Ujvárosi Miklós (Hajdúnánás, 1913. január 25. – Budapest, 1981. augusztus 15.) magyar botanikus. Mezőgazdasági növénytannal, florisztikával, herbológiával foglalkozott, ő a magyar agrobotanikai iskola egyik megalapítója.
Élete A hajdúnánási gimnázium elvégzése után 1938-ban a debreceni Tisza István Tudományegyetem bölcsészeti karán doktorált „Hajdúnánás vegetációja és flórája” című dolgozatával. 1939-től kinevezték a Debreceni Egyetem Fűvészkert gyakornokának majd vezetőjének. Ezidőben előadásokat tart, gyakorlatokat vezet, botanikus kertet fejleszt Soó Rezső mellett, aki a '30-as években megszervezte az egyetemi növénytani intézetet és a botanikus kertet, valamint megalapította a világszerte híressé vált debreceni cönológiai iskolát. A második bécsi döntés után Ujvárosit 1940-ben Kolozsvárra helyezik az ottani Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Botanikus Kertjébe kertészeti főintézőnek és tanársegédnek. Botanikai kutatásait a Hajdúság és a Tiszamente után Erdélyi területekre is kiterjesztette. Kolozsváron nősült meg, feleségül vette a nagynevű botanikus professzor, Nyárády Erazmus Gyula leányát, Nyárádi Klárát. 1944 őszén kiürítési parancsra feleségével és két fiával Zala vármegyébe menekült, Kehidán (ma: Kehidakustány), majd 1946-tól Keszthelyen botanikát tanított.Horváth Károly: Ujvárosi Miklós életútja (1913-1981) és munkássága a hazai szántóföldi gyomnövényzet kutatásában. (itt tévesen, mint „Újvárosi”) Kitaibelia 7 (2): 103-107.o. Debrecen, 2002. 1947-ben újra Debrecenbe került, a Magyar Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Debreceni Osztályán adjunktusi beosztásban dolgozott. Ekkor a természetes vegetációkutatástól a gyomnövénykutatás felé fordult érdeklődése. A második világháború utáni lerobbant kisparaszti gazdaságok katasztrofális helyzetbe kerültek. Debrecenben 1948-ban közzétett cikke („Mi okozra a tavalyi 4,5 q-ás búzatremést?”) ráirányította a figyelmet a helyzet tragikusságára, és a Földművelésügyi Minisztérium, ismerve korábbi munkáit, pénzügyi támogatást adott Ujvárosi Miklósnak, hogy derítse ki, mi okozta a gyenge búzatermést. Ennek nyomán indult el 1949-ben az (első) Országos Szántóföldi Gyomfelvételezés program, amely időről-időre megismételve leképezte a gyomflóra- és a mezőgazdasági technológiák, politikai változások összefüggését. A gyomnövények országos elterjedésének felméréseit a Balázs Ferenc cönológiai felvételezési módszerével (Ujvárosi kisebb módosításával) végzik (Balázs-Ujvárosi gyomfelvételezés) mind a mai napig, amelyet az Ujvárosi Gyomismereti Tanfolyamok szakemberei (növényorvosai) egységes metodikával, két év kultúrnövény vegetációjában, egyidőben végeznek el. Ujvárosi Miklós agrobotanikus meghívott előadóként az ország valamennyi mezőgazdasági jellegű egyetemén tartott szakterületéről, a gyomokról előadásokat, ily módon is hozzájárulva az Ujvárosi-féle gyomos, agrobotanikai iskola megteremtéséhez.
1949-től 1952-ig Pallagon az MTA Növénytermelési Intézetében növényszociológiai és gyomnövénykutató részlegének és a botanikus kertjének a vezetője (2026-ban: DE AKIT DTTI Kertészeti Kísérleti Telep), majd az újonnan átszervezett, és a magyar „növénytermesztés és növénynemesítés csúcsintézményét” létrehozva, a legtapasztaltabb kutatók martonvásári áthelyezésével 1953-ban létesített MTA Növénytermelési Kutató IntézetVeisz Ottó: A Magyar Tudományos Akadémia Kutatóintézetei. MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet. MTA 2000, 28 o. Agrobotanikai Osztályának részlegvezetője lett Ujvárosi Miklós (1953-1954) Martonvásáron. A megszüntetett Debrecen-Pallagi Agrobotanikus Kert növényeiből 1953–1954 között Vácrátóton közel 1,5 hektáron rendszertani növénygyűjteményt (botanikus kert részt) alakítottak ki. Ujvárosi Miklós 1952-ben addigi tudományos munkásságának elismeréseként kandidátusi fokozatot kapott.
1955-től 1980-as nyugdíjba vonulásáig vezette az MTA Vácrátóti Botanikai Kutató Intézet Botanikus Kertjét (amely 2019-től az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), 2023-tól a Magyar Kutatási Hálózat (HUN-REN) részét képező Nemzeti Botanikus Kert).
Ezután is évtizedeken át végzett részletes helyszíni vizsgálatokat: számos szakcikket, kiadványt, terjedelmes kézikönyvet publikált a szántóföldi gyomnövények témájában. 1973-ban adták ki a kutatásainak összefoglalását adó „Gyomnövények” és a „Gyomirtás” című könyveket, ugyanebben az évben az Állami Díjat is megkapta a gyomnövények elleni védekezés tudományos alapjainak kidolgozásában végzett munkásságáért.
Művelt volt, és sokoldalú személyiségként barátjának tudhatta többek között Ferencsik János karmestert is. A járványos gyermekbénulás miatti mozgáskorlátozottsága miatt egész élete hatalmas küzdelem volt, melyet óriási akaraterővel kompenzált.
Emlékezete Munkájának, a gyombiológiai iskola folytatásaként tanítványai 1983-ban előkészítették, majd 1984-ben hivatalosan is megalakították a Dr. Ujvárosi Miklós Gyomismereti Társaságot, amely jogfolytonosan átalakult 1994-ben: a Gyommentes Környezetért Alapítvány-nyá), majd a 2000-es évektől: Dr. Ujvárosi Miklós Alapítvány a gyommentes környezetért elnevezéssel folytatja tevékenységét. 1988-ban Hajdúnánáson és Debrecenben emlékülést rendeztek tiszteletére. A Magyar Agrártudományi Egyesület (MAE) Növényvédelmi Társasága (utóda: Magyar Növényvédelmi Társaság) emlékérmet nevezett el róla (Ujvárosi Miklós-emlékérem). Hajdúnánáson a Kőrösi Csoma Gimnázium melletti parkban tiszteletére emlékoszlopot avattak 1988-ban (Szeles tér, Béke park), felirata: „E gimnáziumban tanult a hazai gyomkutatás, oktatás és a gyakorlati munka úttörője. Hajdúnánás városa és tanítványai. 1988.” Az oszlopon látható egy dombormű, illetve egy nehezen olvasható emléktábla, alkotója nem ismert. Az MTA Ökológiai és Botanikai Kutató Intézet kutatóházának falán is emléktábla őrzi emlékét.Petrányi István: Vácrátóti botanikus kert: Ujvárosi Miklós-emléktáblát avattak. (magyarul) Szent István Egyetem, III. évf. 12–13. sz. (2001) arch ISSN 1585-518X Hozzáférés: 2017. május 12. (HTML); ISSN 1787-4025 (online) A Soó Rezső botanikus professzor születésének 100. évfordulójára kiadott emlékbélyegen (tévedésből) Ujvárosi Miklós portréja szerepel (2003, 40 Ft névértéken, tervezője: Kertész Dániel). 2013-ban előterjesztés készült „Prof. Dr. Ujvárosi Miklós botanikus munkássága” címmel Hajdúnánás Települési Értéktárba történő felvételére.Husvéthné Szabó Judit és Buczkó József: Javaslat „Prof.Dr. Ujvárosi Miklós botanikus munkássága” Települési Értéktárba történő felvételére. 2016. Móricz Pál Városi Könyvtár és Helytörténeti Gyűjtemény, Hajdúnánás. 14 o. http://www.nanaskonyvtar.hu/uploads/038%20prof_dr_ujvarosi_miklos.pdf Kitüntető díjakat adott át Hajdúnánás Város Önkormányzata a városnapon 2013-ban.Hajdúnánás Város Díszpolgára (2013) posztumusz elismerés dr. Ujvárosi Miklós részére a magyar gyomnövénykutatásban végzett kiemelkedő munkájáért. A díjat a tudós fiai vették át. https://hnujsag.nanasprocultura.hu/2013/Hajdunanasi_ujsag_2013_december_19.pdf Ujvárosi Miklós születésének 110. évfordulóján (2023) megemlékező cikk jelent meg a XX. század iskolateremtő kutatójáról.Horváth Károly és Novák Róbert: A XX. század iskolateremtő gyomnövénykutatója prof. dr. Ujvárosi Miklós (1913–1981). Növényvédelem 2023, 84 [N. S. 59]: 5. 220-223. o.
Díjai, kitüntetései Állami Díj (1973) Az MTA 150. éves fennállásának emlékérme (1975) Munka Érdemrend arany fokozata (1980) Hajdúnánás Város Díszpolgára (posztumusz, 2013)
Művei Számos szakmai cikke jelent meg, amelyek bibliográfiai adatai (nem kellő pontossággal), de megtalálhatók Ujvárosi Miklós Hajdúnánás Települési Értéktárba történő felvételi előterjesztésének (2016) 5-6. oldalain.
Tudományos könyvei Fontosabb szántóföldi gyomnövényeink. Budapest, Mezőgazdasági. 1951. Gyomnövények, gyomirtás. Budapest, Mezőgazdasági. 1957. A gyomnövényzet ökológiai viszonyai és összetétele a szántóföldi termőhelyeken. Budapest, Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. 1971. Gyomnövények. Budapest, Mezőgazdasági. 1973. 833. o. Gyomirtás. Budapest, Mezőgazdasági. 1973. 288. o.
Jegyzetek
Források Magyar életrajzi lexikon, mek.oszk.hu (HTM) (Hozzáférés: 2017. május 12.
M. J. (Magyar József?-AI): Dr. Ujvárosi Miklós (Kertészet és Szőlészet, 1988. március 24.) Horváth Károly és Novák Róbert: A XX. század iskolateremtő gyomnövénykutatója prof. dr. Ujvárosi Miklós (1913–1981). Növényvédelem 2023, 84 [N. S. 59]: 5. 220-223. o.
Kategória:Magyar botanikusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:Hajdúnánásiak Kategória:1913-ban született személyek Kategória:1981-ben elhunyt személyek Kategória:Állami díjasok Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek