A szabadállam kifejezés az államok és tartományok nevében koronként és helyenként más-más jelentésű, van, amikor a szabad közélet meglétét húzza alá, esetleg a függetlenséget más államoktól, máskor pedig egy nagyobb államon belüli autonómiára utal, de jelentheti az önálló államiságot is, és különösen gyakran fordul elő a köztársaság, parlamentáris demokrácia szinonimájaként. Az államok, tartományok megnevezését inkább csak díszíti, mint pontosítja, esetenként ellentétes tartalmakat is kifejezve. Noha a szóösszetétel tartalmazza az állam szót, nem csak államok nevében szerepelt és szerepel.*Szabadállam szócikk,
A „köztársaság” jelentéskör története
A republika fogalma szorosan összefonódik a szabadállam fogalmával, hiszen ez több nyelven is a republika fordításaként jött létre.
Az időszámításunk kezdete előtti első században élt Cicero a res publica kifejezést még egy igen általános fogalomként használta, egyszerűen a nép érdekében vezetett államként általánosságban, teljesen függetlenül attól, hogy az uralom kinek a kezében van. Nála egy monarchia is lehetett res publica, ha a nép érdekében történt a kormányzás. Az idők folyamán azonban a republika szó jelentése, némi ingadozásokkal, a köztársaság jelentéskörben állapodott meg, mégpedig főként parlamentáris demokráciaként, de az 1918-as weimari tanácsköztársaság is a republik nevet viselte.
1649 és 1660 között Anglia szabadállamnak nevezte magát, a kifejezést köztársaság értelemben használva.
Az Ír Szabadállam (Irish Free State, 1922-1937) sajátos eset. Itt a „Free State” az ír nyelvben használt saorstát szóösszetétel tükörfordítása. A szó az ír nyelvben köztársaság értelemben volt használatban, mégsem a köztársaság angol megfelelőjével (republic) fordították le. Éppen a szabadállam szóval fejezték ki, hogy továbbra sem köztársaság lesz, hanem monarchia marad. A szó alkalmazásával azonban mégis eleget tudtak tenni az ír érzelmeknek is. Itt tehát a szabadállam éppen azt jelenti, hogy nem köztársaságról van szó.angol–ír szerződés szócikk,
Az Oranje és a Vaal folyó vidékén fekvő Oranje Szabadállam (afrikaans: Oranje Vry Staat, angol: Orange Free State) nevében a Vrystaat a német nyelvhasználathoz hasonlóan köztársaság jelentésű. Oranje Szabadállam egy független búr köztársaság volt 1848–1902 között, 1995-től pedig már nem egy önálló állam, hanem a Dél-afrikai Köztársaságon belüli történelmi tartomány viseli újra ezt a nevet.Oranje Szabad Állam szócikk, Bloemfontein szócikk, Afrika (Történet) szócikk,
Német nyelvterületen A németben a szabadállam szó 1754-ben mutatható ki elsőízben, mégpedig a stuttgarti Johann Jacob Moser (1701-1785) korának kiemelkedő államjogásza és publicistája nevezte Svájc berendezkedését Freystaat-nak, a német monarchia ellentéteként és a szabad közélet kifejezésére alkalmazta a szabad (frey) szót. A Freistaat a köztársaság (république, Republik) szinonimájaként használva jól illett a tizennyolcadik század nyelvtisztító törekvéseihez, és néhány német tartomány nevében még ma is él. A bajor (1945 óta), a szász (1990 óta), a türingiai (1993 óta) és a bádeni (1945–1952) tartományok nevezték/nevezik magukat történelmi okoknál fogva szabadállamnak, az önálló államiság hagyományát legalább a nevükben ápolva. Az 1918-as weimari tanácsköztársaság is a szabadállam nevet viselte, ugyancsak köztársaság értelemben használva a szót.
A Weimari Köztársaság létrejötte után a német államok egy része a republik, mások a népállam (Volkststaat), de a többsége bajor mintára a szabadállam (Freistaat) megjelölést vette fel, és 1952 után is a bajor tartomány volt az egyetlen, amelyik még mindig a szabadállam megnevezéssel élt. Ezért mára a „Szabadállam”, így önállóan említve, a bajor tartomány szinonimájává vált. Németország újraegyesítését követően 1990-ben a szászok újra, a türingiaiak pedig 1993-ban első ízben használatba vették vették a semmiféle jogi tartalommal nem bíró, de jól hangzó szabadállam nevet.
A német szabadállam fogalomba kissé belejátszik a hasonló hangzású, ám teljesen más történettel rendelkező szabadváros (Freie Stadt) fogalma is: ez korábban a közvetlenül a császár fennhatósága alá tartozó, így a környezethez képest nagyfokú önállósággal bíró városokat jelentette. Akárcsak a szabadállam, a szabadváros is elvesztette eredeti jelentését, már csak Hamburg és Bremen városok nevében van meg a hagyományokat őrizve.
Függetlenség, szabadság
A Kongói Szabadállam (1877-1884) nem köztársaság volt, hanem éppenséggel zsarnokság a II. Lipót magántulajdonában lévő területeken. Nevében a „szabad” a nagyobb gyarmati hatalmak és éppenséggel a belga parlamenttől való függetlenség jelzéseként szerepelt.Belga Kongó szócikk, berlini konferencia szócikk,
A Kasmír-völgy Pakisztánhoz tartozó része is a szabadállam nevet viseli. Ez elsősorban azt a pakisztáni nézetet akarja kifejezni, hogy a Kasmír-völgynek ez a része, az indiai résszel ellentétben mentes az elnyomástól. Aláhúzza továbbá a terület Pakisztánon belüli bizonyos mérvű autonómiáját és parlamentáris berendezkedését is.
Estado Libre Asociado de Puerto Rico nevében a szabadállam (Estado Libre) ugyan a függetlenség és önálló államiság kifejezéséül szolgálna, csakhogy ez is olyan állítás, ami pusztán csak a névben valósul meg: Puerto Rico nem tekinthető egy független és önálló államnak, hiszen az Amerikai Egyesült Államokhoz tartozó terület anélkül, hogy az USA egyik állama lenne.
Híresebb szabadállamok Freistaat der Drei Bünde a mai Graubünden kanton (Svájc) területén, a 14-15. században jött létre, és 1798-ig állt fenn. Fiumei Szabadállam (Stato libero di Fiume, Slobodna Država Rijeka) (1920–1924) Ír Szabadállam (ír nyelven: Saorstát Éireann) (1922–1937), a mai Írország elődje Kongói Szabadállam (1877–1884) Oranje Szabadállam (1848–1902)
Németországi tartományok nevükben a Freistaat szóval Ennek a szakasznak az első változata a német Wikipédia Freistaat egyértelműsítő lapjának ezen verzióján alapszik: Anhalt (1918–1946) Baden (1945–1952)Baden szócikk, Bayern (1918 óta)Bajorország szócikk, Braunschweig (1918–1946)Braunschweig szócikk, Coburg (1918–1920) Lippe (1918–1945) Mecklenburg-Schwerin (1918–1934)Schwerin szócikk, Mecklenburg-Strelitz (1918–1934) Oldenburg (1918–1946) Preußen (1918–1947) Reuß älterer Linie (1918–1919) Reuß jüngerer Linie (1918–1919) Sachsen (1918–1952 és 1990 óta) Sachsen-Altenburg (1918–1920) Sachsen-Gotha (1918–1920) Sachsen-Meiningen(1918–1920) Sachsen-Weimar-Eisenach(1918–1920) Schaumburg-Lippe (1918–1946) Schwarzburg-Rudolstadtt (1918–1920) Schwarzburg-Sondershausen (1918–1920) Thüringen (1990 óta)Türingia szócikk, Waldeck (1918–1929)
További Freistaat nevet viselő németországi területek Freistaat Flaschenhals Freistaat Schwenten
A szabadállam szó jelentésrétegei az újkori nyelvhasználatban Az államra vonatkozó német, angol és magyar államelméleti, közjogi, illetőleg politikai szakirodalomban a szabadállam (más írásmód szerint: szabad állam; ang.: free state, ném.: Freistaat, sp.: estado libre, holl.: Vrijstaat) kifejezésnek legalább hét jellegzetes jelentése mutatható ki.Lásd ezeket Takács Péter: Az államok rendszertana és tipológiája. Államelméleti elemzés Budapest, Gondolat Kiadó, 2023. 83–84. o.
Amikor a szó az angol nyelvben 1646-ban, a németben 1731-ben, illetőleg 1754-ben először felbukkant, legáltalánosabb értelemben egy független politikai közösségre utaltak vele. Ezzel a jelentéssel használták a szót már a Cromwell uralma előtti Angliára az 1640-es évek végén (1646 után), vagyis mielőtt 1649-ben áttértek az ország Commonwealth of England elnevezésére, s ilyen értelemben tekintették szabadállamnak Svájcot (pontosabban annak egy részét; vö. Drei Bünde) is, már az újkor elején, a XVIII. század végéig.Lásd erről részletesen Peltonen, Markku: The Political Thought of the English Free State, 1649–1653. Cambridge, Cambridge University Press, 2022. 13–68. o.; Kelsey Sean: Inventing a Republic. The Political Culture of the English Commonwealth, 1649–1653. Manchester, Manchester University Press, 1997. és Sickel, Wilhelm: Geschichte der Deutschen Staatsverfassung biz zur Begründung des constitutionellen Staats. 3 kötet, Halle, Verlag der Buchandlung des Waisenhauses, 1879. 1. kötet, különösen 1–11.o. („Historische Bedeutung und Dauer des Freistaats”). A „függetlenség” gondolatához később a szó nem-monarchikus jelentése is társult, de amíg a republikanizmus nem terjedt el szélesebb körben, a függetlenség nem jelentett automatikusan köztársaságot is. Vagyis a szabadállamnak mondott független politikai közösségek nem feltétlenül voltak köztársaságok, de az biztos, hogy államformatani értelemben vagy nem voltak monarchiák, vagy – mint például a későbbi Ír Szabad Állam esetén – nem önszántukból voltak azok. A szabadállam szó terjedése ilyen értelemben hozzájárult az államformák két fő változata, a monarchia és köztársaság közötti bizonytalan, "köztes" fogalmi zóna kialakulásához, melynek az elmúlt két évszázadban olyan változatai alakultak ki, mint a "koronás vagy királyi köztársaság", a "republikánus monarchia" és a "király nélküli királyság".A köztes államformákról lásd Takács Péter: „Államforma” in: Jakab András – Könczöl Miklós – Menyhárd Attila – Sulyok Gábor (szerk.): Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: Bodnár Eszter, Jakab András) http://ijoten.hu/szocikk/allamforma (2023). -. A szabadállam szó a XIX–XX. század folyamán, főleg a német történelemben és nyelvhasználatban, a köztársaság szinonimája lett, s több esetben annak óvatoskodó vagy "szégyenlős" változata volt. A weimari köztársaság tagállamai például azért lettek – kettő kivételével – szabadállamok,Például Coburg, Waldeck-Pyrmont, Mecklenburg-Schwerin, Mecklenburg-Strelitz, Anhalt, Brunswick, Hessen, Oldenburg, Lippe, Schaumburg-Lippe és Poroszország 1918 után mind „Freistaat” volt, különböző ideig. Később, 1945-ben hasonló okból és ugyanilyen értelemben lett "szabadállam" Württemberg (két hónapig), valamint (ugyancsak 1945-től) Baden, illetőleg Südbaden. A weimari korszak két kivétele: a Badeni Nagyhercegségből (Großherzogtum Baden) Badeni Köztársaság (Republik Baden) lett, a Hesseni Nagyhercegségből (Großherzogtum Hessen) pedig Hesseni Népállam (Volksstaat Hessen). mert a politikusoknak e név használatával könnyebb volt elfogadtatni a köztársasági államformát. Az elnevezésbeli preferencia más okból később is megmaradt. A Németországi Szövetségi Köztársaság tagállamai közül jelenleg három szabadállam létezik: a közismert Bajorország mellett – melynek ilyen neve (Freistaat Bayern) 1945 után is megmaradt – ezzel az elnevezéssel fejezte ki a föderalizmus iránti hajlandóságot az 1990 utáni években Szászország (Freistaat Sachsen) és Türingia (Freistaat Thüringen). Ez a szóhasználat szűkebb körben a német nyelvterületen kívül is elterjedt; amennyiben például az Ír Szabad Állam (1922–1937) esetén nem a köztársaság szégyenlős változata volt, hanem a monarchia államformatani fügefalevele az angol uralom alól önmagukat felszabadítani törekvő írek számára. A XIX. század második felében továbbá alkalmasint e kifejezéssel utaltak valamely állam politikai irányvonalára. Ez a jelentés főleg az Amerikai Egyesült Államok egyes tagállamai esetén volt jellemző a rabszolgasághoz való viszony kifejezéseként; lásd Kansas és Maryland nevét, az utóbbi esetben a polgárháború idején.