bélyegkép|jobbra|Ferenczy Károly Márciusi est(nagybányai utcarészlet) (1902) bélyegkép|jobbra|Ferenczy Károly:Izvora ősszel (1909) bélyegkép|jobbra|Ferenczy Károlynak a jubileumi kiállításra invitáló plakátja,A plakát szövege: Nagybányai jubiláris képkiállítás Aug. 1-31. Nagybánya városi védnöksége alatt a colonia 15 éves fennállásának emlékére rendezi a Nagybányai Festők Társasága (1912) bélyegkép|jobbra|Thorma János: Tavasz Nagybányán (1930) bélyegkép|jobbra|Börtsök Samu: Tanyaház Nagybányai Festők Társasága (NFT) 1911-ben alapították, 1937-ben szűnt meg, székhely: Nagybánya, Magyarország; a két világháború közt Nagybánya, Románia. A nagybányai képzőművészek szakmai és érdekvédelmi testülete volt.
A NFT működése
A végleges működési kereteket a belügyminisztérium hagyta jóvá 1913-ban, majd 1924-ben a romániai belügyminisztérium is jóvá hagyta. A nagybányai művésztelep alapító tagjaival egyezik meg a NFT alapító tagjainak névsora, kivéve Hollósy Simont, aki 1902-től már Técsőn működött, s Iványi-Grünwald Bélát, aki a neósokkal 1910-ben megalapította a kecskeméti művésztelepet. A NFT alapító tagjai tehát: Ferenczy Károly, Réti István, Thorma János.
Kezdetben tíz festőt hívtak meg törzstagnak: Börtsök Samu, Ferenczy Valér, Ferenczy Béni, Galimberti Sándor, Jakab Zoltán, Komoróczy Iván, Mikola András, Réthy Károly, Tscharner János, Ziffer Sándor.
Az első nagy esemény, amelyet a NFT szervezett, az 1912-es nagybányai kiállítás, amelyet a nagybányai művésztelep létrejöttének 15. évfordulója alkalmából rendeztek. A kiállításra invitáló plakátot Ferenczy Károly szerkesztette.
A NFT későbbi tagjai
Csáktornyai Zoltán (1913-1921) Pirk János (1921-1937) Rátz Péter (1922-1937) Krizsánné Csíkos Antónia (1922-1937) Jándi Dávid (1926-1944)
A NFT elnökei
Az első elnök Ferenczy Károly, az alelnök Börtsök Samu lett. A Társaság Ferenczy Budapestre illetve Szentendrére való távozása után Thorma Jánost, Thorma lemondása után, 1927-ben egyhangúlag Mikola Andrást választotta elnöknek. 1937-ig működött a társaság,
A NFT megszűnése
1937-ben a korabeli politikai nyomás (Vasgárda) hatására a társaság autonómiája veszélybe került, s e miatt beszüntette tevékenységét. A NFT működése teljességgel a nagybányai művésztelep működésével forrt egybe, a két világháború közt számos magyarországi és romániai magyar és román festő alkotott e telepen, s mestereit tisztelhette a NFT elnökeiben és tagjaiban. A bécsi döntés után 1940-1944-ig még működött a társaság, 1944-ben végleg megszűnt.
Jegyzetek
Források
Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest, Kulturtrade Kiadó, 1994. Nagybányai Festők Társasága lásd 34. p. Murádin Jenő - Szűcs György: Nagybánya 100 éve. Miskolc -Nagybánya, 1996. Nagybányai Festők Társasága lásd 13. p.
További Információk
A nagybányai művésztelep története
Kapcsolódó szócikkek
Nagybányai művésztelep
Kategória:Magyar képzőművészet Kategória:Művésztelepek, iskolák Kategória:Nagybánya Kategória:Magyarországi művészeti szervezetek Kategória:1911-ben alapított szervezetek