bélyegkép|jobbra|263px|Teleki Pál miniszterelnök, földrajztudós híres térképe Magyarország 1910-es népességének nemzetiségek szerinti megoszlásáról. A térkép „vörös térkép” néven is ismert a magyar nemzetiség jelzésére használt piros szín miattTeleki Pál – egy ellentmondásos életút, geographic.hu
A nemzeti összetartozás napja – a 2010. évi XLV. törvénybe foglalt hivatalos nevén: Nemzeti Összetartozás Napja – az 1920-as trianoni békeszerződés aláírásának évfordulójára emlékező, június 4-ére eső nemzeti emléknap Magyarországon, melyet 2010. május 31-én 302 igen, 55 nem és 12 tartózkodó szavazat mellett iktatott törvénybe az Országgyűlés.A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánította a Ház június 4-ét InfoRádió, 2010. május 31. Az erről szóló Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről címet viselő törvényjavaslatotTörvényjavaslat a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről parlament.hu, 2010. május 19. Kövér László (Fidesz) és Semjén Zsolt (KDNP) kezdeményezte. Az indítványt támogatta a Fidesz, a KDNP és a Jobbik frakciója, míg az MSZP ellene foglalt állást arra hivatkozva, hogy a javaslat „rontja Magyarország jó szomszédi kapcsolatait és nem szolgálja a határon túli magyarok érdekeit”.Nemzeti Összetartozás: az MSZP nemet mond Privátbankár.hu, 2010. május 26. Az MSZP-ből 55-en a nem gombot nyomták meg, az LMP-ből 12-en tartózkodtak.
Az Országgyűlés a törvény elfogadásával kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”.
Sólyom László köztársasági elnök 2010. június 3-án aláírta a törvényt,Sólyom László aláírta a Nemzeti Összetartozás Napja törvényt és az 2010. június 4-én, napra pontosan a 90. évfordulón, hatályba is lépett.
A törvény megalkotásának oka
jobbra|262px|bélyeg|Trianon-emlékmű Békéscsabán jobbra|262px|bélyeg|A Nemzeti Megbékélés emlékműve Csátalján bélyegkép|262px|Visszahonosítási okirat 1931-ből.Dr. Varga Norbert: A magyar állampolgársági jog a 19. században Ma Magyarország Alkotmánya értelmében a köztársasági elnök dönt az állampolgársági ügyekbenÁllampolgársági ügyek , keh.hu
1918. november 16-án az eckartsaui nyilatkozatot követően megtörtént az új állam, az első Magyar Népköztársaság („Magyarország minden más országtól független és önálló népköztársaság.”) ünnepélyes keretek közt történt kikiáltása, amely a régi rend végét és egy új világ kezdetét jelentette. Ez az új világrend azonban visszavonhatatlanná csak 1920. június 4-én, az első világháborúban vesztes résztvevőre, a Magyar Királyságra kényszerített trianoni szerszerződés aláírásának napján vált a magyar társadalom számára.Kultúrában Athén lesz, erkölcsben Spárta - Lapszemle megsárgult 90 éves újságokból.
1918. december 3-án Károlyi Mihály akkori miniszterelnök kiáltványban fordult a magyarokhoz:
A trianoni békeszerződés az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések Magyarországra erőszakolt rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyar Királyság (mint az Osztrák–Magyar Monarchia egyik utódállama, bár jogilag nem nevezhető utódállamnak) és a háborúban győztes antant szövetség hatalmai (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország) között létrejött békeszerződés, amely többek között az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása miatt meghatározta Magyarország és Ausztria, Románia, valamint az újonnan létrejött CsehszlovákiaÁdám Magda: Csehszlovákia megalakulása és a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság új határait. (Ausztria határairól emellett a saint-germaini békeszerződés is rendelkezik.)
Az első világháborút lezáró békerendszer alapján az akkori Magyarország népessége négy, a mai állapot szerint nyolc államban találta magát, és vele együtt történelmi és kulturális emlékhelyeinek nagy részét is:
300 ezer került Ausztriához, 3,5 millió Csehszlovákiához, 5,3 millió Romániához, 4,1 millió Jugoszláviához (beleértve Horvát–Szlavónország 2,6 millió lakosát).
Magyarországon az összmagyarság alig kétharmada, 7,6 millió fő maradt.
Románia területet kapott, amely nagyobb terület, mint a mai magyar állam területe, a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz került, Horvátországgal együtt 62 ezer. Csehszlovákia -rel, Ausztria -rel gyarapodott. Lengyelország -t, Olaszország pedig Fiumével -t kapott.Trianoni időutazás: percről percre az 1920-as aláírás eseményei
Magyarország alaptörvénye 6. § 3. bekezdése kimondja, hogy „A Magyar Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
A politikai erők határon túli magyarokkal kapcsolatos politikai álláspontja a magyar belpolitikai konfliktusok egyik alapvető forrása. A külpolitikában elsősorban azokkal a szomszédos országokkal merülnek föl vitás kérdések (Szlovákia, Románia, Szerbia) ahol jelentősebb számú magyar nemzetiségű lakos él.
A trianoni trauma óta eltelt évtizedek alatt hatalmas volt a magyarság lemorzsolódása az anyaország határain túl, az elszakított nemzetrészek szétfejlődésének jelei is mutatkoztak ugyan, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt. Kárpátalján például az 1910-ben rögzített 185 ezernyi magyar anyanyelvűek lélekszáma az 1921-es csehszlovák nemzetiségi statisztikákban 111 ezerre csökkent. A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe tovább élt. A Kárpát-medencében egy virtuális belső Magyarország született. Ennek határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek, a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok fölött is átívelőn élt tovább.Trianon okai, Romsics Ignác, az MTA rendes tagjának írás
Erre a nemzeti széttöredezettségre világít rá a két, magyarok lakta Szelmenc története is:
"Talán harminc esztendeje mart belém először az eleven húsig Trianon… Az ukrán–szlovák határral közepén kettévágott magyar község, Szelmenc önmagában is Európa szégyene. Az egyesülő Európáé is. Testvérek, fiak, szülők, szomszédok, barátok a szögesdróttal megerősített határon kiabálnak át egymásnak, könnyeiket törölgetve érdeklődnek egymás sorsáról, most, 2004 márciusában is, amikor már csak pár hét van hátra egy csapat közép-európai ország, köztük Szlovákia EU-s csatlakozásáig. Mindössze tíz lépést kellene tenniük, hogy kezet fogjanak vagy megöleljék egymást, de erre csak akkor van lehetőségük, ha száz kilométert utaznak.” (Romániai Magyar Szó, 2004.03.11.; Sike Lajos)Határátkelő a két Szelmenc között
A törvény preambuluma
A törvény indoklása
A magyar Országgyűlés döntésének fogadtatása A magyarországi pártok és az emléknap A trianoni békeszerződés megkötésének napját a nemzeti összetartozás napjává nyilvánító törvényt az azt kezdeményező Fidesz és KDNP a parlamentben egyöntetűen támogatta és a döntés megszületését követően üdvözölte. Kövér László, a párt törvénytervezetet benyújtó képviselője szükségesnek nevezte az emléknapot, amelynek célja, hogy elkezdődjön a 90 évvel korábbi döntés révén keletkezett nemzeti trauma kibeszélése.A Nemzeti Összetartozás Napjává nyilvánították június 4-ét - HVG.hu Szintén teljes támogatásáról biztosította az emléknapot a KDNP is. Az ellenzéki pártok közül csak a Jobbik frakciója szavazta meg az emléknapot. A radikális párt közleményben bírálta a kormánypártokat, amiért azok korábban nem engedték megvalósulni a Jobbik által tervezett emléknapot, és saját kezdeményezésükként látványosan ünnepelték azt.
Az ellenzékben lévő MSZP parlamenti frakciója a preambulumban olvasható megfogalmazás miatt elzárkózott a javaslat támogatásától és bejelentette távolmaradási szándékát az Országgyűlés emlékülésétől, de a párt önálló rendezvényein megemlékezett az évfordulóról. A szocialisták emiatt számos bírálatot kaptak a jobboldali pártoktól.
A Lehet Más a Politika távol maradt az emléknapot övező vitáktól, a párt nem tette kommunikációja részévé a témát. Parlamenti frakciója a szavazásnál többségében tartózkodott, Schiffer András frakcióvezető igennel szavazott. Az LMP egyébként egyetértett a javaslat címének megfogalmazásával és azzal is, hogy a nemzeti traumákat „ki kell tárgyalni”. A javaslat szövegének megfogalmazása a párt szerint nem sérti más népek érzékenységét, és egyetértettek azzal is, hogy Trianont tragédiának nevezik.LMP: legyen a nemzeti összetartozás napja június 4-e!
Nemzetközi reakciók A magyar Országgyűlés döntése egyedül csak az országgal huzamos ideje hűvös viszonyt ápoló Szlovákiában váltott ki ingerült reakciókat. Ivan Gašparovič, Szlovákia elnöke válaszul nyilatkozatban méltatta a trianoni döntést, és a közép-európai béke alapkövének nevezte. A Szlovák Nemzeti Párt elnöke, Ján Slota Trianon-emlékműveket állítana Szlovákia különböző részein, elsőként a magyar határ mentén fekvő Révkomáromban. A Szlovák Nemzeti Párt a szlovák–magyar határon felállított emlékművekkel szeretné demonstrálni, hogy szlovák városokról van szó. „Megmutatjuk a magyaroknak, hogy hol az államhatár” – nyilatkozott Slota június 1-jén megtartott pozsonyi sajtóértekezletén.Trianon-emlékműveket állítana Slota , www.felvidek.ma Slota továbbá ezeket a szavakat mondta az avatáson: „Ez a mi válaszunk ezekre a provokációkra a Fidesz-párti magyar politikusok részéről, Orbán Viktor részéről, a neofasiszta Jobbik részéről. Szlovákia most az egész nemzetnek, egész Európának, és elsősorban a Duna másik oldalán élő magyaroknak megmutatta, hogy ez a mi földünk, ez szlovák föld, amelyet soha nem engedünk elvenni magunktól… Drága szlovák bátyáim és nővéreim, Szlovákia most megmutatja a magyaroknak, hogy ez itt a mi földünk, és nem engedjük elvenni! 1500 éve őslakos nemzet vagyunk mi itt…” A trianoni békeszerződést a szlovák államiság letéteményesként azonosította: „A Szlovák Köztársaság köszönetét fejezi ki a szövetséges hatalmaknak, hogy 1920. június 4-én a Párizs melletti Versailles-ban, a Nagy-Trianon palotában megkötötték a trianoni békeszerződést Magyarországgal, amely megpecsételte a történelmi Magyarország szétesését, létrehozta Csehszlovákiát, valamint más államokat az őket megillető határokon belül, és új arcot adott Európának.” Idézték még a szerződést szlovák aláíróját is, aki úgy vélte, elszámolt ezzel Magyarországnak népe vérével, szenvedésével és nyomorúságával. Az emlékművet egy szlovákiai magyar férfi megrongálta kalapáccsal, június 12-én, amit kamera is rögzített. Slota a rongálására válaszul ezt mondta: „Trianont, amely egyértelműen a szlovák államiságot, a szlovák szuverenitást jelképezi, a választás napján szétverték.” Ezzel arra akart célozni, hogy a magyarok fenyegetik Szlovákia függetlenségét.
Az erdélyi magyarság nevében a romániai Magyar Polgári Párt üdvözölte az emléknap bevezetését.
Emléknapi rendezvények
bélyeg|264px|Rákoskeresztúri megemlékezés a nemzeti összetartozás napja alkalmából, Böjte Csaba ferences rendi szerzetes beszél a Nagy-Magyarországot ábrázoló dombormű előtt
Budapest – 2010. június 4-én, a trianoni békeszerződés kilencven évvel ezelőtti aláírásának időpontjában a történelmi zászlók bevonulásával és harangzúgással kezdődött a parlament Trianon-emlékülése. „Nem etnikai zárványokban élő, hanem országába integrálódott magyarságra van szükség” – jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök az első Trianon-emléknapon.Integrálódott magyar közösségek kellenek Kijelentette továbbá, hogy a törvény akkor tölti be a feladatát, ha új korszakot nyit. A megemlékezésen beszédet mondott Schmitt Pál házelnök és Német László nagybecskereki püspök is.Trianon-emlékülés a parlamentben