bélyegkép|jobbra|Neurofibróma A neurofibromatózis (leírója után Recklinghausen-kór) egy olyan genetikai betegség – ezen belül RASopátiás betegség, amely bőrön többszörös csomók (ún. neurofibrómák) megjelenésével, egyéb bőrpanaszokkal és tumorok (akár benignus, akár malignus) kialakulásával jár. A neurofibrómáktól eltekintve, hat vagy annál több kávészerű folt már nagy valószínűséggel a szindrómára utal. A betegséget az idegrostokat körülvevő kötőszöveti sejtek túlburjánzása okozza. A genetikai eredetű betegség autoszomális dominánsan öröklődik.

Három gyakori formája van, az I-es típusú neurofibromatózis (vagy Von Recklinghausen-betegség), II-es típusú neurofibromatózis illetve a schwannomatózis.

Előfordulási gyakorisága NF-1: 1:3000 NF-2: 1:25 000 Swannomatózis: 1:40 000

Hat további, sokkal ritkább formája is ismert. Ezek a következők: NF-3 Kevert forma NF-4 Variáns (diffúz forma) NF-5 Szegmentális forma NF-6 Kizárólag multiplex café au lait foltok NF-7 Késői kezdetű forma NF-8 Nem klasszifikálható forma

A neurofibromatózist a neurokután szindrómák közé sorolják a Sturge-Weber szindrómával és a von Hippel-Lindau betegséggel együtt. Ez a korai medicina hibája, mivel akkoriban még nem tudták genetikai szempontból is vizsgálni a rendellenességeket.

Joseph Merrickről, az elefántemberről gondolták azt, hogy vagy I-es típusú neurofibromatózusban vagy elephantiasisban szenvedett. Azonban ma már úgy hiszik, a rendkívül ritka Proteus-szindróma keserítette életét.

Magyar név: Neurofibromatózis Orvosi név: Neurofibromatosis BNO kód: Q8500

Tünetek Az érintett idegtől függnek; az általa ellátott területen működészavart (érzéskiesést, izomgyengeséget) okozhatnak. Ha a neurofibroma a koponyaüregbe terjed (acusticus neurinoma), életveszélyes állapotot okoz. Sokszor bőr alatti csomó tapintható. A bőrön sok esetben tejeskávé-színű, barna foltok láthatók. Elvégezhető vizsgálatok: A gyanú a beteg fizikai vizsgálata során felvetődik. Az érintett idegeket komputertomográfiás (CT), magmágneses rezonanciás (MR) vizsgálattal, esetleg gerincvelő-festéssel lehet kimutatni.

Kezelési lehetőség Az akusztikus neurinoma időben történő felismerése érdekében rendszeres ideggyógyászat kontrollvizsgálatra el kell menni. Nem ismert olyan kezelés, amely meg tudja állítani a neurofibromatózis rosszabbodását vagy meg tudja gyógyítani azt, de az egyes daganatokat általában műtéttel el lehet távolítani, vagy besugárzással a méretét csökkenteni. Ha közel nőnek egy ideghez, akkor a műtéti eltávolítás során gyakran az ideget is ki kell metszeni. Mivel a betegség örökletes, családalapítás előtt genetikai tanácsadás javasolt. A betegség tüneteit tüneti kezeléssel lehet enyhíteni.

Javaslatok: Ha testén, bőre alatt csomókat tapint, mielőbb forduljon orvoshoz. Ha a betegséget diagnosztizálták, tünetmentes esetben is rendszeresen menjen vissza ideggyógyászati kontrollvizsgálatra. Genetikai tanácsadáson megtudhatja, veszélyeztetettek-e rokonai.

Várható lefolyás A betegség általában lassan, de folyamatosan súlyosbodik, de – ha a tüneteket okozó csomókat időben eltávolítják – normális életet lehet mellette élni és nem halálos. A neurofibromatózis (von Recklinghausen-kór) örökletes betegség, amelyben a bőrben és a test más részein sok lágy, rendellenes idegszövet-növedék (neurofibroma) jelenik meg. A neurofibrómák a mielin-termelő Schwann-sejtek és a környéki idegeket (tehát az agy és a gerincvelő területén kívül elhelyezkedő idegeket) körülvevő és támasztó sejtek daganatos kinövései. A daganatok általában a kamaszkor után kezdenek megjelenni a bőr alatt érezhető kis csomócskák formájában.

Tünetek és kórisme

A betegek kb. 1/3-a nem vesz észre tüneteket, és a betegséget először rutinvizsgálat során diagnosztizálják, amikor az orvos csomókat talál a bőr alatt, az idegek közelében. További 1/3-ban a betegséget akkor kórismézik, amikor a beteg kozmetikai problémájára keres megoldást. Sok betegnek ugyanis enyhe barna foltjai ("café au lait" – tejeskávé-foltok) vannak a mellkasán, a hátán, a medencetájékon, a könyöknél és a térden. Ezek a foltok már születéskor is meglehetnek, vagy csecsemőkorban jelennek meg. A bőrön 10 és 15 éves kor között különböző méretű és formájú, hússzínű növedékek (neurofibrómák) kezdenek megjelenni. E képletek száma lehet 10-nél kevesebb, máskor 1000-nél is több. Egyeseknél a daganatok csonteltéréseket is létrehoznak. Ilyen lehet a gerinc rendellenes hajlása (kyphoscoliosis), bordadeformitások, a láb és a kéz hosszú csontjainak megnagyobbodása, a koponya és az arc körüli csontdefektusok. A betegek fennmaradó 1/3-ában a betegséget akkor diagnosztizálják, amikor idegrendszeri zavarok jelentkeznek. A neurofibrómák a szervezet bármely idegét érinthetik, de előszeretettel nőnek gerincvelői ideggyököknél, ahol alig vagy egyáltalán nem okoznak problémát, viszont nagyon veszélyessé válhatnak, ha nyomják a gerincvelőt. Gyakoribb azonban, hogy a neurofibrómák a környéki idegeket nyomják, ami megzavarja eredeti működésüket. A neurofibrómák érinthetik az agyban futó idegeket is, ami vakságot, szédülést, süketséget és koordinációra való képtelenséget okozhat. A neurofibrómák számának növekedésével egyre több idegrendszeri szövődmény jelentkezik. A ritkább, 2. típusú neurofibromatózisban a fent leírtak mellett tumorok fejlődhetnek ki a belső fülben (akusztikus neurómák). A tumorok 20 éves kor körül hallásromlást, és néha szédülést okozhatnak.

I-es típusú Neurofibromatózis (Recklinghausen-kór)

Meghatározás: polysystemás neuroectodermalis betegség, mely szabálytalan domináns öröklődést mutat. Gyakran spontán mutáció eredménye. Ritka betegség (1:3500).

Osztályozása a hibás kromoszóma szerint történik: Nf 1 (perifériás idegiforma) – a 17. kromoszóma hibás Nf 2 (kétoldali acusticus neurinoma fordul elő) – a 22. kromoszóma hibás

Tünetek: Testszerte a legkülönbözöbb helyeken cutan (vagy subcutan) elhelyezkedésű 2–3 mm átmérőjű bőrszínű vagy barnásvörös puha tapintású daganatok jelennek meg. Számuk súlyos eseteknél meghaladhatja a százat. Emellett mélyebben ülő fájdalmas csomók is láthatók. A diagnózis felállításához célzott vizsgálatok végezhetőek: biopszia, majd szövettani vizsgálat, melyen megfigyelhetőek a módosult Schwann-sejtekből és fibromákból álló lipoma tumor, kimutathatóak az S 100 és neuronspecifikus enoláz pozitív antitestek. Típusos klinikai kép esetén nem szükségesek, ha a következő kritériumok (Riccardi kritériumok) közül 2 jelen van: kültakarón 6 vagy több Café au lait folt 2 vagy több neurofibroma szeplők jelenléte a hónaljban vagy a lágyék tájékon opticus glioma az íriszben 2 vagy több hamartoma (Lisch-csomó) csont elváltozások (corticalis dysplasia) Nf-1 jelenléte elsőfokú rokonnál

Társuló betegségek: Más szervek is részt vehetnek a megbetegedésben a következő tünetekkel: gerincferdülés csöves csontokban cystás felritkulások írisz-csomó hamartoma (Lisch féle csomó) minden betegnél szemészeti panaszok is vannak.

Egy különösen nagy daganatok kifejlődésével jár a betegség plexiform változata, amire több példát mutat be a Johns Hopkins University Dermatlas az interneten

Ezeket a nagyobb kocsányosan lógó és fájdalmas tumorokat műtétileg el lehet távolítani, ha azok száma nem túlságosan nagy.

Klinikai ajánlások az NF1-betegek kezeléséhez Ezeket a vezérelveket a Brit Neurofibromatosis Társaság (UK Neurofibromatosis Association) szakértői és munkatársai állították össze, és Prof. Mautner és munkatársai fordították le németre és bővítették ki. Ezeket az irányvonalakat átdolgozták a laikusok számára és klinikailag bizonyított és publikált adatok alapján, valamint azon orvosi ajánlások alapján tették ezt, melyek az NF betegek kezelésének tapasztalatait összegyűjtve tartalmazzák. Az anyag lefordítását magyarra az NF Magyarország szakmai fordítója végezte. Az ajánlás nyilvánosan terjeszthető.

Az ajánlásokat a következőkben fokozatba soroljuk és az alábbi szövegben, a zárójelben lévő feliratnak megfelelően (...) jellemezzük. (A) Kontrollált, véletlencsoportosítású vizsgálatsorozatok kontrollcsoportokkal és többszörösen áttanulmányozott irodalmi háttérrel. (B) Klasszikus klinikai vizsgálatsorozatok egy kiválasztott NF1 betegcsoportban kevésbé jól megalapozott irodalmi háttérrel. (C) Egyes orvosok vagy szakértői csoportok neurofibromatosisokkal kapcsolatos ajánlásai.

Ez azt jelenti, hogy egy olyan ajánlást, ami A betűvel jelölünk, jól alátámasztanak a tudományos vizsgálatok, míg a C típusú ajánlások „csak” a neurofibromatosis szakértők tapasztalatain alapszanak. A B ajánlások a két kategória között vannak.

Bevezetés (B)

Az I-es típusú neurofibromatosis (NF1) gyakran jelentkező autosom dominánsan öröklődő megbetegedés. Az NF1 gén meglévő károsodása esetén az utódok 50%-a hordozza. Az NF1 1 / 2500-3000 élveszületés-gyakorisággal lép fel. A betegség főleg a bőr és a perifériás idegrendszer területén mutatkozik. Az esetek kb. fele először egy családban jelentkezik anélkül, hogy az NF1 beteg édesapja vagy édesanyja érintett lenne. A kísérőjelenségek sokfélék és a testen mindenütt manifesztálódhatnak. Az NF1 kifejezettsége és súlyossága eltérő egy családon belül. Az NF1 érintetteknél különösen nagy a jóindulatú és a viszonylag ritka rosszindulatú daganatok jelentkezésének a kockázata. Az NF1 mozaikok olyan genetikai elváltozások, amelyek a test „csupán” néhány sejtjében lépnek fel és atípusos NF1 formához vezethetnek. Az hogy a test milyen területei lesznek érintettek, attól függ, hogy a mutáció (az NF1-ért felelős genetikai elváltozás) az embrionális időszak melyik időpontjában jelentkezik. Az még nem tisztázott, hogy az NF1-ben milyen gyakoriak a mozaikképződések. Mint már említettük, az NF1 génben lévő téves genetikai információ az utódok 50%-ra továbbadódik.

Az 1-es típusú neurofibromatosis diagnosztikai kritériumai (B)

Az alábbi kritériumok közül kettőre vagy többre van szükség az NF1 biztos diagnosztizálásához. Legalább 6, gyermekeknél > 0,5 cm, felnőtteknél pedig 1,5 cm átmérőjű „Café-u-lait-Flecken” (tejeskávé színére emlékeztető folt a bőrön) 2 vagy több csomó a bőrön (kutan vagy subcutan neurofibroma) vagy egy plexiform neurofibroma a bőrön vagy a testben (jóindulatú daganat, amelyik hálószerűen nő az idegek mentén). Szeplőrajzolat a hónaljban vagy a lágyéktájékon (ún. axillaris vagy inguinalis szeplősödés) Egy opticus glioma (a látóideg „jóindulatú” daganata) Legalább 2 iris csomó (Lisch csomónak vagy iris hamartomának is nevezik – a szem szivárványhártyáján lévő ártalmatlan festékhalmozódás) Csont-deformitások (pl. az arckoponya egy csontjának a hiánya, ékcsont aplasia, ill. dysplasia), a hosszú csöves csontok és gyakran a síp- és lábikracsont meggörbülése pseudoarthrosissal vagy a nélkül „(ál – nem valódi – izületképződés”) gyakran a síp vagy vádli csonttörések után). Elsőfokú rokon NF1 betegséggel.

Az első diagnózis (C)

Az első diagnózis-felállítást egy olyan orvos (genetikus, gyermekgyógyász, ideggyógyász, bőrgyógyász vagy általános orvos) végezze, akit megbíztak az NF1 diagnózisának a felállításával. A klinikai diagnózist a következők erősítik meg:

Részletes családi anamnézis Bőrvizsgálat A hosszú csöves csontok és a gerincoszlop vizsgálata Általános fizikális és neurológiai vizsgálat Szemészeti vizsgálat és réslámpa-vizsgálat. Az utóbbi nem szükséges, ha a diagnózis nyilvánvaló a fenti kritériumok alapján. Az olyan nem specifikus kritériumok, mint egy gyerek lemaradása a fejlődésben, a motoros korlátozódások vagy egy tölcsérmell jelentkezése alátámaszthatja az NF1 gyanúját a nem tökéletes kifejeződésű ismertető jegyek mellett.