Barta Sándor, írói álnevein: (b. s.), Besnyő Sándor, (B. S.) (Budapest, Terézváros, 1897. október 7. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 3.) magyar regényíró, költő és szerkesztő. Felesége Kassák Erzsébet volt.

Élete Blau Simon Rudolf szabó és Wiener Karolina fiaként született. Középiskolás évei alatt édesapja mellett dolgozott, s részt vett a Galilei Kör munkájában. Fiatalon TBC-s lett. A Tanácsköztársaság alatt újságíró volt, a bukás után pedig bécsi emigrációjában a Ma című folyóirat segédszerkesztője, s a Tűz című hetilap munkatársa volt. Saját folyóiratot is alapított Akasztott ember címmel (1922–1923). Az osztrák fővárosban előbb Kassák köréhez tartozott, majd 1924-ben Komját Aladár Egység-csoportjához csatlakozott, s belépett a KMP-be. 1925-től a Szovjetunióban élt, ahol tagja lett a Proletárírók Oroszországi Egyesülése magyar szekciójának, később pedig részt vett a Forradalmi Írók Nemzetközi Szervezetének alapításában, valamint munkájában. Később a Szovjet Írók Szövetségében dolgozott, illetve különböző hivatali pozíciókat töltött be. 1938-ban Új Hang címen folyóiratot indított, ám koholt vádak alapján március 14-én letartóztatták, május 22-én halálraítélték, s június 3-án végrehajtották az ítéletet. 1957. augusztus 29-én rehabilitálták.A politikai elnyomás, Moszkvában és a Moszkvai területen agyonlőtt és eltemetett áldozatainak mártirológiája 1938-53 – Barta Sándor

Felesége Kassák Lajos húga, Kassák Erzsébet volt, aki Újvári Erzsi néven alkotott.

Költészete Kassák Lajos Ma című lapjában tűnt fel, eredeti tehetséggel alkotott expresszionista verseivel, novelláival. Első verskötete Vörös zászló címmel 1919-ben jelent meg. Művei a szocialista világnézetet szolgálták. 1925-ben Moszkvába ment, s a proletkult mozgalom hatása alá kerülve a sematizmus felerősödik munkáiban. Abszurd látásmódja a Cirkusz kapitalizmus című drámájában hatásosan érvényesült. Realista prózaműve az Aranyásók (1935). bélyegkép|200px|<center>Emléktáblája Budapest V. kerületében, Károly körút 22.

Művei, fordításai Vörös zászló. Versek; Ma, Bp., 1919 Igen; Ma folyóirat, Bécs, 1920 Mese a trombitakezű diákról. Mesék és novellák, 1918–1922; Ma, Bécs, 1922 Gogol: Egy őrült emlékiratai (szabadlapos album); ford. Barta Sándor, ill. és a szöveget kőre írta Boris László; Wien [Bécs], Fischer, 1922 Rabindranat Tagore: Nacionalizmus; ford. Barta Sándor; Wien [Bécs], Fischer, 1922 (Klasszikus írások) Tisztelt hullaház! Kiáltványok; Wien [Bécs], "Ma" Kiadó, 1922 Csodálatos történet, vagy mint fedezte fel William Cookendy polgári riporter a földet, amelyen él; Košice [Kassa], Munkás, 1925 Alexander Barta: Eine wunderbare Geschichte oder Wie entdeckte William Cookendy, bürgerlicher Reprter, die Erde, auf der er lebt. Roman (regény németül); Wien [Bécs]–Berlin, Vorhut, 1925 Alekszandr Barta: Misa. Poveszty (elbeszélés orosz nyelven); Moszkovszkij rabocsij, Moszkva, 1930 (Novinki zapadno-jevropejszkoj revoljucionnoj lityeraturi) 350.000. Rasszkaz-hronyika iz zsiznyi sztrani avsztromarkszizma (elbeszélés német nyelven); ford. németből A. Zelenin; Moszkva–Leningrad, Goszlitizdat, 1931 (Novinki inosztrannoj revoljucionnoj lityeraturi) Nincs kegyelem. Regény; Szovjetunióban Élő Külföldi Munkások Kiadóvállalata, Moszkva–Leningrád, 1933 Aranyásók. Regény; utószó Lányi Sarolta; Szépirodalmi, Bp., 1957 Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; sajtó alá rend. Varga Lajosné; Szépirodalmi, Bp., 1959 Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1962 Pánik a városban. Válogatott elbeszélések, prózai írások; szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1972 Aranyásók. Regény; Kossuth, Bp., 1977 (Új világ) A kilyukasztott szavazólap. Novellák; vál., szerk. Varga Katalin; Szépirodalmi, Bp., 1981 (Kiskönyvtár) Ki vagy? Válogatott versek; bev. Illyés Gyula; Szépirodalmi, Bp., 1987 Csodálatos történet? Egy avantgárd művészpár: Újvári Erzsi és Barta Sándor; szerk. Bagdi Sára, Dobó Gábor, Szeredi Merse Pál, PIM, Bp., 2023

Források Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek Új magyar irodalmi lexikon. 1. köt. Szerk. Péter László. Budapest : Akadémiai Kiadó, 1994. Barta Sándor lásd 149. p.

További információk [ A magyar irodalom arcképcsarnoka] [ A magyar irodalom története]

Irodalmi lexikon. Szerk. Benedek Marcell. Bp., Győző A., 1927 Nagy Csaba: A magyar emigráns irodalom lexikona. Bp., Argumentum Kiadó-Petőfi Irodalmi Múzeum és Kortárs Irodalmi Központ, 2000

Schweikert, Werner: Bibliographie der ungarischen Literatur des 20. Jahrhunderts in deutscher Sprache. Flein bei Heilbronn, Verlag Werner Schweikert, 2000

Liselotte Maas: Handbuch der deutschen Exilpresse 1933-1945. I-III. k. (München-Wien, 1976–1981) Irodalmi Szemle; 1982/6. (Pasiaková, J.) Léczfalvy Lilla: Egy „csodálatos történet” a Kassák Múzeumban (2022)https://magyarmuzeumok.hu/cikk/egy-csodalatos-tortenet-a-kassak-muzeumban Újvári Erzsi és Barta Sándor csodálatos története (2022)https://librarius.hu/2022/01/24/ujvari-erzsi-es-barta-sandor-csodalatos-tortenete/ Moszkva nem hisz a költőknek – Újvári Erzsi és Barta Sándor a Kassák Múzeumban (2022)

Jegyzetek

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar költők Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:KMP-tagok Kategória:Magyar emigránsok a Szovjetunióban Kategória:A Galilei Kör tagjai Kategória:1897-ben született személyek Kategória:1938-ban elhunyt személyek Kategória:Butovóban kivégzett személyek Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Budapesten született személyek