A kórtan avagy patológia (az ógörög pathosz () = szenvedés és -logia () = valaminek a tanulmányozása szóösszetételből) az emberi orvoslásban a beteg sejtek, szövetek és szervek szerkezeti és funkcionális változásaival foglalkozik. „A patológia az orvostudomány alapja, összeköti az elméleti tudományokat a klinikummal, választ keres a betegségek tüneteit és a betegek panaszait okozó morfológiai és funkcionális elváltozásokkal kapcsolatos kérdésekre.”Patológia i.m.
A növények elváltozásaival foglalkozó tudomány neve növénykórtan (fitopatológia), az állatokéval az állatkórtan (zoopatológia) foglalkozik.
A patológia vizsgálati szempontjai bélyegkép|sejtek A négy legfőbb szempont, melyek szerint a betegségeket a patológia vizsgálja: Etiológia: mi okozza a betegséget Patogenezis: a betegség lefolyása, mechanizmusa Morfológia: a sejteket, szöveteket, szerveket érintő szerkezeti változások Klinikai szempont: a morfológiai változások funkcionális következményei
A patológia területei Anatómiai patológia Törvényszéki patológia Citopatológia Citogenetika Mikrobiológia Nozológia (a betegségek osztályozásának tudománya) Hematológia Immunológia Kórszövettan (károsodott szövet mikroszkópos elemzése)
A patológia módszerei Makroszkópos patológia (autopsia, necropsia vagy boncolás) Mikroszkópos patológia (szövettan, immunhisztokémia, elektronmikroszkópia) Diagnosztikus célból eltávolított szövetminta biokémiai és molekuláris biológiai elemzése
A patológia szerepe a modern orvostudományban A patológia a klinikai diagnosztika egyik alapja: a betegségek okának tisztázása, a daganatok típusának és agresszivitásának meghatározása, valamint a terápiás döntések támogatása nagy részben patológiai vizsgálatokon alapul. A szövettani és molekuláris diagnosztika meghatározza a célzott terápiák alkalmazhatóságát, a citológiai vizsgálatok pedig fontos szerepet játszanak a korai szűrésben (pl. méhnyakrák). A modern patológia így kulcsszerepet tölt be a személyre szabott orvoslásban és a klinikai döntéshozatalban.
A patológia története A patológia alapjai az ókori görög orvosláshoz nyúlnak vissza, különösen Hippokratész és Galénosz tanításaihoz, akik először írták le a betegségek megfigyelhető elváltozásait. A modern patológia a 17–19. század között alakult ki, amikor a mikroszkóp feltalálása lehetővé tette a sejtek és szövetek vizsgálatát. A tudomány fejlődésében kulcsszerepet játszott Rudolf Virchow, aki 1858-ban megfogalmazta a „sejtpatológia” elvét, miszerint minden betegség a sejtek szintjén kezdődik. Ezek az alapelvek határozzák meg a patológia modern formáját is.
Források
Jegyzetek
További információk Hematológia.lap.hu - linkgyűjtemény
Kategória:Patológia