Piast Erzsébet (1302 – 1345. augusztus 22. után), bosnyákul: Elizabeta Pjast, lengyelül: Elżbieta kujawska, kujáviai hercegnő, bosnyák bánné, Kotromanić Erzsébet magyar királyné édesanyja. A Piast-ház tagja.
Élete Apja III. Kázmér kujáviai herceg, anyja ismeretlen. Apja Piast Erzsébet magyar királyné elsőfokú unokatestvére és Fennena magyar királynénak, III. András magyar király első feleségének a testvére volt. I. Károly, az V. István magyar király harmadszülött lányától, Árpád-házi Mária nápolyi királynétól származó magyar király 1323-ban összeházasította unokatestvérét, az V. István magyar király legidősebb lányától, Árpád-házi Katalin szerb királynétól származó II. István bosnyák bánt a felesége lengyel rokonával, Erzsébettel, hogy magyarországi uralmát ezzel is legitimizálja. A házasságot sokáig nem kísérte gyermekáldás, míg végül majdnem 17 évvel a menyegző után megszületett az egyetlen gyermekük, egy leány, Erzsébet,A forrásokból csak egy gyermek tudható biztosan, így az, hogy egy kiskorában meghalt fiú is született volna, vagy hogy Kotromanić Katalin, I. Hermann cillei gróf felesége és Cillei Hermann anyja az ő lánya lett volna, csak feltételezésekre épül. Lásd Wertner (1891: 218). a későbbi magyar királyné.Kotromanić Erzsébet szintén hasonló problémákkal küzdött az utódlás tekintetében, mint szülei, de reményeit végül siker koronázta, hiszen megszülettek a lányai, bár a fő cél, a fiú trónörökös az ő esetében sem teljesült. A kis Erzsébet azonban hamarosan elvesztette édesanyját, akinek a halála után a budai udvarban nevelkedett. Özvegye visszautasította IV. Uroš István Dusán szerb cár házassági ajánlatát 1351 körül, aki fiának, Uroš trónörökös számára szerette volna feleségül kérni a bosnyák bán egyetlen leányát, hogy a két délszláv állam közötti viszályt ezzel az aktussal elsimítsák. Kotromanić István az 1349-ben megözvegyült és gyermektelen I. Lajos magyar királyhoz adta feleségül a lányát, amelynek elrendezése ügyében személyesen járt Budán. Az esküvőre 1353. július 20-án került sor Budán, ami után röviddel az apa is meghalt, így Erzsébet teljesen árván maradt.
Gyermeke Férjétől, II. (Kotromanić) István (–1353) bosnyák bántól, 1 leány: Erzsébet (1340 körül–1387) bosnyák hercegnő, férje I. (Anjou) Lajos (1326–1382) magyar és lengyel király, 4 leány: Anjou Mária (1365–1366) magyar királyi hercegnő Anjou Katalin (1370–1378) magyar és lengyel királyi hercegnő (Anjou) Mária (1371–1395) magyar király, férje Luxemburgi Zsigmond iure uxoris magyar király, 1 fiú: Luxemburgi N. (fiú) (1395–1395) magyar királyi herceg I. (Anjou) Hedvig (1374–1399) lengyel király, férje Jagelló 1351 körül–1434) litván nagyherceg, II. Ulászló néven iure uxoris lengyel király, 1 leány: Jagelló Erzsébet Bonifácia (1399–1399) lengyel királyi hercegnő
Jegyzetek
Irodalom Wertner Mór: A középkori délszláv uralkodók genealogiai története, Temesvár, nyomtatott a Csanád-Egyházmegyei Könyvsajtón, 1891. Fajfrić, Željko: Kotromanići, Grafosprem-Srpska pravoslavna zajednica, Šid, 2000. URL: Lásd Külső hivatkozások
Külső hivatkozások Željko Fajfrić: Kotromanići – 2014. május 23. FMG/Bosnia Kings Genealogy – 2014. május 23. FMG/Poland King Genealogy – 2014. május 23. Euweb/The House of Kotromanić – 2014. május 23. Euweb/The Piast family – 2014. május 23. Genealogie-Mittelalter/Elisabeth Königin von Bosnien – 2014. május 23.
Kategória:Piast-ház Kategória:Kotromanić-ház Kategória:Anjou-kor Kategória:1302-ben született személyek Kategória:1345-ben elhunyt személyek Kategória:Bánnék