A Thunnus a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályának sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, ezen belül a makrélafélék (Scombridae) családjába tartozó nem.
Rendszerezés A nembe az alábbi 2 alnem és 8 faj tartozik:
Neothunnus Kishinouye, 1923 sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares) (Bonnaterre, 1788) Thunnus atlanticus (Lesson, 1831) Thunnus tonggol (Bleeker, 1851) Thunnus South, 1845 Thunnus alalunga (Bonnaterre, 1788) Thunnus maccoyii (Castelnau, 1872) nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) (Lowe, 1839) Thunnus orientalis (Temminck & Schlegel, 1844) kékúszójú tonhal (Thunnus thynnus) (Linnaeus, 1758) - típusfaj
Jegyzetek
Források Thunnus FishBase ITIS szerinti rendszerbesorolása Díaz-Arce, N., Arrizabalaga, H., Murua, H., Irigoien, X. & Rodríguez-Ezpeleta, N. 2016. RAD-seq derived genome-wide nuclear markers resolve the phylogeny of tunas. Molecular Phylogenetics and Evolution, Available online 7 June 2016. DOI reference page South, J.F. 1845. Thunnus. pp. 620–622 in Smedley, E., Rose, H.J. & Rose, H.J. (eds): Encyclopaedia Metropolitana or Universal Dictionary of Knowledge. London, 25. reference page Collette, B.B. and C.E. Nauen, 1983. FAO Species Catalogue. Vol. 2. Scombrids of the world. An annotated and illustrated catalogue of tunas, mackerels, bonitos and related species known to date. Rome: FAO. FAO Fish. Synop. 125(2):137 p. Collette, B.B., 1999. Mackerels, molecules, and morphology. p. 149-164. In B. Séret and J.-Y. Sire (eds.) Proc. 5th Indo-Pac. Fish Conf., Noumea, Paris. Collette, B.B., 1995. Scombridae. Atunes, bacoretas, bonitos, caballas, estorninos, melva, etc. p. 1521-1543. In W. Fischer, F. Krupp, W. Schneider, C. Sommer, K.E. Carpenter and V. Niem (eds.) Guia FAO para Identification de Especies para lo Fines de la Pesca. Pacifico Centro-Oriental. 3 Vols. FAO, Rome.
Kategória:Makrélafélék Kategória:Halnemek