Kiscétény (szlovákul Malý Cetín, németül Klein Zetin) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban.
Fekvése Nyitrától 10 km-re délkeletre, a Nyitra folyó bal partján fekszik.
Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területe legalább 3500 éve lakott. A kora bronzkorban a hévmagyarádi és az únyeticei (Únětická) kultúra települései álltak itt. 1983-ban az i.e. 9-8. századi Gamów típusú tőrt találtak, ami a kimmerek terjeszkedésére utalhat.Jozef Bátora 2006: Štúdie ku komunikácii medzi strednou a východnou Európou v dobe bronzovej. Bratislava. A vaskorból (hallstatt és latén) is találtak leleteket, majd a 9. század szláv településének nyomai bukkantak elő.
Cétény első fennmaradt írásos említése 1113-ból származik a zobori oklevélben. Ebben az időben a község területe a Csató család birtokához tartozott és valószínűleg a település is róluk kapta a nevét. 1240-ben "Cherhen" alakban szerepel egy oklevélben. 1272-ben "terra Cheten" néven említik.
Kiscétény területét az esztergomi érsekség egyházi nemesei kapták adományul. 1477-ben név szerint említik Néveri Dénest, Oczky Miklóst és Czetheni Jakabot, mint helyi egyházi nemeseket.Vágner József 1896: Adalékok a nyitrai székes-káptalan történetéhez. Nyitra, 435; Ethey I, 106; Presinszky 2002, 121. 1494-ben kyschethen-i nemesek szerepelnek tanúként.DLDF 248435
1549-ben 5,5 portája az esztergomi érsekségé volt.Maksay Ferenc 1990: Magyarország birtokviszonyai a 16. század közepén 1. 549. 1570-ben 20 háztartásban 40 fejadófizető férfit írtak össze a török adóösszerírásban.Fekete Lajos 1943: Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása. Budapest, 158 No. 337 1593-ban Névery Mátyás újvári kapitány szőlőjére kiváltságot kapott.ÖStA Hoffinanz-Ungarn RN 11. Konv. 1564. fol. 59 1597-ben Bodor Benedeket, Tar Jánost, Huzos Istvánt és Wargha Benedeket írták össze.UC Fasc. 45: 28, 41. oldal, 156. oldal. Az 1664-es török adóösszeírás Kiscétényben 6 háztartásban 8 fejadófizető személyt, Nemescétényben 10 háztartásban 11 fejadófizető személyt említ.Blaskovics, J. 1993: Az újvári ejálet török adóösszeírásai. Pozsony, 303-304
Az 1700-as évek elején Nemescétényben Lalovics Györgyné Bazsik Juditnak malma működött, s amikor a Rákóczi szabadságharc alatt elköltözött azt Ladar (?) Ádám és Szabó Mihály gondviselésére bízta. A malom nem maradt fenn a háború után.SAP 42, No. 418
1779-ben kiscétényi Kovács Pál 100 forintot hagyott lelkéért alapítványra a nyitrai piaristáknak.Horvát Sándor 1896: Okmánytár a piaristák Sz. László királyról czimzett nyitrai kollegiumának történetéhez I. 1698-1849. Nyitra, 142-143. 1784-1787 körül 217 lakosa volt, akik közül 43 egyházi nemes volt. 1831-ben Chrenóczy-Nagy József szerint 40-ből betegből 35 hunyt el kolerában Kiscétényben.Nagy József 1876: A cholera Nyitra megyében 1831-1874-ig. Nyitra, táblázat; Csuthy A. 2014: Nagycétény történetének rövid áttekintése. p. 43 Nyilván a fertőzöttek száma ennél magasabb lehetett. 1849-ben a kolera 18 áldozatot követelt.
Legrégibb ismert pecsétje egy 1830-ban keltezett iratról származik,ŠA Nitra, fond Kovács (Rabcsek) z Malého Cetína, (1592) 1687 - 1884. ugyanezen pecsétnyomót (szablyát tartó kar) használták még 1837-ben is.ŠA Nitra, Nobilitaria, IV/241 Fazekas 1835-ben a verebélyi szék alispánja a falu jóváhagyott határbeli rendszabályait a szék levéltárában helyezte el.Ethey gyűjtemény, 10. doboz, No. 85. 1876-ban a Nyitra völgyi településeket is árvíz sújtotta, a falu is károkat szenvedett.Alispáni jelentés; Nagy László 2007: Az 1876. évi árvizek. Budapest, 44.
Vályi András szerint: "Kis Czétény, Nagy Czétén. Két egymáshoz közel lévő faluk Nyitra Vármegyében, birtokos Ura az Esztergomi Érsekség, fekszenek Báb Családhoz közel, Czétény folyó vize mellett, a’ mellynek ki áradásától gyakran kárt vallanak, réttyei igen jók, a’ Czétényi borok leg nagyobb ditséretet érdemelnek ennek a’ környéknek borai között. Meg van benne a’ jó bornak mind a’ három tulajdonsága: t. i. jó szinű, jó illatú, jó izű kivált ha ó, és régi. Határjok meglehetős termékenységű, fájok mind a’ kétféle lévén, a’ második Osztályba tétettek."
Fényes Elek szerint: "Kis- és Nagy-Czétény, két egymáshoz közel lévő magyar helység, Nyitra vmegyében, Nyitrától délkeletre 1 3/4 órányira. Az első 254 kath., 9 zsidó lak. Kath. paroch. templommal; a második 856 kath., 12 zsidó. – Határa mindkettőnek róna, és igen termékeny, rétei igen tágasak s kövérek; erdeje nincs; legelője elég. A Czétény pataka két malmot hajt. F. u. az esztergomi érsek."
Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Kis-Czétény, a Nyitra Czéténykeága mellett, a nyitramenti dombok alján, 325 r. kath. vallásu lakossal, a kik közül 185 magyar, 119 tót. Postája Nagy-Czétény, táviró- és vasúti állomás Nyitra. Itt van dr. Lakits István csinos úrilaka és birtoka. 1240-ben "Ceten" név alatt szerepel. Határában kedvelt bor terem."
1914 év végén ragadós száj- és körömfájás fertőzte a környék állatállományát, közte a kiscétényit is.Nyitramegyei Gazda IV/22 (december 15.), 6. A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott. 1924-ben egy vérhas megbetegedés volt Kiscétényben és 2 Nyitracsehin.Úradné noviny Župy nitrianskej II/15, 251. 1928-1929-ben a baloldali érzelmű mezőgazdasági munkások sztrájkoltak. 1938-ban az első bécsi döntést követően Magyarország ki akarta cserélni a falut Csehszlovákiával, ez a javaslatváltozat azonban nem valósult meg.Juraj Žudel 1991: Zmeny československo-maďarských hraníc v dôsledku viedenskejarbitráže. Slovenská archivistika 26/2, 41; Ján Valo 2015: Slovensko-maďarská štátna hranica v rokoch 1938-1945. Historica XLIX, 258-259. 1943. szeptember 9-én egy helyi lakos ittas veszekedés során megölte a csehszlovák határőrség egyik tagját.ŠA Nitra, ŽNB Ivanka pri Nitre (Pamätník 1919-1949)
1951-ben hozták létre a helyi állami termelőszövetkezetet (JRD). 1960-ban Nyitracsehivel vonták össze Nitrany néven.Mács József 1961: Tavaszi mezők. Hét 6/12, 6. (1961. március 19.) Az 1990-es népszavazás után a két község különvált. 1995-ben pótválasztásokat kellett tartani, mivel nem volt polgármesterjelölt.Motesíky Árpád 1995: Tájkép - választások után. Hét 40/ 1 (1995. január 6.) 2012-ben a környező falvak is tiltakoztak és aláírásgyűjtésbe kezdtek a tervezett dögtelep ellen.ujszo.com
Népessége
1880-ban 218 lakosából 138 magyar, 64 szlovák és 16 német anyanyelvű, ebből 202 római katolikus és 16 zsidó felekezetű.
1890-ben 325 lakosából 189 magyar, 119 szlovák és 17 német anyanyelvű volt.
1900-ban 275 lakosából 213 magyar, 61 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1910-ben 254 lakosából 223 magyar, 30 szlovák és 1 német anyanyelvű volt.
1919-ben 260 lakosából 183 magyar, 61 csehszlovák és 16 más nemzetiségű, ebből 257 római katolikus és 3 zsidó vallású.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 49.
1921-ben 301 lakosábólÚradné Noviny Župy Nitrianskej I/15a, 275 (1923. augusztus 25.) 169 (56,1%) szlovák, 131 (43,5%) magyar volt.
1930-ban 281 lakosából 181 szlovák és 52 magyar.
A község 1945 után nagymértékben elszlovákosodott.Bíró Ferenc 2006: Vörös Ferenc - Családnévkutatások Szlovákiában. Magyar Nyelvőr 130/3, 378 szerint az 1920-as évektől. A nyelvcsere mára gyakorlatilag lezárult.Bodó Csanád 2003: Két élőnyelvi konferencia kötetéről. Magyar Nyelv 99, 366.
1970-ben Nyitracsehivel közösen 1537 lakosa volt, ebből 788 magyar, 745 szlovák, 2 német, 1 egyéb és 1 ismeretlen volt.Gyurgyík László 2017: Szlovákia lakosságának községsoros nemzetiségi összetétele az 1970. és az 1980. évi népszámlálás alapján. Somorja, 45.
1980-ban Nyitracsehivel közösen 1521 lakosa volt, ebből 756 magyar, 756 szlovák, 4-4 cseh és egyéb és 1 ukrán volt.Gyurgyík 2017, 103.
1991-ben 378 lakosából 337 szlovák és 32 magyar volt.
2001-ben 374 lakosából 341 szlovák és 31 magyar volt.
2011-ben 388 lakosából 349 szlovák és 33 magyar volt.
2021-ben 452 lakosából 402 (+7) szlovák, 36 (+3) magyar, 4 egyéb és 10 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Neves személyek Itt hunyt el 1792. április 27-én Rabcsek András teológiai doktor, szepesi kanonok.
Nevezetességei
Hétfájdalmú Szűzanya temploma 2008-bólFrantišek Pížl 1962: Zoznam pamiatok (nehnuteľných kultúrno-historických) v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 56 a 19. századból említ templomot; 1963 Pamiatky (nehnuteľné) Západoslovenského kraja v štátnych zoznamoch. Bratislava, 80-81. Faszobrait Martin Barnáš készítette. Jézus Szíve Kápolna Út menti barokk népi Pieta 1757-ből, javítva 1893-ban és 1917-ben. Krisztus szobor 1772-ből, 1898-ban felújítva 19. századi kereszt Képoszlop a 19. század végéről
Néprajz A faluban is volt állítólag boszorkány, akit – miután felfedték – el tettek láb alól.Szentkereszty Tivadar 1895: Nyitramegyei népmondák. Ethnographia 6, 417; Dömötör Sándor 1939: Szent Gellért hegye és a boszorkányok. Tanulmányok Budapest Múltjából 7, 95, 108 27. jegyzet; Vö. Dömötör Sándor 1939: A boszorkányok gyűlése a magyar néphitben. Ethnographia 50, 219. A 242. és 547. sz. házak a népi építmények szempontjából voltak értékesekFrantišek Pížl 1962: Zoznam pamiatok (nehnuteľných kultúrno-historických) v Západoslovenskom kraji. Bratislava, 56.
Jegyzetek
Források Ľuboš Trubíni - Tibor Lieskovský 2019: História cisárskej pevnosti Vráble. Vráble Csuthy András 2018: Adatok Kiscétény önállósulásához. Szél-járás 2018/2, 45-47. Radoslav Čambal 2017: Železná dýka typu gamów Trácko-Kimerského horizontu zo Slovenska. Studia Historica Nitriensia 21 supplementum, 349-355. Mário Bielich 2016: Nález zo strednej doby bronzovej v Malom Cetíne. AVANS 2011, 60. Hajnalka Kuffart 2013: I libri contabili di Ippolito I d’Este, cardinale di Esztergom. Materiali per l’ edizione critica. In: Esercizi di filologia. Budapest. Jozef Bátora 2006: Bronzová dýka z obdobia tzv. trácko-kimerského horizontu z územia Slovenska. In: Štúdie ku komunikácii medzi strednou a východnou Európou v dobe bronzovej. Bratislava, 249-260. Gertrúda Březinová 2006: Sídliská a sídliskové nálezy z laténskej doby na juhozápadnom Slovensku. Študijné zvesti 40. Motesiky Árpád 2005: Aki Magyarovszkyra magyarosított. Új Szó 58/63. Koncsol László 2005: Szóbeli és írott névhasználatunk. Új Szó 58/91. Vörös Ferenc 2003: Felvidéki magyar neveink sorsa a XX. században. Szőrös Kő 8/1, 24-40. Vörös Ferenc 2003: Családnevek az idő dimenziójában Nyugat-Szlovákiában. Fórum Társadalomtudományi Szemle 2003/3. Vörös Ferenc 2001: Családnevek vizsgálata négy szlovákiai községben az 1896-1999 közötti időszakban. Fórum Társadalomtudományi Szemle 3/1, 83-120. A. Kis Béla 2001: Családnevek vizsgálata nyomán "felekezetnév-vizsgálat". Fórum Társadalomtudományi Szemle 3/3, 161-165. Jozef Bátora 2001: Der Fund eines Bronzedolches aus dem Zeitabschnitt des sog. thrako-kimmerischen Horizontes in Malý Cetín (Bez. Nitra), SW Slowakei. Pravěk - časopis moravských a slezských archeologů. Nová řada 2000/10, 435-448. Jozef Bátora 2000: Nález bronzovej dýky v Malom Cetíne. AVANS 1999, 23-24. Jozef Novák 1999: Mestská a obecná symbolika - Malý Cetín (okres Nitra). Obecné noviny 9/11, 17. Motesíky Árpád 1992: Településlexikon - Magyarok nyomában. Nyitrai járás - Ghymes, Kalász, Kiscétény, Kolon, Menyhe, Nagycétény, Nagyhind. Hét 1992/18, 13. Kročka, G. 1984 (red.): 10 rokov JRD Dolná Nitra vo Veľkom Cetíne. Martin. Hargitainé Báczy Orsolya 1979: Az országos községi törzskönyvbizottság iratai. 210. Jozef Paulík 1963: K problematike čakanskej kultúry a Karpatskej kotline. Slovenská archeológia 11/ 2, 301 No. 41. Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon. Budapest, 625.
További információk
Községinfó Kiscétény Szlovákia térképén Travelatlas.sk E-obce.sk
Kisceteny Kategória:Verebélyi és szentgyörgyi érseki nemesi szék Kategória:Nyitra vármegye települései