Szilágyi László (Budapest, 1898. október 2. – Budapest, Józsefváros, 1942. szeptember 6.) költő, író, újságíró, forgatókönyvíró, librettista, leginkább operettszövegkönyveiről híres.
Élete Budapesten született Szilágyi József (1865–1922) államvasúti felügyelő és Császár Aranka fiaként. Jogot tanult, de félbeszakította tanulmányait, és 1918-ban újságíró lett. 1919-től az Új Hírek munkatársa volt. Pályája elején verseket, kabarétréfákat, novellákat és egyfelvonásosokat írt, majd megírta a Levendula című darabot (1923), mellyel egy csapásra befutott, korának legkeresettebb librettóírója lett, de szívesen írt szövegeket is zeneszámokra. Versei a korabeli lapokban jelentek meg. 1928-ban szerződött a Király Színházhoz. 1934-ben házasságot kötött Papp János és Pirovits Margit lányával, Margittal. Több darabját is megfilmesítették: Kölcsönkért férjek (1942), a Hollywoodban megfilmesített Eltörött a hegedűm (1928), Édes ellenfél (1941), Erzsébet királyné (1940), Pepita kabát (1940). Halálát szívbénulás okozta.
A Fiumei úti sírkertben nyugszik (34-2-44).Szilágyi László. Magyar írók sírjai. Petőfi Irodalmi Múzeum. Hozzáférés ideje: 2016. február 22.
Főbb művei Operettek, filmek Amerika lánya (1924). Zenéjét szerezte: Kiszely Gyula Régi jó Budapest (1925). Zenéjét szerezte: Radó József Csókos asszony (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla Muzsikus Ferkó (1926). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla Aranyhattyú (1927). Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond Eltörött a hegedűm (Andai Ernővel, 1928). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla Miss Amerika (1929). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Én és a kisöcsém (1933). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Hulló falevél (1935). Zenéjét szerezte: Zerkovitz Béla 3:1 a szerelem javára (1936). (Szövegírók: Szilágyi L. és Kellér Dezső). Zenéjét szerezte: Ábrahám Pál Vén diófa (Hertelendy Istvánnal, 1943) (1947). Zenéjét szerezte: Fényes Szabolcs Egy boldog pesti nyár (1943). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály és Buday Dénes Mária főhadnagy (1943). Zenéjét szerezte: Huszka Jenő Tokaji Aszú (1940). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Angoramacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Erzsébet. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő Levendula – (szövegíró: Szilágyi L. és Lippay Gyula), zeneszerzők: Fridl Frigyes és Somló Sándor Pozsonyi lakodalom. Zenéjét szerezte: Beck Miklós Gyergyói bál. Zenéjét szerezte: Huszka Jenő Kadétszerelem – (Szilágyi L. és Békeffy István), zeneszerző: Gyöngy Pál Sült galamb. Zenéjét szerezte: Lajtai Lajos Három huszár. Zenéjét szerezte: Buday Dénes Zsákbamacska. Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Aranyhattyú. Zenéjét szerezte: Vincze Zsigmond Édes ellenfél (hangosfilm). Zenéjét szerezte: Eisemann Mihály Tommy és társa. Szövegíró: Szilágyi L. és Anday Ernő, zeneszerző: Tamássy Pál Kelecsényi ügy (zenés filmvígjáték, 1941) – zene: Eisemann Mihály, rendező: Bánky Viktor A kék postakocsi (1923) Régi jó Budapest. Zenéjét szerezte: Radó József Nem leszek hálátlan. Zenéjét szerezte: Márkus Alfréd
Jegyzetek
Források
További információk
Humorlexikon. Szerk. Kaposy Miklós. Budapest, Tarsoly Kiadó, 2001.
Leszler József: Nótakedvelőknek. Budapest, Zeneműkiadó, 1986.
Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor, 2006.
Kategória:Magyar költők Kategória:Magyar drámaírók Kategória:Magyar újságírók Kategória:1898-ban született személyek Kategória:1942-ben elhunyt személyek Kategória:Magyar dalszerzők Kategória:Budapesten született személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek