A Namib-sivatag Dél-Afrika nyugati, Atlanti-óceáni partvidékén elterülő sivatag, amely 1600 km hosszan húzódik észak–déli irányban, kelet–nyugati szélessége 50–160 km. Namíbia teljes nyugati és Angola délnyugati részének tengerpartja mentén húzódik végig. Területe mintegy , azaz majdnem egy magyarországnyi.
Kialakulása A Föld legősibb pusztasága. Kialakulásának oka a partok előtt áramló hideg Benguela-áramlat. Ez a tengeráramlat gyakorlatilag nem párolog, és magával ragadja a tenger felől a szárazföld irányába áramló nedvességet, így kiszárítja a partvidéket. A Namib-sivatag az Atacama-sivatag mellett Földünk legszárazabb sivataga.
Jellegzetességei bélyegkép|balra|250px|A Sossusvlei a Namib-sivatagban
A Namib-sivatag nagy kiterjedésű, rendkívül száraz vidék. A belső, parti rész igazi homoksivatag, ahol a szél gyakran óriási, több száz méter magas homokdűnéket alkot. Namíbiában vannak a világ legnagyobb, több mint 300 m magas homokdűnéi.
A külső, keleti rész homokkal borított hegyvidék, kősivatag. Míg az előbbi rész uralkodó színe a sárga, a külső rész színe vidékenként eltérő színű lehet, függően az alapkőzet anyagától. Az évi átlagos csapadék 50 mm körül mozog, de vannak térségei, ahol a megfigyelések alapján még soha nem esett eső. Két időszakos folyó tör magának utat mély kanyonokban az Atlanti-óceánig: a Swakop és a Kuiseb.
Élővilág bélyegkép|balra|250px|A velvícsia (Welwitschia mirabilis) egy példánya
A Namib-sivatagban kevés a növényzet, csak a folyóvölgyekben és a sivatag peremvidékein élnek meg szárazságtűrő növények. A sivatag peremvidékén fordul elő egy egyedülállóan víztakarékos pozsgás növény, a velvícsia (Welwitschia mirabilis). Ez a lassan növő, de tekintélyes méretet elérő növény igen hosszú életű, egyes példányai 2000 évesnél idősebbek.
Rovarok, gyíkok, kígyók is előfordulnak, vándorlás közben a szárazságtűrő oryx-antilopok is megfordulnak itt. A kisebb élőlények a nap melege és a ragadozók elől rendszerint a homokba rejtőzve keresnek védelmet. A struccok a 48 fokos meleget is kibírják, vízigényük kevés, amit füvek és más növények elfogyasztásából fedeznek. A cserjés, fás területen sivatagi elefántok élnek.
A sivatagi oroszlán csak itt fordul elő. A tengerparti sávban oroszlánfóka kolónia él, ahol a panyókás sakálok táplálkoznak a gyenge vagy elhullott példányokból.
Ismertebb helyek Kolmanskop
Galéria
Források Sándor József: Homokhegyek és halott katlanok, a Namib-sivatag, A Földgömb: a Magyar Földrajzi Társaság folyóirata, 2010. (12. évf.) 3. sz. 12-17. old. Lerner János: Homokdűnék a Namib-sivatagban, Élet és tudomány, 1999. (54. évf.) 2. sz. 62-hátlap. old. Éden: Az érintetlen bolygó - BBC dokumentumfilm
További információk
Kategória:Namíbia sivatagai Kategória:Angola sivatagai Kategória:Természeti világörökségi helyszínek Kategória:Namíbia világörökségi helyszínei