263px|bélyegkép|jobbra|Friedrich Mohs emléktábla Bécsben A Mohs-féle keménységi skála az ásványok karcolási keménységének jellemzésére használatos 10 fokozatú skála. Lényege, hogy minden nagyobb sorszámú ásvány karcolja az előtte álló, nála kisebb sorszámúakat. Két fokozat közé eső keménységet törtszámmal jelölik. Összeállítója Carl Friedrich Christian Mohs osztrák minerológus és fizikus.
A skála az ásványok előzetes, terepi határozásához ad kiváló segítséget, különösen, ha tűt, zsebkést és egy kisebb üvegdarabot is magunknál tartunk. Az 1812-es megalkotása óta számos, keménységet precízen, laboratóriumi körülmények között megállapító eljárás született.
A skála Mohs keménységReferenciaásványKépGyorspróbaKémiai jelAbszolút keménységVickers-keménység (N/mm²) Hobart M. King, Ph.D., RPG: Mohs Scale of Hardness Compared to Others1talk100pxkörömmel könnyen karcolható Mg3Si4O10(OH)22gipsz100pxkörömmel nehezen karcolható CaSO4·2H2O3kalcit100pxkörömmel nem karcolható, tűvel igenCaCO34fluorit100pxtűvel nehezen, késsel könnyen karcolhatóCaF25apatit100pxtűvel nem, késsel nehezen karcolható Ca5(PO4)3(OH−,Cl−,F−)6földpát100pxkéssel nem karcolható, reszelő fogja KAlSi3O87kvarc100pxüveget karcolja, acéllal szikrázik SiO28topáz100pxüveget karcolja Al2SiO4(OH−,F−)29korund100pxüveget karcolja Al2O310gyémánt100pxüveget karcolja C
Az ásványok keménysége
Az ásványok keménysége különféle módszerekkel határozható meg, aminek alapján a keménységnek különböző változatai ismeretesek: karcolási, csiszolási, nyomási és fúrási keménység. A keménység egyébként vektoriális sajátság és nagyban függ a hasadástól: a keménység mindig a hasadási lapon a legkisebb, erre merőlegesen a legnagyobb. A metamorf keletkezésű disztén (kianit) esetében például 4 és 7 közötti keménységi értékek mérhetők a különféle orientációjú kristálylapokon. Erre utal régebbi elnevezése is: disz = kettős, sztenosz = erősség (görög).
Jegyzetek
Források Kohéziós sajátságok a Nyíregyházi Főiskola oldaláról
Kategória:Anyagvizsgálatok Kategória:Ásványtan Kategória:Mértékegységek