A Hungária Railjet a MÁV, a ŽSSK, a ČD és a DB által közlekedtetett EuroCity vonat (vonatszám: rj 174/175, régebben EC 170-171, EC 174-175, IEx 74/75, illetve Ex 154/155), amely jelenleg Budapest-Nyugati pályaudvar és Hamburg-Altona között közlekedik. Naponta egy-egy pár közlekedik, a České dráhy által kiállított kényelmes ComfortJet kocsikkal. A korábbi Hungaria EuroCity 2025. december 14. óta közlekedik a on, Railjet vonatnemben.Decembertől Budapestre is jár ComfortJet! - Indóház Online, 2025.10.16.
Története A Hungária néven futó magyar nemzetközi gyorsvonat az egyik legrégebbi olyan vonat, amely napjainkban is közlekedik. Először 1960. május 29-én közlekedett Budapest-Keleti–Prága–Berlin között, dízelmotorvonatként. A Hungária gyorsvonaton a budapesti Ganz által 1954-ben gyártott VT 12.14-es sorozatú gyorsmotorkocsijai közlekedtek. Ez volt az első olyan vonat Csehszlovákiában, amely elérte az óránkénti 130 km/h-s sebességet. A vonatok 1960-ban a közel 1000 kilométeres Berlin–Budapest útvonalat 14 óra 53 perc alatt tették meg. A Hungária számára épített motorvonatban 126 ülőhely és egy egy időben 36 főt kiszolgálni képes étterem volt.
Az 1970-es években a 300 ülőhellyel rendelkező gyorsmotorvonat kapacitása nem volt elegendő, ezért az 1974/75-ös menetrendtől expresszvonatként közlekedett a magyar és a keletnémet főváros között, ekkoriban Ex 154/155 számon. A mozdonyos szerelvényen a rendelkezésre álló kocsiktól függően 430-600 helyet tudtak biztosítani. Ekkortól álltak át a villamosvontatásra a dízelről, mivel ekkor már az útvonal jelentős részén megtörtént a vasúti pálya villamosítása, és rendelkezésre állt nagy teljesítményű villanymozdony, ekkor összesen öt mozdonycserére volt szükség – manapság legfeljebb kettő mozdonyra van szükség Budapesttől Hamburgig. Az alapszerelvényt a 80-as évekig a ČSD biztosította.
Az 1980-as években további fejlődés történt, ugyanis a MÁV azt tervezte, hogy a többi keleti blokkba tartozó állammal együtt létrehoz egy nemzetközi, minőségi szolgáltatást nyújtó vasúti szolgáltatást. Ennek neve Interexpress lett, amit a csehszlovák ČSD, a lengyel PKP, a magyar MÁV, valamint a keletnémet DR alkotott. A szerződést 1986-ban írták alá, ezzel az Interexpress egy évvel megelőzte a nyugat-európai EuroCity-hálózatot. Tehát a Hungária innentől már Interexpress-vonat lett, IEx 74/75 szám alatt, amely az 1986-os menetrendi évtől közlekedett ezen a besorolás alatt. A német végállomás ekkoriban még értelemszerűen Kelet-Berlinben volt, Berlin-Lichtenberg pályaudvaron, amely a keletnémet főváros legfontosabb távolsági pályaudvara volt. Az 1986/87-es, valamint az 1987/88-as menetrendi évben a D374/375-ös vonattal egyesítve Bécsből, illetve nyáron Malmőből közvetlen kocsikkal közlekedett.Die "InterExpress"-Züge der DR - Das EuroCity / EuroNigth-System in Osteuropa A vonatot ebben az időben magyar területen általában a MÁV V63-as sorozatszámú (Gigant) mozdonyai vontatták.
1993-ban jelent meg az EuroCity vonatnem és ezzel minőségi változások is történtek. Az útvonal közel 1300 kilométeresre hosszabbodott Budapest-Keleti és Hamburg Altona között. Ezt a Budapest és Hamburg közötti távolságot a vonat oda 16 óra 44 perc, visszafelé 16 óra 29 perc alatt teljesíti. Az átlagsebesség azonban 80 km/h környéki maradt.
2021. december 12-étől a cseh vasúton zajló felújítások ideje alatt csak Prágáig közlekedett EC 286-287 vonatszámmal.
Napjainkban Az EuroCity-hálózat kiépülésével 1993-tól EC-ként közlekedik a Hungária. A kiinduló állomás egészen 2017-ig a Keleti pályaudvar volt, a menetrendváltástól kezdve a Nyugati pályaudvar lett. A vonatok általában 9 kocsisak, 6 másodosztályú, 2 elsőosztályú és 1 étkezőkocsival futnak. A 2018/2019-es menetrendi évben egy akadálymentes másodosztályú kocsi kivételével valamennyi kocsit a MÁV-START Zrt. állítja ki.
A vonatot általában a České dráhy ČD 380 vagy ČD 383 váltakozó áramnemű mozdonya vontatta Budapesttől Prágáig, mivel így elkerülhető a magyar-szlovák határon a mozdonycsere, valamint cseh területen sincs szükség más vontatójárműre az eltérő feszültség miatt. Prágától Drezdáig a ČD 371-es sorozatú váltakozó áramnemű mozdony vontatta a Hungáriát, majd ismételt mozdonycsere történt, általában a DB 101-es sorozatú nagy teljesítményű német villamosmozdony vette át a vontatási feladatot Drezdától Hamburgig, vagy Prágától Hamburgig végig ČD 383 vontatta a szerelvényt.
2021. április 6-ától a csehországi vágányzárak miatt Prága és Brno között kerülőúton, Havlíčkův Brod érintésével járt, a megnövekedett menetidő miatt a prágai főpályaudvart nem érinti, így az irányváltás és a gépcsere elmaradásával időt spórolnak. A vonatot a teljes útvonalon az ELL Siemens Vectronja továbbítja.
2025–2026. évi menetrendváltás óta a vonat railjetként közlekedikhttps://www.mavcsoport.hu/mav-csoport/cegek-kertek-menetrendvaltastol-jon-eves-orszag-es-varmegyeberlethttps://www.mavcsoport.hu/sites/default/files/upload/page/70_v1128.pdf.
A kiállított kocsik valamennyien ülőkocsik, alkalmasak a 200 km/h sebességre, klimatizáltak.
A MÁV egyik legkihasználtabb, legtöbb utast szállító igen jó hírű nemzetközi szerelvénye.
+Vonatösszeállítás Kocsiszám Típus ELOC 193 villanymozdony 255 ČD Afmpz(Comfortjet vezérlő, azonban még nem rendelkezik futásengedéllyel vezérlőként így csak kocsiként közlekedik, nincs más funkciója 256 Ampz 257 BRmpz 258 Bbmpz 259 Bmpz 260 Bmpz 262 Bmpz 263 Bdmpz
Útvonala Budapest-Nyugati (régebben: Budapest-Keleti pályaudvar) Vác Nagymaros-Visegrád Szob Párkány (SK) Érsekújvár Pozsony Jókút Břeclav (CZ) Brno hl.n. Pardubice Kolín Praha hl.n. Praha-Holešovice Ústí nad Labem hl.n. Děčín hl.n. Bad Schandau (DE) Dresden Hauptbahnhof Dresden-Neustadt Berlin Südkreuz Berlin Hauptbahnhof (tief) Berlin-Spandau Wittenberge Ludwigslust Büchen Hamburg-Bergedorf Hamburg Hauptbahnhof Hamburg-Altona
Képek
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Nevet viselő magyarországi vonatok Kategória:Nevet viselő németországi vonatok Kategória:Nevet viselő szlovákiai vonatok Kategória:Nevet viselő csehországi vonatok Kategória:EuroCity