Ivánovics György (Budapest, Józsefváros, 1904. június 11. – Budapest, 1980. szeptember 1.) kétszeres Kossuth-díjas orvos, mikrobiológus, bakteriológus, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.

Életútja Ivánovics Lajos László (1868–1946) mészárosmester és Lacza Irma (1886–1958) fiaként született. 1924-ben a Budapesti Közegészségügyi Intézet gyakornokaként kezdett el dolgozni egyetemi tanulmányai mellett. 1928. szeptember 29-én a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karán avatták orvosdoktorrá, majd segédorvos lett a Szent Rókus Kórház proszektúráján. 1929 januárjában Szegedre költözött, és a Ferenc József Tudományegyetem Közegészségtani Intézetének, illetve Mikrobiológiai Intézetének tanársegédje lett.

1932-ben laboratóriumi szakorvosi képesítést szerzett, még ugyanebben az évben a bécsi Collegium Hungaricumban tanulmányúton vett részt, 1934-ben és 1935-ben Rockefeller ösztöndíjjal a Johns Hopkins School of Hygiene-ben (Baltimore, USA) kutatott (szövettenyésztési eljárásokat dolgozott ki a vírusok fertőzőképességének értékmérésére).

1936-ban habilitált a heveny fertőző betegségek bakteriológiai diagnózisa és járványtana tárgykörből. 1937-ben a szegedi intézet adjunktusa lett, melyet 1940-ig töltött be.

Főállása mellett megszervezte a szegedi Közegészségügy Intézetet és vezette egészen 1940-ig.

1940. október 19-én nyilvános rendkívüli tanárrá nevezték ki (ténylegesen 1940. november 1-jétől töltötte be) a kórtani tanszékre, 1943. október 23-án pedig a szegedi Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézet nyilvános rendes tanárává nevezték ki. (ténylegesen 1943. november 15-étől töltötte be).

1946-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választották. 1947-ben Stockholmban végzett kutatásokat a svéd kormány meghívására és vendégeként.

Az 1948/1949-es tanévtől az egyetem dékánja lett. 1955-ben a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává választotta.

1960-ban a Harvard Egyetemen dolgozott (Boston, USA), 1965–1966-ban a Glasgow-i Egyetem vendégprofesszora volt.

1955 és 1974 közt az Acta Microbiologica Hungarica című folyóirat főszerkesztője volt. 1974-ben nyugállományba vonult egyetemi tanárként, de megmaradt az intézet tudományos tanácsadójaként.

1980. szeptember 1-jén Budapesten halt meg.

Orvosi és mikrobiológiai tevékenysége Tevékenységi területe a mikrobiológia (ezen belül az általános bakteriológia), a genetika és a biokémia volt. Bakteriológiai tevékenységének fő területe a lépfene-baktérium (Bacillus anthracis) vizsgálata volt. Bruckner Győzővel 1938-ban publikálták a természetes poliglutaminsav izolálását a virulens lépfene-baktérium tokanyagából és a Bacillus subtilis táptalajából.

A Chinoin gyár munkatársaival fejlesztette ki az Ultraseptyl nevű gyógyszert, ami a baktericid hatásán alapult (1940). Jelentősek voltak a B12-vitamin előállításával és értékmérésével kapcsolatos vizsgálatai. A szövettenyésztési eljárások hazai meghonosításával a virológia hazai fejlődéséhez járult hozzá.

Több mint 220 tudományos közleményt publikált, számos könyvet írt. Köteteit, tudományos közleményeit angol, német és magyar nyelven adta közre.

Főbb művei A study of rabbit vims III in tissue culture. (Társszerző R.R. Hyde) ld. Am. J. Hyg. 1936 Chemische und immunologische Studien über den Mechanismus dér Milzbrandinfection und Immunitat. I. (Társszerző V. Bruckner) ld. Z. Immun.-Forsch. 1937 Untersuchungen über das Polysaccharid dér Milzbrandbazillen ld. Z. Immun.-Forsch. 1939 Experimentelle Chemotherapie dér bakteriellen Infektionen. (Acta Med. Szeged, Tóm. 12. Fasc. I.) Budapest-Lpz. 1944. Rényi-Barth. 160 p. Emberi betegségeket okozó vírusok és rickettsiák. Budapest, 1953. Akad. K. 220 p. Bacteriocinogenesis in Bacillus megaterium. (L. Alföldivel) ld. J. Gén. Microbiol. 1957 Orvosi mikrobiológia. (Társszerzőkkel) Budapest, 1960. Medicina. 546 p. (2. kiadás. 1963) Isolation and somé characteristics of haemin dependent mutants of Bacillus subtilis. (Társszerző T.J. Anderson) ld. J. Gén. Microbiol. 1967 Orvosi mikrobiológia - immunitástan - parazitológia. (Társszerzőkkel) Budapest, 1973. Medicina. 507 p. (3. átdolgozott, bővített kiadás)Főbb művek listája az 1997-es egyetemi almanach nyomán, forrásokban i.m.

Társasági tagságai A magyar kémikusok egyesületének tagja a „Society for General Microbiology” (London) tagja a kanadai „Society for Microbiology” tagja a francia Mikrobiológiai Társaság tagja a Magyar Élettani Társaság, és a Magyar Mikrobiológiai Társaság alapítója tagja a Magyar Tudományos Akadémia és az Egészségügyi Minisztérium Mikrobiológiai és Járványügyi Bizottságának elnöke

Díjai, elismerései Kossuth-díj (1948, 1952) a Munka Érdemrend arany fokozata (1954, 1964) Semmelweis Ignác-emlékérem (1963) Hetényi Géza-emlékérem (1971) Jancsó Miklós-emlékérem (1973) Manninger Rezső-emlékérem (1974) A Glasgow-i Egyetem díszdoktora (1972)

Jegyzetek

Források Szegedi egyetemi almanach : 1921-1970. Szeged, Márta Ferenc – Tóth Károly, 1971. Ivánovics György lásd 325. p. Szegedi egyetemi almanach (1921-1996) II. köt. Szerk. Mikó Tivadar, Marton János, Farkas Gyula. Szeged : Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem, 1997. Ivánovics György lásd 145-146. p. SZTE EK évfordulós emlékcsarnok

Kategória:Magyar orvosok Kategória:Magyar mikrobiológusok Kategória:Magyar bakteriológusok Kategória:Magyar egyetemi, főiskolai oktatók Kategória:MTA-tagok Kategória:Kossuth-díjasok Kategória:Budapesten született személyek Kategória:1904-ben született személyek Kategória:1980-ban elhunyt személyek