Nagycétény (szlovákul Veľký Cetín, németül Großzitin) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Nemes- és Nagycétény egyesítésével jött létre.
Fekvése Nyitrától 12 km-re délkeletre, a Dunamenti-alföldön, pontosabban a Zsitvamenti dombvidéken fekszik.Bialeková, D. 1989 (szerk.): Pramene k dejinám osídlenia Slovenska z konca 5. až z 13. storočia I. Nitra, 231. A Nyitra folyó (egykori CéténkePesty Frigyes 1867: Magyarország vízhálózata a régi korban. Századok I, 73; Némethy Károly 1883: A Nyitra-folyó völgyének geographiája. Selmeczbánya, 19; Mártonvölgyi László 1941: Emlékek földjén. Nitra, 143.) partján, ahol a Kádánka patak belé ömlik. A Zoboralja régió része. Nyelvjárásilag a palóc nyelvterülethez soroljákDallos István 1933: A nyitra-barsi magyar-palóc félsziget. Magyar Írás 1933/5-6, 275-286; 1935: A nyitravidéki palócok. In: Nyitrai írók könyve. Nitra, 154, 381 nn.; Liszka József 1990: Magyar néprajzi kutatás Szlovákiában (1918-1938). Martin, 56 158. jegyzet. vagy legalábbis annak hatása alatt lévőnek. Az egykor összefüggő magyar nyelvterület (verebélyi félsziget) kéri nyúlványának része volt.Budapesti szemle 1896, 395, 401; Balogh Pál 1902: A népfajok Magyarországon, 410, 412, 625. Ma a magyar nyelv szempontjából a Nyitra alatti fél-, vagy már csak nyelvsziget része (nyugati palóc nyelvjáráscsoportSándor Anna 2004: A Nyitra-vidéki magyar nyelvjárások atlasza. Pozsony.).
A faluban nyelvészeti gyűjtést Szinkovich Jenő végzett a 20. század elején. Egy állítólag 1905-1908 körül gyűjtött cédulás kéziratanyagában, melyet az Új Magyar Tájszótár is felhasznált, Berencs, Nyitranagykér és Nemespann mellett nagycétényi tájszavak is szerepelnek.A Magyar Nyelvtudományi Társaság 41. sz. kézirata a Nyelvtudományi Intézetben. A falu nyelvjárásáról cikk jelent meg a nyitrai piarista főgimnázium 1910-es értesítőjében.1910 Egy nyitramegyei nyelvjárás. A Szent László királyról címzett nyitrai r. kath. főgimnázium értesítője az 1909/10. tanévről. 10-38. 1969-ben is történt nyelvjárási gyűjtés a faluban.adatbank.sk
Élővilága Nagy József már a 19. század közepén megfigyelt itt függőcinegéket és nádirigókat.Nagy, J. 1861: A madár. Komárom, táblázat: Függő czinege (Parus pendulinus) Komjáthi, Nagy-Czétény, Szőllős, Tornócz vidékén a réterdőkben; ritka, télre tovább megy dél felé. Nádi rigó (Sylvia turdoides) ritka, Nagy-Czétény körül és lejebb elterülő réterdőkben, nádasokban, Szarkahegy alatt.
Itt már a 19. században megfigyeltek rezedaféléket.Kn. ZBG. XV, 157; August Neilreich 1866: Aufzählung der in Ungarn und Slavonien bisher beobachteten Gefässpflanzen. Wien, 268. A felhagyott kavicsbányánál, amely ma halastó, értékes növényi társulások vannak. Például martilapu (Tussilago farfara), vízi peszérce (Lycopus europaeus), vidrakeserűfű (Persicaria amphibia), sanquisorba officinalis, négyélű füzike (Epilobium tetragonum), osztrák kányafű (Rorippa austriaca), parti sás (Carex riparia), sziki káka (Bolboschoenus maritimus) és pénzlevelű lizinka (Lysimachia nummularia). A halastóban tavi béka (Rana ridibunda) is él.Hreško et al. 2006: Krajina Nitry a jej okolia - Úvodná etapa výskumu. Nitra, 127, 131. A templomnál vércsék fészkelnek.
2018 márciusában ismeretlen elkövető négy törvény által védett madarat mérgezett meg: egy királysast és három egerészölyvet.ujszo.com; topky.sk Hasonló esetek Csehországban is előfordultak, ott 2018. februárjában egy preparátort ítéltek el a mérgezések ügyében,pluska.sk míg délnyugat Szlovákiában 2018 júniusában egy tardoskeddi vadásznál tett házkutatás során találtak nagy mennyiségben karbofurán mérget.dravce.sk; cas.sk; netky.sk 2018 októberében a negyedi vadásztársaságnál észleltek újabb mérgezéseket, illetve illegális csapdákat, melyeket fényképcsapdával is követtek.dravce.sk
Nevének eredete bélyegkép|balra|Nagycétény első fennmaradt írásos említése eredetileg 1239-ből (DLDF 248088; másolat 1465) A falu neve összefügghet a Veszprém vármegyei Csetény etimológiájával, vélhetően személynévi eredetű.Stanislav, Ján 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 26. Valószínűsíthetően szláv eredetű.Virágh Róza 1931: Magyar helységnevek eredete. Szeged, 27 scseteni - kerülős; Szombathy: Turul VI, 82; Ján Stanislav 1948: Slovenský juh v stredoveku II, 94. A faluról vehette nevét a Céténke folyó,Ján Stanislav 1944: K južnej a východnej hranici slovenského osídlenia v stredoveku. Bratislava, 26. illetve a Czetényi család is, amelynek tagjait elsősorban a 17. században említik.Pongrácz et al. 2008: Pozsony vármegye nemes családjai. Debrecen, 99. A Cheteny alakú családnevek hovatartozása azonban nem egyértelmű.
Egyes kutatók a Céténke (folyó) helynevével vélik azonosíthatónak a 2. zobori oklevélben (1113) lévő insula Syrinc/Cyrinc, csak átiratban fennmaradt alakot,Fügedi; Stanislav 1944, 36; Anton Števko 2013: Názvy obcí uvedených v Zoborskej listine z roku 1113. In: Zoborské listiny 1111 a 1113 a ich význam pre Slovensko. Nitra, 37; Természetesen a kutatók más azonosításokat is lehetségesnek vélnek. Vö. Maslíková 2013, 48-49. ez azonban nem bizonyítható. Knauz Nándor szerint is 1113-ből maradt fenn fluuium Cyrint alakban.Knauz Nándor 1863: Az esztergomi főegyháznak okmánytára I. Esztergom (Magyar Sion kny.), 6-7 No. 5 Ezt Kniezsa István szláv szóból eredezteti, melynek jelentése sás, káka lehetett.Kniezsa István: A zobori apátság 1111. és 1113. évi oklevelei, mint nyelvi (nyelvjárási) emlékek. In: Bárczi Géza (szerk.): Magyar Népnyelv VI. Debrecen, 27-28; Vladimír Šmilauer személynévből eredeztette. Az első bizonyítható fennmaradt írásos említése 1239-ből származik.
Szimbólumai
Pecsételője már 1616-ból ismert, benne Szent Adalbert alakjával, de körirata nem olvasható. Ez a birtokos Esztergomi Érsekségre utal. A 18. századi pecséten SIGILLUM CZETENIENSE körirat olvasható. 1782-1784 között újabb pecsétnyomót használtak.Jozef Novák 2008: Pečate miest a obcí na Slovensku. Krupina, I, 622, II, 447. 1799-től köriratban keltezett pecsétje volt a falunak.PLE, Világi levéltár, Úriszéki iratok, V41 Cétény Az egyház 1827-től használt új pecsétet.ŠA Nitra, NŽ I, Nobilitaria, Alföldy
Története 1974-ben az egységes földművesszövetkezet kavicsbányájában paleontológiai leletek kerültek elő, amelyek a nyitrai múzeum gyűjteményébe kerültek.Motesíky Árpád 1974: Nem kell a mammutcsont? Szabad Földműves 1974. március 16. 1987-ben légifényképezéssel azonosították a falu kataszterében egy körárkos rondelt.Perný, L. 2013: Rondely – praveká architektúra plná otáznikov. 1991-ben egy leletmentés során koraközépkori telepjelenségeket találtak.Cheben/Ruttkay/Ruttkayová 1992; Fusek, G. 1994: Slovensko vo včasnoslovanskom období. Nitra, 257 No. 126. Kora Árpád-kori telepfeltárást is végeztek a Piliskei dűlőben.Takács Miklós 2012: A Kárpát-medence 10-11. századi cserépedény-lelőhelyeinek térképészeti vonatkozásairól - Másodszor. In: Sötét idők rejtélyei - 6-11. századi régészeti emlékek a Kárpát-medencében és környékén. Tempora Obscura 3. Békéscsaba, 460 No. 47; Cheben - Ruttkayová - Ruttkay 1994, 179-194; Ruttkay 1995: Archeológia a ropa, 40-42. Temetőfeltárás is történt.Ruttkayová 2009; Jozef Zábojník - Vladimír Mitáš - Ján Štubňa 2017: Krištáľový mnohosten z Čataja. Slovenská archeológia LXV/2, 352. Legújabban a Sáska dűlőben végeztek terepbejárást. elsősorban őskori megtelepedés nyomait keresve.Nils Müller-Scheeßel – Jozef Bátora – Samantha Reiter – Kai Radloff – Peter Tóth 2016: Výsledky prospekcie v povodí rieky Žitava. Študijné zvesti 60, 80-81. A 11. századra kialakul a vidék magyar jellege.Fügedi Erik 1938: Nyitra megye betelepülése. Századok, 298-299; A korszak historiográfiájának ezen kijelentéseit fenntartásokkal kell kezelni, mivel a kiinduló források elemzésével ilyen jellegű következtetésekre erősen korlátozott lehetőség kínálkozik. A korszak szlovák nyelvtörténeti kutatásai ezzel szemben ellenkező előjelű eredményre "jutottak": Vö. Ján Stanislav 1944: Kultúra starých Slovákov. p. 88. Elképzelhető, hogy a parókia melletti egykori dombon Árpád-kori temető lehetett, mivel pénzleletekről is van adat.Dávid, Z. - T. Polónyi, N. 1980: Az első magyar nyelvű leíró statisztika. Budapest, 60.
1239-ben "Cheten" alakban szerepel az első fennmaradt írott forrásban, mely említi."...et nostro quasdam terras seu possessiones nostras cum suis servitoribus condicionariis, retiferis scilicet et falconariis perpetuo et irrevocabiliter archiepiscopo et archiepiscopatui Strigoniensi, videlicet Poonh iuxta villam Chethen in comitatu Nitriensi..." (MOL DLDF, 25025; Prímási Levéltár, AR A. n. 17; Fejér, Georgius 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/1. Budae, 154; Knauz, N. 1863, 28-29 No. 35; 1874: Monumenta ecclesiae Strigoniensis I, 329; Szentpétery, I.-Borsa, I.: Az Árpád-házi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I. Budapest, 1923/1987, No. 660; Marsina, R. (Ed.) 1987: Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae II. Bratislavae, 40/ No. 55: 35-37; Györffy, Gy. 1998: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza IV. Budapest, 362-363, 443; Kis, P. 2004: A királyi szolgálónépi szervezetek. Doktori disszertáció, Szegedi Tudományegyetem, 96; Prokopp, Gy. 1966: Az esztergomi prímási levéltár XV. századi leltára, Levéltári Közlemények 37, 133 No. 175; Teleki József 1855: Hunyadiak kora Magyarországon. Oklevéltár XI, 108.). 1240-ben a "Cetun" folyót említik.CDSI II, 54 No. 76; Maslíková, Ľ. 2013: Cestná sieť, mýtne stanice a trhové miesta na území Nitrianskej župy v stredoveku. Disszertáció, Bratislava, 48. 1248-ban ismét a folyót említik "Cheten" alakban.Georgius Fejér 1829: Codex diplomaticus Hungariae ecclesiasticus ac civilis IV/2. Budae, 459; Vurum József 1835: Memoria episcopatus Nitriensis eiusque proesulum. Posonii, 196; Nagy József 1864: Nyitramegye helyírása I/3. Komárom, 104-108; Szentpétery Imre: Az árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I/2. Budapest, 266 No. 885; Fügedi 1938, 299; Fehér/ Száraz 2013, 113, 139. Több bizonytalan említés után 1272-ben Berencs határában említik (Ceten), hasonlóan 1283-ban (Cethen). 1285-ben a nyitrai káptalan okmányában Szőllőssel kapcsolatban szerepel (Ceten folyó).MOL, DLDF 68086; Fejér V/3, 297; Szöllősy Kálmán 1911: A felsőszöllősi Szöllősy-család krónikája. Budapest, 130-132. Ugyancsak 1285-ben említik többek között Binch cétényi papot az esztergomi érsekség és a nyitrai püspökség közti tizedszedés egyezségében.Fejér CDH V/3, 296, VIII/1, 524; Wurum 219; Knauz MES II, 202 No. 182; Vágner 1896, 381 No. 7; Richard Marsina - Jozef Meliš 2021: Codex Diplomaticus Episcopatus Nitriensis I. 360-363 No. 235. 1287-ben és 1290-benIpolyi Arnold–Nagy Imre–Véghely Dezső 1880: Hazai okmánytár. Codex diplomaticus patrius VII. Budapest, 209 No. 166. is ismét Cheten alakban, majd 1300-ban Ceten formában szerepel.