|Melo amphora egy korallzátonyon. left|thumb|Murex pecten Egyes tengeri csigafajoknál a köpeny külső részéből alakult ki a tölcsér, amelyen keresztül az állat vizet szív be a kopoltyúba (vagyis a köpenyüregbe).Örstan A. 13 April 2007. Melongena's siphon. Snail's Tales.

Ezeknél a fajoknál a tölcsér puha, csőszerű szerv, amelyen kémiai érzékelők is találhatók, ezek biztosítják a szag- vagy ízérzékelést a csigáknak, amely a táplálékszerzésben is szerepet játszik.Abbott, RT and Sandstrom, GF (2001) Seashells of North America Macmillan. Nassa mud snails, p. 142.Cone snails . Hawaiian Marine Life. Accessed 18 November 2008.Respiratory system . The apple snail website. Accessed 18 November 2008. A tölcsérrel rendelkező tengeri csigák vagy ragadozók vagy dögevők.Los Marineros Marine Life. Caption Mollusca. Accessed 21 November 2008.

Bár a csigák esetében a tölcsér csőként funkcionál, de morfológiailag a köpeny egy ránca, amely cső formájúvá alakult. Azoknál a tengeri csigáknál, amelyeknél a tölcsér különösen hosszú, a csigaház (testa) átalakult, hogy megfelelő védelmet biztosítson a tölcsér puha szövetének (egyik jellegzetes példája ennek a Murex pecten. Más fajok esetében a csigaházon csak egy kitüremkedés látható a tölcsér helyén.

Az Aplysia fajok kopoltyú és tölcsérvisszahúzási reflexe az állat önkéntelen védekezési mechanizmusa és fontos szerepet kapott idegrendszeri kutatások során.

A tölcsér mint légzőszerv tüdőscsigák esetében thumb|left|Az almacsigák családjába tartozó Pomacea canaliculata, amely a víz alól a felszínre dugta ki szifóját. thumb|Florida államban honos édesvízi csigafaj (Pomacea paludosa) rajza, a szifó jobbra lent látható

Az almacsigák családjába tartozó édesvízi csigafajok esetében a szifó a köpenyüreg bal széléből alakult ki és jelentős szerepet játszik a légzés során. Ezeknél a fajoknál a légzés a köpenyüreg falán keresztül történik és az állatok a szifót a vízfelszín felé kinyújtva szívnak be levegőt, amikor oxigénben szegény vízben tartózkodnak és a vízen keresztül nem jutnak elég oxigénhez. A szifó lényegében a búvárok légzőcsövéhez hasonló szerepet tölt be és az állat szükség szerint ereszti ki vagy húzza vissza.Respiratory system . The apple snail website, http://www.applesnail.net, accessed 26 February 2009.

Kagylók thumb|right|A Panopea abrupta három példánya tengervizes tartályban, a szifók hossza ennél a fajnál elérheti az 1 métert thumb|left|Veneroida kagylók kiterjesztett szifóval left|thumb|A Venus verrucosa kagyló rajza kiterjesztett szifókkal (a felső belélegző, az alsó kilélegző), kagylóval és lábbal.

A tölcsérrel rendelkező kagylófajoknál kettős tölcsér alakult ki. Nem minden kagylónak vannak tölcsérei: általában azoknak a fajoknak, amelyek a szubsztráton élnek (mint pl. az osztriga), nincs szükségük erre. A tengerfenék üledékében élő kagylóknak azonban szükségük van a tölcsérekre, amelyeket az üledék felé ki tudnak nyújtani. Ezek segítségével lélegeznek, táplálkoznak, kiválasztanak és szaporodnak.Bales, SL and Venable, S. 2007. Natural Histories: Stories from the Tennessee Valley. University of Tennessee Press. . p. 66.Barnes, H. (Ed.) 2008. Oceanography and Marine Biology CRC Press. . p. 77.

Minél mélyebbre ássa be magát egy adott kagylófaj az üledékbe, annál hosszabb tölcsérre van szüksége: a Panopea abrupta faj egyes példányainál a tölcsér hossza elérheti az 1 métert is és a Távol-Keleten egyes országaiban a kagyló tölcsére keresett csemege, amelyet nyersen vagy főzve fogyasztanak.Washington Department of Fish and Wildlife. 2000. WDFW - Shellfish: Geoduck clam . accessed 26 February 2009.

A legtöbb kagyló szükség esetén teljesen vissza tudja húzni szifóját a kagylóhéjba, de ez nem mindegyik fajra igaz. Az előbbiek esetében a kagylóhéjon belül található egy üreg ("pallial sinus"), ahová a szifó illeszkedik és ezzel lehetővé teszi a kagylóhéj teljes bezárását.M. Alan Kazlev. Palaeos Metazoa: Mollusca: Bivalvia: Bivalve Glossary . Page uploaded 11 January 2003, last change 7 July 2007, accessed 26 February 2009.

A kagylók szifója a köpenyüreg hátsó széléből alakult ki.Anatomy of a Bivalve . accessed 26 February 2009. A két szifóból az egyik rendszerint belélegző, vagyis a víz ezen keresztül lép be a köpenyüregbe, majd miután átfolyik a kopoltyúkon, a kilélegző szifón keresztül távozik. A vizet a kopoltyúk mozgatják és általában a víz megszűrésével táplálékhoz is jutnak a kagylók.

Táplálkozás Egyes fajok esetében a kagylók szinte porszívóként használják a szifójukat és aktívan törekednek a táplálékban gazdag üledék felszippantására. A többi kagylófaj megelégszik az általuk beszippantott vízben jelenlévő mikroplankton kiszűrésével.S. Peter Dance. 1977. The Encyclopedia of Shells. Blandford Press Limited, Poole, Dorset, , pp. 288, page 8.

Fejlábúak thumb|Nautilus belauensis szemből, jól látható a tölcsér nyílása.

A fejlábúak tölcsére izmos szerv, amelyből a vizet hirtelen ki tudják préselni és a sugárhajtás elvén magukat mozgatják. A fejlábúak tölcsére egy közös ős lábrészéből alakult ki.Class Cephalopoda: the Head-Feet Accessed 21 November 2008.

A víz a köpenyüregbe lép be és a tölcsér falának hirtelen összehúzódásakor hátrafelé lövell ki, amely az állatot előremozgatja. A legtöbb fejlábúnál, mint pl. a polipok, tintahalak és kalmárok, a tölcsér kör keresztmetszetű, izmos cső. A Nautilidae családba tartozó fajok esetében azonban inkább egy félbehajtott szárnyra emlékeztet.

Fordítás

Jegyzetek

Kategória:Állatanatómia Kategória:Belső szervek