Várkonyi báró Amade László (Bős, 1703. március 12.MÉL szerint: 1704. július 26. ugyanott. – Felbár, 1764. december 22.) magyar költő. Végakaratát teljesítve a Bacsfa-szentantali kegytemplom kriptájában helyezték végső nyugalomra 1764. december 27-én.
Élete A szintén költőként ismert Amade Antal báró és Simonchich-Horváth Mária Rozália bárónő egyetlen fia volt. A jezsuita rend nagyszombati egyetemén tanult, innen Grazba ment, ahol 1725-ben a bölcselet doktorává avatták. 1734-ben belépett a Hávor János-féle magyar lovasezredbe, amelyben mint kapitány, 1742-től a nemesi felkelő seregben mint ezredes, két évvel később pedig mint a tábornok szárnysegédje szolgált. 1750-ben hagyta el a katonai pályát, ekkor kinevezték a Pozsonyban levő magyar királyi udvari kamarához tanácsosnak. Egy évvel később, 1751-ben császári és királyi kamarás lett, e tisztségét haláláig viselte.
Legismertebb költeménye „A szép fényes katonának…” című dal, amelyhez Arany János írt dallamot. Kodály Zoltán e dal szövegével egészítette ki az A jó lovas katonának de jól vagyon dolga (Zsére, 1911) kezdetű magyar népdalt Háry János című daljátéka számára. A dal ezzel a szöveggel terjedt el.
Családja 1729-ben feleségül vette Orczy Zsuzsanna bárónőt, de ő leányuk születése után nagyjából egy évvel meghalt, majd nem sokkal később leánya is. 1736-ban másodszor is megnősült, Weltzl Paulina Máriát vette nőül, de gyermekük nem született, 1746-ban pedig különváltak.
Fő munkái Victor in praelio S. Ivo. Nagyszombat, 1722 Buzgó szívnek énekes fohászkodási. Bécs, 1755Letölthető a MEK honlapjáról Várkonyi báró Amade László versei. Pest, 1836 (Amade Thadé gróf adatta ki Szalay László gondozásában, a költő életrajzával) Online Várkonyi báró Amade László versei; összegyűjt., bev., jegyz. Négyesy László; Franklin, Bp., 1892 Online Amade László és Faludi Ferenc versei; vál., utószó Mezei Márta; Unikornis, Bp., 1996 Szép rabom, madárkám; összeáll. Kulcsár Ferenc; Lilium Aurum, Dunaszerdahely, 1997 Amade László versei; sajtó alá rend. Schiller Erzsébet, Ajkay Alinka; Balassi, Bp., 2004 (Régi magyar költők tára, XVIII. század)
Egyéb kiadott és kéziratos művei Házi kereszt című gúnyversét Poóts András adta ki saját versei között (1791. Komárom és 1816. Miskolc) Egy másik gúnyverse, A házasság által elvesztett szabadságnak megsiratása, Sándor István „Sokféle" című folyóiratának IV. kötetében jelent meg 1796-ban. Kultsár István 1817-ben kezdte leközölni énekeit a Hasznos Mulatságokban. Kultsár két kötetet őrzött Amade munkáiból: az egyik tartalma a szerző Nyájas énekei (130 költemény), a másiké a Szerelmei című verscsokor és egy nagyobb lírai költemény a Zrínyi Miklós-féle négysoros versszakokban. Toldy Ferenc 1828-ban „Költői Régiségek" című gyűjteményében kiadta négy dalát. Concilia Emil közli leveleit 1742–1760-ból. (Történelmi Tár 1882. 361–365.) Voltak latin énekei, kora iskolai ízlésében, sőt németek is. Verses kéziratai Nagy István gyűjteményével jutottak az Országos Széchényi Könyvtárba.
Jegyzetek
Források
Az Amade családfa
További információk
Gálos Rezső 1933: Báró Amadé László győri háza. Győri Szemle 4. Gálos Rezső: Báró Amade László; Dunántúl Nyomda, Pécs: 1937 Tőzsér Árpád: Régi költők, mai tanulságok; Madách Kiadó, Bratislava: 1985 Összes költeménye
Amade László művei a Mercator Stúdió Elektronikus Könyvkiadónál Amade László életrajz, versek, tanulmányok (Szelence) Merényi-Metzger Gábor: Kutatás Amade László életének anyakönyvi forrásai után. In: Irodalomtörténeti Közlemények, 2016. 1. sz. 93–97.
Kategória:Bősiek Kategória:Felbáriak Kategória:Magyar költők Kategória:18. századi magyar katonák Kategória:1703-ban született személyek Kategória:1764-ben elhunyt személyek