Hegyi Mózes (Agyagfalva, 1908. február 1. – Dés, 1943. november 11.) erdélyi magyar költő, helytörténész.
Életpályája Középiskolai tanulmányait a Bethlen Kollégiumban végezte (1928), Nagymohán tanító (1929–30); a kolozsvári református teológia elvégzése után segédlelkész Maksán, Brassóban, Brăilán, Bukarestben és Alsórákoson, majd lelkész Kékesen. Verseivel (Rózsát dobál a lelkem. Segesvár 1930) a népnemzeti líra epigon hagyományainak követője. Az 1930-as években több cikkét és versét közölte az Ifjú Erdély, a Szamosmente. Brăilai szolgálata idején összegyűjtötte az ott élő magyarok 75 éves történetére vonatkozó adatokat, s ezeket a többek közreműködésével megírt Végvár című kötetben (Brăila, 1937) tette közzé.
Források
További irodalom Dánér Lajos: Három verskötet. Pásztortűz 1930/24. L. D. [László Dezső]: Hegyi Mózes: Végvár. Kiáltó Szó 1938/1. Hegyi Mózes. Református Szemle 1943/34. Beke György: "Ha Dunáról fúj a szél." Közli: Emberarcok. 1976. 44–45.
Kapcsolódó szócikkek Hegyi család (agyagfalvi)
Kategória:Magyar költők Kategória:Romániai magyar költők, írók Kategória:Romániai magyar helytörténészek Kategória:Magyar református lelkészek Kategória:Désiek Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek