Dedek Crescens Lajos (Nyitra, 1862. június 19. – Esztergom, 1933. szeptember 13.) római katolikus pap, prépost-kanonok, történetíró, egyháztörténész, az MTA levelező tagja (1926).
Élete Dedek Crescens Ignác Nyitra megyei főjegyző és krencsi Krencsey Etelka fia. A gimnáziumi tanulmányait Nyitrán végezte. 1877-ben papnövendék lett az esztergomi főegyházmegyében, majd a pozsonyi Emericanum növendéke. Ezenkívül a filozófiát Esztergomban, a teológiát a Központi Papnevelő Intézetben Pesten végezte.
1885-ben pappá szentelték Nagysurányban. 1886-ban Óbudán, 1890-ben Lipótvárosban volt káplán. 1887-ben a Szent István műintézet és könyvnyomda igazgatójává nevezték ki. 1891-től a budapesti Egyetemi Könyvtár őre, majd levéltárosa. 1896-ban rendezte a millenniumi kiállítás irodalomtörténeti részét. 1899-ben császári és királyi udvari káplán. 1913-tól esztergomi kanonok, 1924-től komáromi, 1930-tól székesfehérvári főesperes, szentgyörgymezei címzetes prépost.
1889 után az Egyházi Közlöny (1891-től Katholikus Egyházi Közlöny) című egyházpolitikai hetilapot szerkesztette egészen 1893-ig, majd 1897–1898-ban az Autonomia nevű kéthetenkénti lapot. Cikkei jelentek meg a Magyar Állam, a Magyar Sion, a Századok és a A Cél című lapokban is. A Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai sorozatban megírta 1899-ben Nyitra, 1904-ben Pozsony és 1907-ben Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye történetét.
Tagságai A magyar egyházi irodalmi iskola elnöke 1915 Szent István Akadémia II. osztálya 1926 MTA levelező tag
Művei jobbra|bélyegkép|220px|A katholikus egyház történelme
1885 A magyarországi főpapnevezések történelmének vázlata. Budapest. (ism. Századok 1886., Városy. Archiv. f. d. kath. Kirchen-Recht 1887.) 1889 A karthausiak Magyarországban. Budapest. (ism. Századok 1890.) 1889 Catalogus librorum manuscriptorum Bibliothecae universitatis Budapestiensis II. Budapest. 1894 Boncz könyve a vallás körüli felségjogokról. Budapest. 1894 Katholikus öntudat. Budapest 1895 Az 1896. évi tört. kiállítás irodtörténeti könyvtári csoportjának programja. Budapest (tsz. Kudora Károly). 1896 A kath. egyház történelme. Különös tekintettel Magyarországra. 1897 Kolostorból kolostorba. Budapest. 1897 Az üdvnek ószövetségi története. Budapest. 1897 Szt Gellért vt. első csanádi pp. élete. Budapest (Népiratkák 170.). 1900 Szentek élete, különös tekintettel a magyar szentekre és azokra, akik Magyarországon ősrégi időktől fogva kiváló tiszteletnek örvendenek, valamint a különböző védőszentekre I-II. Budapest. 1901 XIII. Leó pápa és Magyarország. Felolv. Budapest. 1903 Szt István király végrendelete. Egyh. beszéd. Budapest. 1904 Mária-legendák. A magyar ifjúság számára. Budapest. 1905 Tu me sequere. Reg. Budapest. 1912 Ezeréves küzdelem ezeréves határainkért. Budapest. 1924 Monumenta Ecclesiae Strigoniensis III - 1321–1349. Esztergom.
Kéziratai I. Miklós pápa élete és kora.
Források
Beke Margit 1989: Esztergomi kanonokok (1900-1985). Unterhaching, 81-82.
Katolikus lexikon Zelliger 1893, 91. A Pallas nagy lexikona V, 108; XVII, 356. MTA tagajánl. 1895, 19; 1926, 37. Nyitra vm. 1898, 278. Schematismus Strigoniensis 1917, 309; 1930, 139. Circ. Strig. 1933, 42. Katolikus lexikon (szerk. Bangha Béla) I, 406. Irodalomtörténet 1933, 240. Magyarság 1933 IX, 14. Új Nemzedék 1933 IX, 14. Századok 1934, 483-484. Gulyás Pál V, 423. Gulyás Pál: Magyar írói álnévlexikon. A magyarországi írók álnevei és egyéb jegyei. Budapest 1956, 539. . MTA tagjai 1975, 54.
Kategória:Magyar katolikus papok Kategória:Magyar vallás- és egyháztörténészek Kategória:Magyar levéltárosok Kategória:MTA-tagok Kategória:Esztergomi kanonokok Kategória:Nyitraiak Kategória:1862-ben született személyek Kategória:1933-ban elhunyt személyek