Toucy Narjot (1162 körül – 1241), más néven: III./I. Narjot, , , , a Konstantinápolyi Latin Császárság régense. A francia eredetű Toucy-ház tagja. Toucy Fülöpnek, a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének az apja.

Élete Apja II. Narjot (–1192), a burgundiai Toucy ura, aki részt vett a harmadik keresztes hadjáratban (1189–1192), amely amiatt robbant ki, hogy Szaladin egyiptomi szultán 1187-ben elfoglalta Jeruzsálemet. Anyja Dampierre-i Ágnes (–1192 után) troyes-i algrófnő.

Nem bizonyított, hogy Narjot már részt vett volna a negyedik keresztes hadjáratban (1202–1204), amikor a keresztesek elfoglalták Konstantinápolyt és megalapították a Konstantinápolyi Latin Császárságot, de feltehetőleg már ott volt az ötödik keresztes hadjáratban (1217–1221) Damietta ostromakor, ahol bátyja, Itier de Toucy (–1218) az életét vesztette.

(III./I.) Narjot a karrierjét azzal alapozta meg, hogy 1219 körül feleségül vette Branaina N. bizánci úrnőt (1205 körül–1239), Theodórosz Branasz bizánci úrnak, Drinápoly urának, a keresztesek egyik vezetőjének, a kaiszar (caesar) birtokosának és a Konstantinápolyi Latin Császárság régensének, valamint Capet Ágnes (Anna) (1271/72–1240) francia királyi hercegnőnek és özvegy bizánci császárnénak a lányát. Capet Anna császárné VII. Lajos francia király legkisebb lányaként és Capet Margit magyar királynéCapet Margit királyné III. Béla magyar király 2. felesége volt. húgaként látta meg a napvilágot. Capet Ágnes két bizánci császár felesége is volt: II. Alexiosz és I. Andronikosz és bizánci császárnéként az ortodox vallás mellett az Anna nevet vette fel. Egyik császári férjének sem szült gyermekeket, hiszen 13/14 éves volt, mikor másodszor is megözvegyült 1185-ben, majd 1204-ben feleségül ment Theodórosz Branasz bizánci úrhoz, aki a nyugati keresztesekhez csatlakozott a Konstantinápolyi Latin Császárság megalapításakor, elnyerte a kaiszar (cézár) címet és a császárság régensi tisztét is betöltötte I. Henrik császár idején. Ebből a házasságból egy ismeretlen keresztnevű leány, Branaina úrnő született, aki Narjot négy gyermekének anyja lett. Házasságának köszönhetően Narjot kétszer is betöltötte a Konstantinápolyi Latin Császárság régense címet. Először I. Róbert konstantinápolyi latin császár halála után (ur.: 1228–1231) az elhunyt öccsének, II. Baldvinnak a kiskorúsága idején lett az állam ideiglenes uralkodója, miután az előző régens, I. Róbert és II. Baldvin nővére, Courtenay Mária nikaiai császárné 1228. szeptemberében szintén elhunyt, és egészen I. (Brienne-i) Jánosnak társcsászárrá (1231) választásáig töltötte be ezt a tisztet, majd Brienne-i János halála (1237) után (1238–1239) II. Baldvin távolléte idejére vette át újra a kormányrudat.

Első felesége halála után 1239/40 körül feleségül vette Jonasz (Kötöny) kun fejedelem ismeretlen nevű lányát,Feltételezhetően rokonságban állt Kun Erzsébet magyar királynéval, de a pontos rokonsági fok nem ismert. aki a férje halála után apáca lett.

Narjot idősebb fia, Fülöp (1220 körül–1277), apjához hasonlóan a Konstantinápolyi Latin Császárság régense lett (ur.: 1245–1247) II. Baldvin konstantinápolyi latin császár távolléte alatt, amíg a császár az európai udvarokat járta.

Gyermekei Első feleségétől, Branaina N. (1205 körül–1239) bizánci úrnőtől, Theodórosz Branasz bizánci kaiszar (caesar), valamint Capet Anna (Ágnes) özvegy bizánci császárné és francia királyi hercegnő lányától, 4 gyermek: Fülöp (1220 körül–1277), a Konstantinápolyi Latin Császárság régense, felesége Portia, I. Ottó roye-i úr lánya, 2 fiú, többek között: (IV./I.) Narjot (1250 körül–1293), Laterza ura, a Szicíliai Királyság tengernagya, Durazzó főkapitánya, felesége I. Lúcia (1265 körül–1299) címzetes antiochiai hercegnő és tripoliszi grófnő, 1 fiú: Fülöp (1285 körül – 1300. január 17. után) címzetes antiochiai herceg, jegyese Anjou Eleonóra (1289–1341) nápolyi királyi hercegnő, II. Károly nápolyi király és Árpád-házi Mária magyar királyi hercegnő lánya, később feleségül ment II. Frigyes szicíliai királyhoz. Anselin (–1273), Mottola ura, felesége N. N., Tournay-i Ottónak, Kalavrita bárójának az özvegye, gyermekei nem születtek Ágnes, férje II. (Villehardouin) Vilmos (1208 (után)–1278) achajai (moreai) herceg (fejedelem), 1 leány Margit (–1279 (körül)), férje Leonardo di Veruli (–1281) achajai kancellár Második feleségétől, N. kun hercegnőtől (–1241 után), Jonasz (Kötöny) kun fejedelem lányától, nem születtek gyermekei

Jegyzetek

Források

Schwennicke, Detlev: Die Herren von Toucy, 1228–31, 1238–39 und 1245–47 Regenten des lateinischen Kaiserreiches, In: Detlev Schwennicke (szerk.): Europäische Stammtafeln: Stammtafeln zur Geschichte der Europäischen Staaten, Neue Folge, Band III, Teil 4, Das feudale Frankreich und sein Einfluß auf die Welt des Mittelalters, Tafel 114, Verlag von J. A. Stargardt, Marburg/Berlin, 1989.

További információk

<center>

Kategória:Keresztes háborúk Kategória:Toucy-ház Kategória:A keresztes háborúk résztvevői Kategória:Az 1160-as években született személyek Kategória:1241-ben elhunyt személyek Kategória:Latin császárok Kategória:Régensek