Tornóc vagy Vágtarnóc (szlovákul Trnovec nad Váhom) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Vágsellyei járásban.
Fekvése A mátyusföldi község a Kisalföldön, Vágsellyével átellenben, a Vág bal partján fekszik.
Élővilága
Tornócon hosszú ideje nem fészkelnek gólyák és a fészek is megsemmisült. Csupán Felsőjattó részen, a JRD-ben költenek.bociany.sk
Története A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a korai bronzkorban éltek emberek. 1875-ben a nyitrai kultúra három csontvázas sírját tárták fel határában az i. e. 1800 és 1500 közötti időből. A Felsőjattó melletti Remízka dűlőben az i. e. 700–450 közötti időszakból származó hallstatt kori település hamvasztásos sírjai kerültek elő. A Vág bal parti teraszán, 1942-ben a Tornóc és Tardoskedd közötti út építésekor ókori kelta temetőre találtak, s 1951 és 1954 között 40 gazdag mellékletekkel ellátott kelta sírt tártak fel. A falu szélén 7-8. századi település objektumát bolygatták meg, amelyből néhány cseréptöredéket dokumentálhattak.Bielich, M. 2007: Včasnoslovanské nálezy z Trnovca nad Váhom. AVANS 2005, 54, obr. 18. A felsőjattói majortól délkeletre a 9. századtól a 11. századig használt temetőt tártak fel.
A települést 1113-ban a zobori apátság oklevelében "Durmuz" néven királyi halászok és favágók településeként említik először. Neve török eredetű lehet (török: turmuz = dinnye). 1211-ben "Turmoc", 1249-ben "Turnuch", 1267-ben "Turmoch", 1307-ben "Tarnulch" alakban említik a korabeli források. 1453-ban a Csúzy és Apponyi család pereskedett Tornóc, Szelőce és Kiskeszi birtokain, majd 1481-ben Apponyi György rokonai nevében is Belegh-i Pétert, Chwz-i Pétert és özv. Isakai Miklósnét tiltotta Thormocz, Szelőce (Zeleczen) és Kyskezy, illetvei vecsei birtokrészek megszerzésétől.1906 A Pécz nemzetség Apponyi ágának az Apponyi grófok családi levéltárában őrizett oklevelei I. 1241–1526. Budapest, 310-311 No. CXLVII; 349-350 No. CLXVI
A 16. században a Csúzy, Szentpéteri és Paxy, a 17–19. században az Apponyi és Hunyadi családok birtoka. 1533-ban a török feldúlta, 1559-ben palánkvárát is lerombolta. Plébániáját 1701-ben alapították. A falu régi temploma a településen kívül állt, helyette 1725-ben építettek a faluban új, barokk római katolikus templomot. 1703-ban a kuruc sereg lovakat és ruházatot, 1704-ben szénát rekvirált, 1705-ben pedig még a malmot is megégetvén több mint ezer forint kárt okoztak.Archivum Sala I. p. 122-123 1705. január 25-én Bercsényi Miklós kuruc főgenerális serege táborozott a falu mellett. 1715-ben malma és 10 háztartása, 1720-ban 20 háztartása volt. 1787-ben 125 házában 908 lakos élt. 1828-ban 177 háza és 1236 lakosa volt.
1860-ban Csergeő Flóris plébános közbenjárásával a Magyar Tudományos Akadémia székházára itt is gyűjtöttek.Nefelejts 1/45, 539 (1860. február 5.); Vasárnapi Ujság 1860, 94. Határában a 19. század második felében 15 vízimalom működött. Gróf Zay Albert 1871-ben fatelepet és csersavfőző üzemet létesített a faluban.1991 Tornác és a Vág. Nap - Független Közéleti Hetilap 3/7, 37 (1991. február 15.) A Zay család faüzemében épületfát és félkész termékeket állítottak elő a zayugróci uradalom számára.
Vályi András szerint: "TORNÓCZ. Magyar falu Nyitra Várm. földes Urai B. Hunyady, és több Uraságok, lakosai többfélék, fekszik Selyéhez 1/2 mértföldnyire; határja ollyan, mint Szelőczéé, pusztája is van."
Fényes Elek szerint "Tornocz, magyar falu, Nyitra vmegyében, Séllyéhez 3/4 órányira a Vágh bal partján: 1103 kath., 5 ref., 55 zsidó lak., kath. paroch. templommal, synagógával. Határa róna s boron kivül mindennel bővelkedik. Nézésre méltó itt a gr. Hunyadynak nemesitett birkacsapatja. F. u. gr. Hunyady. Ut. p. Érsekujvár."
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Tornócz, nagy magyar község a Vág balpartján, 2297 lakossal, kik közül 1996 magyar, 250 tót; vallásra nézve általában r. katholikus. Posta-, táviró- és vasúti állomása van. Kath. temploma a XVII. század elején épült és fallal van körülvéve. Kegyura gróf Hunyady Imre. Itt van a vágbalparti vágszabályozási és ármentesítő társulat székhelye. A XII. századból származó feljegyzések szerint e községnek akkoriban „Durmus” volt a neve. A XIII. század vége felé, a mikor a falu a királyi halászok birtoka volt, már az akkori írásmód szerint „Turnoch”-nak irták." Nyitra vármegye.
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Vágsellyei járásához tartozott. 1938 őszén Kassán, Ungváron és Tornócon antifasiszta tüntetés zajlott, melyben kiálltak Csehszlovákia mellett.Strasser György 1958: Húsz esztendeje. Új Ifjúság 7/38, 7 (szeptember 16.); Száraz Pál 1983: Emlékezés egy antifasiszta tüntetésre. Új Ifjúság 31/35, 2 (1983. augusztus 30.); Országos Levéltár Külügyminisztériumi iratanyag, politikai 1938-7/7-4265-(7029); Ádám Magda 1968: Magyarország és a kisantant a harmincas években. Budapest, 201. 1938 és 1945 között újra Magyarország része.
Ma a községhez tartozik Felsőjattó, melyet 1245-ben említenek a Hont-Pázmány nemzetség birtokaként. 1642 és 1945 között az Eszterházy család birtoka, a 19. század végén részben a Foudl-Springer családé volt. A 19. század első felében csatolták Tornóchoz.
Népessége
1880-ban 2136 lakosából 1727 magyar és 271 szlovák anyanyelvű volt.
1890-ben 2297 lakosából 1996 magyar és 250 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 2484 lakosából 2099 magyar és 370 szlovák anyanyelvű volt.
1910-ben 2458 lakosából 2236 magyar és 199 szlovák anyanyelvű volt.
1921-ben 2850 lakosából 1830 magyar és 960 csehszlovák volt.
1930-ban 3220 lakosából 1317 magyar és 1795 csehszlovák volt.
1941-ben 2854 lakosából 2037 magyar és 795 szlovák volt.
1991-ben 2453 lakosából 756 magyar és 1657 szlovák volt.
2001-ben 2541 lakosából 1900 szlovák és 607 magyar volt.
2011-ben 2652 lakosából 2018 szlovák, 469 magyar, 16 cseh, 11 cigány, 2-2 orosz és egyéb és 134 ismeretlen nemzetiségű volt..Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálási adatok
2021-ben 2784 lakosából 334 (+38) magyar, 2106 (+54) szlovák, 4 (+6) cigány, (+4) ruszin, 26 (+4) egyéb és 314 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1725-ben, gróf Hunyadi István adományából épült barokk-klasszicista stílusban. 1933-ban megújították. Református temploma a türelmi rendelet után 1786-ban épült, tornyát 1819-ben építették hozzá. Barokk-klasszicista haranglába a 18. század második felében épült. Felsőjattó Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 19. században épült klasszicista stílusban. A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.
Neves személyek Itt született 1867. december 26-án Vörösváry Ernő tábori főesperes. Itt született 1885-ben Szentgyörgyi Gusztáv (Fanderlik) gyógypedagógus. Itt született 1902-ben Andrisz Rezső római katolikus esperes. Itt született 1939. december 26-án JUDr. Eduard Kukan politikus, Szlovákia egykori külügyminisztere. Itt született 1943. július 17-én Peter Andruška szlovák író, költő. A településen lakott tornóczi Szalay Gábor (1742-1826), királyi testőr jelölt, feleségével, Riskovics Erzsébettel (1760-1808), aki Riskovics József (1736-1795) pesti sebészorvos húga volt. Itt hunyt el 1892-ben Ostyk Narbutt Ferenc 1863. évi lengyel szabadsághős, osztrák-magyar államvasúti főmérnök.emlekhelyek.csemadok.sk Itt hunyt el 2017-ben František Gaulieder szlovák politikus.
Galéria
Jegyzetek
Források Arch. Ért 1879, 364, 408. Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625. Horusitzky Henrik 1903: A nyitramegyei Tornócz és Ürmény környéke. A Magyar Kir. Földtani Intézet évi jelentése 1903-ról. Gál, M. – Novák, V. (összeáll.) 1993: Trnovec nad Váhom – Tornóc. Tornóc Darina Bialeková 1989: Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 105-106. Mário Bielich 2007: Včasnoslovanské nálezy z Trnovca nad Váhom. Archeologické výskumy a nálezy na Slovensku v roku 2005, 54-55 Lukáš Roganský 2009: Signa Christiana – Artefakty kresťanského rázu z poslednej tretiny prvého tisícročia medzi Čechami a Potisím. Nitra, 65 Martin Odler - Jozef Zábojník 2011: Sídliská z 8. storočia na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 50, 101-220 Nevizánszky Gábor – Prohászka Péter 2020: Honfoglalás és kora Árpád-kori soros temetők és leletek katasztere – Szlovákia. Budapest, 40-41. Vladimír Turčan 2021: Early Medieval Riveted Axe-Shaped Bars from Trnovec nad Váhom. Slovenská archeológia – Supplementum 2, 467-470 Natália Gerthoferová 2024: ‘Nitra-type’ cast earrings in the Middle and Lower Danube region. Communicationes Archæologicæ Hungariæ 2024, 193–205 Buday Péter 2025: Tri storočia kostola Premenenia Pána v Trnovci nad Váhom. Šaľa
Külső hivatkozások
Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Tornóc Szlovákia térképén A plébánia honlapja
Kategória:A Vágsellyei járás települései Kategória:Vágvölgy Kategória:Nyitra vármegye települései