Zsére (szlovákul Žirany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. Árpád-kori keletkezésű magyar település a Kisalföld északi peremén, Zoboralján.
Fekvése Nyitrától 10 km-re, északkeletre található. A község a Zobor és a Gímes hegyvonulatait elválasztó Zsérei-szorostól keletre, 250 m tengerszint feletti magasságban fekszik.
Története A települést 1113-ban "Sire" alakban említik először. 1349-ben "Syra" néven említik. A zoborhegyi apátság tulajdonában állt, majd 1496-tól a zobordarázsi uradalom része. 1549-ben 9 portája adózott. A 16. században 16 mészégető kemence működött a településen. 1626-ban 62 adózója lakta. 1751-ben 118 volt a háztartások száma. 1787-ben 124 házában 792 lakos élt. 1790-ben lakói fellázadtak az úrbéri terhek ellen.
Vályi András szerint „ZSERE. Zirani. Magyar falu Nyitra Várm. földes Ura a’ Nyitrai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Nyitrához 1 1/2 mértföldnyire; földgye, réttye középszerű, szőleje tsekély, erdeje van, meszet is égetnek, piatza közel.”
1828-ban 112 háza és 781 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, mészégetéssel foglalkoztak. A község mezőgazdasági jellegét később is megőrizte.
Fényes Elek szerint „Zsére, Nyitra vm. magyar falu, Ghymeshez 1/2 órányira: 790 kath. lak., kat. paroch. templommal. Földei középszerüek; Szőlőhegye, erdeje van. F. u. a nyitrai püspök. Ut. p. Nyitra.”
Nyitra vármegye monográfiája szerint „Zsére, a Zsibricza-hegy alatt fekvő község, 898 nagyrészt magyar és kevés (60) tót lakossal, a kik r. katholikusok. Postája Ghymes, táviró- és vasúti állomása Nyitra. Kath. temploma 1734-ben épült. Kegyura a nyitrai püspök. Történeti feljegyzések szerint Marcus Aurelius idejében a római „legio fulminatrix” a Zsibricza hegyen körülsánczolta magát és hosszabb ideig védekezett a markomannok ellen. Földesura a XII. században a zobori apátság volt, később pedig a nyitrai püspök, kinek itt ma is nagyobb birtoka van.” Nyitra vármegye.
A trianoni békeszerződésig területe Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott.
Népessége
1880-ban 774 lakosából 720 magyar és 26 szlovák anyanyelvű.
1890-ben 898 lakosából 827 magyar és 60 szlovák anyanyelvű volt.
1900-ban 984-en lakták: 947 magyar és 33 szlovák anyanyelvű.
1910-ben 983 lakosából 941 magyar, 24 szlovák, 7 német és 11 egyéb anyanyelvű volt.
1919-ben 971 lakosából 927 magyar, 27 csehszlovák, 1 ruszin és 16 egyéb nemzetiségű; ebből 969 római katolikus és 2 egyéb vallású.1920 Soznam miest na Slovensku dľa popisu ľudu z roku 1919. Bratislava, 51.
1921-ben 1008-an lakták: 972 magyar és 32 csehszlovák.
1930-ban 1029 lakosából 951 magyar és 63 csehszlovák volt.
1991-ben 1251 lakosából 942 magyar és 301 szlovák volt.
2001-ben 1287-en lakták: 801 magyar és 474 szlovák.
2011-ben 1355 lakosából 669 szlovák és 636 magyar.
2021-ben 1360 lakosából 780 szlovák, 506 magyar (37,2%), 6 cseh, 2 lengyel, 1 cigány, 4 egyéb, 61 ismeretlen nemzetiségű.
Neves személyek Itt született 1941-ben Simek Viktor festőművész, karnagy. Itt hunyt el 1943-ban Putz Éva néprajzi gyűjtő. A község elismerte Pécsi L. Dániel jelképtervező művészt. Innét származott Dallos István (1901-1972) író, újságíró, szerkesztő családja.
Nevezetességei
Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1939-ben épült a korábbi, 1734-ben barokk stílusban épített templom helyett.Cserenyey azonban Esterházy Imre Gábor püspöknek tulajdonítja az építését, aki csak 1740-től lett nyitrai püspök (1913 Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából III. Religio LXXII, 61.). Plébániája Fuchs Ferenc püspök idejében épült.Cserenyey István 1913: Néhány kép a nyitrai püspökség két utolsó századából IV. Religio LXXII, 80. Szijjártó Jenő zeneszerző, karmester, népdalgyűjtő, zenepedagógus tiszteletére 2003-ban kopjafát állítottak.
Kultúra Zoboralji színek – A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében című kiadvány 2010-ben jelent meg. Zsibrice hagyományőrző csoport Ernyey József itt is fényképfelvételeket készített a falu életéről. A fényképek a Néprajzi Múzeum gyűjteményében találhatóak. A falu a népmonda szerint véletlenül került a helyére: "mikor a teremtő már a városokat meg a falvakat osztotta szét a földön, megállt pihenni a Zsibricán. Akkor esett ki az iszákjából véletlenül Zsére, oda, ahová nem is akarta. A Zsibricán ma is bárki megmutatja a sziklát, melyen egy óriási lábnyom van, az "isten lába nyoma"." Utóbbi alakzat már nem létezik.Mártonvölgyi László: A Zobor alatt Kodál nyomában. . In: Irodalmi Szemle 1982/10, 891-894 / Napjaink 1983/1, 2
A településen gyűjtött népdalok
Kodály Zoltán által 1911-ben gyűjtött A jó lovas katonának de jól vagyon dolga kezdetű magyar népdaltVargyas Lajos 1976 (szerk.): Kodály Zoltán - A magyar népzene. Példatár. Budapest, 220. Amade László „A szép fényes katonának...” című dal (dallamát Arany János szerezte) szövegével egészítette ki a Háry János című daljátéka számára.Prágai Magyar Hírlap 5/248, 4 (1926. október 31.); Mártonvölgyi 1982 A dal ezzel a szöveggel terjedt el. Itt gyűjtötte Kodály Zoltán az Eltörött a sajtárom dongája kezdetű népdalt Elgyütt Matildtól,Mártonvölgyi 1982/1983 melynek várkonyiMTA–BTK Zenetudományi Intézet, Népzenei Gyűjtemény és csákvári változatai ismertek.Csákvár; [
Testvértelepülései Papkeszi, Magyarország Dorog, Magyarország
Irodalom Kodály Zoltán 1909: Zoborvidéki népszokások. Ethnographia 20. Dallos László: Felszentelték az új zsérei templomot. Nyitravármegye 1939. szeptember 17., 3. Manga János 1940: A Felvidék népművészete. In: Felvidéki mártírok és hősök aranykönyve. Budapest, 237. Otomar Gergelyi 1965: Ako sa hospodárilo na nitrianskom biskupskom panstve v roku 1800? Agrikultúra 4, 79-93. Jozef Hoššo – Stegmann-Rajtár, S. 2007: Rozšírenie dobývacieho priestoru kameňolomu Žira-ny-Žibrica. (kézirat) Fehér, S. - Rácz. I. - Simek, V. - Szórád, J. 2008: Zsére - Žirany. Simek Viktor 2009: Zoboralji színek - A zsérei népviselet Simek Viktor festészetében. Popély Árpád 2014: Fél évszázad kisebbségben - Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, 95. Jaroslava Ruttkayová - Matej Ruttkay 2015: Horné Požitavie – svedectvo archeológie Martin Kvietok 2019: Predstihový archeologický výskum na stavbe bytového domu v Žiranoch. AVANS 2014. Peter Ivanič 2019: Collection of Road Toll in Southwestern Slovakia in the Middle Ages on the basis of Written Sources. Studia Historica Nitriensia 23/2, 426-455.
Jegyzetek
Külső hivatkozások Hivatalos oldal E-obce.sk Községinfó Zsére Szlovákia térképén
Kategória:A Nyitrai járás települései Kategória:Nyitra vármegye települései