Özdöge (szlovákul Mojzesovo, korábban Izdeg) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, az Érsekújvári járásban. Újmajor puszta tartozik hozzá.Komlóssy, F. 1896: Az Esztergom főegyházmegyei római kath. iskolák története. Esztergom, 201 hibásan Eördögh
Fekvése Nyitrától 22 km-re délkeletre, a Nyitra bal partján fekszik.
Története Területén már a kőkorszakban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra népe élt ezen a vidéken.
A falut 1273-ban "Izdegey" alakban említik először, de története a 8. századig nyúlik vissza, amikor szláv település állt ezen a helyen. 1273-ban a Pethő családé,Lásd még: Fejér V/2, 219-221 1274. majd a gímesi váruradalom része volt. 1302-ben Csák Máté szerezte meg, majd halála után a királyé. 1382-ben "Ezdege" néven bukkan fel az írott forrásokban. 1386-ban a Forgách család birtoka lett. A 16. században az Esdeghy, később a Károlyi és Rudnyánszky családok birtoka. 1498-ban 20 háza volt. 1828-ban 81 házában 576 lakos élt, akik mezőgazdasággal és dohánytermesztéssel foglalkoztak. Katolikus iskoláját 1757-ben alapították.Komlóssy 1896, 201 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, e falu is károkat szenvedett.Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44. 1898-ban lakói hitelszövetkezetet alapítottak.
Vályi András szerint "ÖSZDEGE. Elegyes falu Nyitra Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, határja középszerű."
Fényes Elek szerint "Özdöghe, tót falu, Nyitra vmegyében, Surányhoz észak-keletre egy mfdnyire: 460 kath., 24 zsidó lak. Kath. paroch. templommal. Határa sok buzát, rozsot, árpát terem, az itt termesztetni szokott dohány sokaktól becsültetik. – A barom- és juhtenyésztés virágzó állapotban van. F. u. Rudnyánszky, s más közbirtokosok. Ut. p. Érsekujvár. "
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Érsekújvári járásához tartozott, ezután az új csehszlovák állam része lett. 1938 és 1945 között ismét Magyarország része volt. Szlovák nevét a Matica Slovenska első elnökéről Štefan Moyzes besztercebányai püspökről kapta.
Népessége
1880-ban 726 lakosából 585 szlovák és 103 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 645 lakosából 549 szlovák és 70 magyar anyanyelvű volt.
1900-ban 796 lakosából 682 szlovák és 89 magyar anyanyelvű volt.
1910-ben 884 lakosából 799 szlovák, 61 magyar, 22 német és 2 egyéb anyanyelvű volt.
1919-ben 933 lakosából 859 csehszlovák és 74 magyar volt.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 53.
1921-ben 929 lakosából 925 csehszlovák és 4 magyar volt.
1930-ban 1164 lakosából 1161 csehszlovák és 2 magyar volt.
1941-ben 1361 lakosából 1311 szlovák és 43 magyar volt.
1991-ben 1422 lakosából 1412 szlovák és 4 magyar volt.
2001-ben 1380 lakosából 1371 szlovák és 4 magyar volt.
2011-ben 1338 lakosából 1292 szlovák, 1 magyar, 1 cseh és 44 ismeretlen nemzetiségű volt.
2021-ben 1346 lakosából 6 magyar, 1281 (+1) szlovák, (+1) cigány, 3 egyéb és 56 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt született 1858. május 1-jén Rudnyánszky Gyula költő és színműíró, Rudnyánszky Károly 1848-as honvéd főhadnagy fia. Itt született 1921-ben Mária Vyvíjalová írónő Itt tanított Major István (1887-1963) tanár, kommunista politikus, diplomata, magyarországi csehszlovák nagykövet.
Nevezetességei
Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1720-ban épült barokk stílusban. A 20. században bővítették.
Források Práznovszky Ferenc 1843: Az özdögei dohánytermesztés. Magyar Gazda III/72, 1135-1144. Július Béreš 1977: Veľkomoravské hroby v Mojzesove. AVANS 1976, 59-62. 1978 Neznáme rotundy v Kubáňove a v Mojzesove. Vlastivedný časopis 27/3, 138-139 Ruttkay, M. 1998: Záchranný výskum v Mojzesove. AVANS 1996, 140-141. Kronika obce Mojzesovo, 1998 Marek Druga 2015: Forgáčovská vetva Poznanovcov za vlády Árpádovskej dynastie. Vox discipuli historiae V. Paterka Pál - Ján Tirpák 2016: Terénne a geofyzikálne prieskumy stredovekých sakrálnych objektov. Monument revue 5/1, 69-71.
Jegyzetek
Külső hivatkozások
Községinfó Özdöge Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Oozdoge Kategória:Nyitra vármegye települései