Nyírvölgy () falu Horvátországban, Muraköz megyében. Közigazgatásilag Csáktornyához tartozik.
Fekvése Csáktornya központjától 3 km-re északra fekszik.
Története A település első írásos említése „Mazkuth” alakban, Lackfi II. István erdélyi vajda 1376. augusztus 27-én kelt okleveléből származik, aki ezen a napon alapította a szentilonai Boldogságos Szűz Mária és Mindenszentek kolostorát társalapítóival, unokaöccsével, Dénes fia (III.) István királyi lovászmesterrel és ennek Dénes nevű testérével együtt a birtokán található „Varhel” nevű helyen. Macskócz vagy ahogy az akkori hivatalos okiratban írták, Mazkuth, az adományozott birtok északi határán feküdt és a birtok határleírásában szerepel. „Abinde pervenit ad magnam viam, que de Mazkuth vadit in Nedelcham ad metam terream et sic per eandem viam venit ad metam priorem ibique terminantur” (azaz „innen eléri a nagy utat, amely Mazkuthból Nedelchbe vezet és így ugyanazon az úton jut el az előző célhoz, és ott véget ér” Diplomatikai levéltár Q szekció, Dl.32807
A települést 1467-ben "Poss. Moskowecz" néven említik, ugyanis 1467. augusztus 28-án a csáktornyai erőd kapitánya, Friderik Lamberger, Szűz Mária iránti tiszteletből, magát a macskóczi birtokot minden kapcsolódó jövedelemmel együtt a pálos rendnek adományozta.Diplomatikai levéltár Q szekció, Dl.32814 1478-ban "Poss. Maskowcz" néven szerepel.Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890. A csáktornyai uradalomhoz tartozott. I. Lajos király 1350-ben Muraközzel együtt Lackfi István erdélyi vajdának adományozta, aki 1351-től a horvát-szlavón-dalmát báni címet viselte. Miután a Lackfiak kegyvesztettek lettek a Muraközt 1397-ben a Kanizsaiak kapták meg, akik Zsigmond király hívei voltak, de már 1405-ben elvették tőlük. 1437 után a Cilleieké, majd a Cilleiek többi birtokával együtt Vitovec János horvát bán szerezte meg, de örökösei elveszítették. Hunyadi Mátyás Ernuszt János budai nagykereskedőnek és bankárnak adományozta, aki megkapta a horvát báni címet is. 1540-ben a csáktornyai Ernusztok kihalása után az uradalom rövid ideig a Keglevich családé, 1546-ban a későbbi szigetvári hős Zrínyi Miklósé lett. 1559-ben Zrínyi a szentilonai pálosoknak adta és 1782-ig a rend feloszlatásáig a pálosok birtoka volt. Ezután a vallásalapé. 1791-ben a csáktornyai uradalommal együtt a Festeticsek vásárolták meg.
Vályi András szerint " MACSKOVECZ. Horvát falu Szala Várm. földes Ura G. Festetits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Csáktornyának szomszédságában, a mellynek filiája, határja néhol soványas."
1910-ben 578 lakosa volt, közülük 562 horvát, 14 magyar, 1 német nemzetiségű és 1 egyéb volt. A trianoni békeszerződésig Zala vármegye Csáktornyai járásához tartozott, majd a délszláv állam része lett. 1941 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 2001-ben 1359 lakosa volt.
Népessége Lakosság változásaRepublika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001 Stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima, popos 2011Prvi digitalni Popis stanovništva, kućanstava i stanova u Republici Hrvatskoj 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 2021 227 250 330 418 454 538 577 693 850 902 1.033 1.366 1.457 1.535 1.359 1.326 1.222
Sport Az NK Omladinac Mackovec labdarúgóklubot 1947-ben alapították.
Nevezetességei Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére szentelt plébániatemploma.
További információk Csáktornya város hivatalos oldala A Muraköz történeti kronológiája A nyírvölgyi plébániatemplom
Jegyzetek
Kategória:Muraköz települései Kategória:Zala vármegye települései