bélyegkép|jobbra|200px|Stroke az MRI felvételen bélyegkép|jobbra|200px|Willis-féle agyalapi artériás gyűrű

Az agyi érkatasztrófák (stroke) a fejlett országokban jelenleg is előkelő helyen vannak a vezető megbetegedések és halálokok gyakoriságának listáján. Ezek pontosabb megértéséhez szükséges a központi idegrendszer vérellátásának, azaz agyat és a gerincvelőt ellátó fő artériák és vénák ismerete.

Szükséges áttekinteni az agykéreg és a gerincvelő azon területeit, amelyeket egy bizonyos artéria ellát, hogy ennek alapján érthetővé váljon az a funkciókárosodás, amelyet az adott artéria elzáródása okozhat. Fontos az agyalapi artériás gyűrű (Willis-féle circulus arteriosus), valamint a belső tok (capsula interna) vérellátásának pontos ismerete is. Utóbbi fontos pályarendszerben futnak az agykéreg nagy felszálló és leszálló pályái, és gyakran szenvednek itt folytonosságmegszakadást artériás vérzés vagy érelzáródás következtében.

Az agy vérellátása Ez a fejezet a nagyagy és a gerincvelő artériás vérellátásával és vénás elvezetésével foglalkozik. Az artériás vérellátást a páros belső feji verőerek és a gerincmenti verőerek látják el. Az agy vénás elvezetésének sajátos képződményei a kemény agyhártya vénás öblei. A koponyából kilépő vért a mély nyaki vénák vezetik el a felső üres vénákba. A gerincvelő verőeres ellátásának fő forrásai a csigolya közti lyukakon, szelvényenként belépő artériák. Vérelvezetését egy belső és egy külső vénás fonat biztosítja.

Az agy verőerei

bélyegkép|jobbra|250px|Az agyalap artériái. A készítmény jobb oldaláról (a kép bal oldala!) a halántéki lebeny és a kisagy egy részét a jobb feltárás érdekében eltávolították. bélyegkép|jobbra|250px|Az egyes agyi artériák ellátási területe az agy medián sagittális metszetének belső felszínén. bélyegkép|jobbra|200px|A középső agyi artéria számítógépes programmal "tisztított" angiográfiás képe. (Szerző: Frank Gaillard, 2008)

Az agyat a kétoldali belső feji verőér (arteria carotis interna) és a kétoldali gerincmenti verőér (arteria vertebralis) látja el. A négy artéria az agyalapon a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térben helyezkedik el, és egymást összekötő (anasztomizáló) ágaival alkotja az agyalapi artériás gyűrűt (circulus arteriosus cerebri; másként a Willis-féle agyalapi artériás gyűrű, vagy hatszög).

A belső fejverőér A belső fejverőér (arteria carotis interna) a közös fejverőér (arteria carotis communis) kettéágazódásánál kezdődik, ahol általában egy helyi tágulata van, ez a sinus caroticus. Az ér felszáll a nyakon, és a koponyaüregbe a halántékcsontban lévő, a koponyaalapon kezdődő, saját csatornáján (canalis caroticus) keresztül lép be. Ezután az artéria a barlangos vénás öblön (sinus cavernosus) keresztül, a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térbe belépve, eloszlik elülső és középső agyi verőérre (arteria cerebri anterior és media). Az utóbbi egy ágcsoportja az agyalapon benyomulva segít a törzsdúcok, és a belső tok (capsula interna) ellátásában.

Az agyi szakasz ágai az alábbiak: A szemüregi artéria (arteria ophthalmica) belép a szemüregbe (orbita) a szemideg csatornáján keresztül. Ellátja a szemet és más szemüregi képleteket. A hátsó összekötő artéria (arteria communicans posterior) egy kis ér, amely a belső fejverőérből (arteria carotis interna) ered, közel annak két végágára történő eloszlásához, részét képezi a agyalapi artériás gyűrűnek, amelynek másik elnevezése a Willis-féle circulus arteriosus cerebri. Az oldalsó agykamra érfonati verőere (arteria choroidea) egy kis ág, amely szintén a belső fejverőérből ered, annak kettéágazása közelében. Belép az oldalsó agykamra alsó szarvába, és a plexus choroideusban végződik. Az elülső agyi artéria (arteria cerebri anterior) a belső fejverőér kisebbik végága. Előre és medial felé fut, és belép a hosszanti agyhasadékba (fissura longitudinalis cerebri). Itt összeköttetésben áll az ellenoldali elülső agyi verőérrel az elülső összekötő artéria (arteria communicans anterior) közbeiktatásával. Hátrafelé kanyarodik a kérges test (corpus callosum) fölött. Agykérgi ágai ellátják az agykéreg medialis felszínét a hátrafelé a fali és nyakszirti lebeny határát képező barázdáig terjedően. Ugyancsak ellátnak a kéreg szomszédos oldalsó felszínéből egy megközelítőleg 2,5 cm széles csíkot. Központi ágainak (rami centrales) egy csoportja az agyalapon benyomulva segít a törzsdúcok, és a belső tok (capsula interna) ellátásában. A középső agyi artéria (arteria cerebri media), a belső fejverőér legnagyobb ága, oldalt, az oldalsó agyi barázdában fut. Az agykérgi ágak (rami corticales) az agyfélteke egész oldalsó felszínét ellátják, emellett ellátják a törzsdúcokat.

A koponyai szakasz ágai a következőek: Az agyhártyai ágak (rami meningeales) aprók, a kemény agyhártyát és a csontot látják el a hátsó koponyagödörben. A két hátsó gerincvelői verőér (arteria spinalis posterior) eredhet a gerincmenti verőérből, vagy a hátsó-alsó kisagyi artériából. A gerincvelő hátsó felszínén szállnak le, közel a gerincvelői idegek hátsó gyökereihez. Az ágakat megerősítik a gerincvelő-gyöki artériák (arteriae radiculares), amelyek a csigolyaközti lyukakon keresztül lépnek be a gerinccsatornába. Az elülső gerincvelői verőér (arteria spinalis anterior) mindkét gerincmenti artéria (arteria vertebralis) koponyaűri szakaszából ered, az eredő szakaszok azonban hamar egyesülnek egy artériává. Ez a nyúltvelő és a gerincvelő elülső felszínén száll le, a pia materbe ágyazottan az elülső hosszanti hasadék (fissura mediana anterior) mentén. Az artériát megerősítik a gerincvelő-gyöki (arteriae radiculares). A kisagy hátsó-alsó verőere (arteria cerebelli posterior inferior) a gerincmenti artériának a legnagyobb ága, szabálytalanul fut le a nyúltvelőtől a kisagy alsó felszínéhez. A nyúltvelői artériák (arteriae medullares) igen apró ágacskák, amelyek a nyúltvelőhöz oszlanak szét.

A gerincmenti verőér

A gerincmenti verőér (arteria vertebralis) a kulcscsont alatti verőér (arteria subclavia) első szakaszának egy ága, a nyakon fut fölfelé a felső hat nyaki csigolya haránt nyúlványaiban lévő lyukakon, majd az öreglyukon (foramen magnumon) lép be, és áttörve a kemény agyhártyát és a pókhálóhártyát belép a pókhálóhártya alatti (subarachnoidealis) térbe. Azután a nyúltvelőn fölfelé, előre fut. A híd alsó szélénél a kétoldali artéria egyesülve az alapi verőeret (arteria basilaris) alkotja.

Alapi verőér

Az alapi verőér (arteria basilaris) a kétoldali gerinc menti verőér egyesüléséből jön létre, felfelé száll a híd elülső felszínének közepén saját sekély barázdájában (sulcus basilaris). A híd felső szélén kettéoszlik a két hátsó agyi verőérre.

Ágai az alábbiakban felsoroltak: Ágak a hídhoz (rami ad pontem) sok apró ér; benyomulnak a híd állományába. A belső fül (labirintus) artériája (arteria labyrinthi) egy hosszú, vékony artéria, amely elkíséri a [VII.] és [VIII.] agyideget a belső hallójáratba (meatus acusticus internus), és a belső fület látja el. Az elülső-alsó kisagyi artéria (arteria cerebelli anterior inferior) a kisagy elülső-alsó részeit látja el. A felső kisagyi artéria (arteria cerebelli superior) közvetlenül az alapi artéria végződése mögött ered, ellátja a kisagy felső felszínét. A hátsó agyi artéria (arteria cerebri posterior) oldalra és hátra hajlik megkerülve a középagyat, és a hátsó összekötő artérián (arteria communicans posterior) keresztül kapcsolódik a belső fejverőérhez (arteria carotis interna). Kérgi ágai (rami corticales) ellátják a halántéki lebeny alsó-oldalsó és mediális felszíneit és a nyakszirti lebeny lateralis és medialis felszíneit. Így ez az artéria látja el a látókérget. Központi ágai (rami centrales) behatolnak az agyállományba, és ellátják a talamusz, a lencsemag (nucleus lentiformis) a középagy (mesencephalon), a tobozmirigy (glandula pinealis) és a belső térdes testek (corpus geniculatum mediale) részeit. Egy érfonati ága (ramus choroideus) belép az oldalkamra alsó szarvába és ellátja a kamra érfonatát; szintén ellátja a harmadik agykamra érfonatát is.

Agyalapi artériás összekötő gyűrű

Az agyalapi artériás anasztomozis gyűrű, a (Willis-féle circulus arteriosus cerebri) az agykocsányok közötti árokban (fossa interpeduncularis) az agyalapnál fekszik. A két belső fejverőér (arteria carotis interna) és a két gerincmenti artéria (arteria vertebralis) közötti összekötő anasztomozis rendszert alkotja. Az elülső összekötő artéria (arteria communicans anterior), az elülső agyi verőér (arteria cerebri anterior), a belső fejverőér (carotis interna), a hátsó összekötő artéria (communicans posterior), a hátsó agyi ér (arteria cerebri posterior), és az alapi artéria (arteria basilaris) járulnak hozzá az anasztomózis gyűrű alkotásához. A Willis-féle circulus arteriosus cerebri lehetővé teszi, hogy a vér, akár a belső feji artériákon, akár a gerinc menti artériákon keresztül érkezik az agyalapi artériás gyűrűhöz, eljuthat az agy bármelyik részéhez mindkét féltekében. Kérgi és központi ágak erednek a gyűrűből, és ellátják az agyállományt. A gyűrűt alkotó artériák méretbeli variációi általánosak.

A sajátos működésű agyi területeket ellátó artériák A csíkolt test (corpus striatum) és a „belső tok” (capsula interna) főleg a középső agyi artéria (arteria cerebri media) ágain keresztül kapja a vérellátását; amelyet kiegészítenek az elülső agyi artéria (arteria cerebri anterior) centrális ágai. A talamuszt elsősorban a hátsó összekötő, valamint az alapi és a hátsó agyi artériák ágai látják el. A középagyat (mesencephalon) a hátsó agyi artéria, a felső kisagyi artéria, és az alapi artériák látják el. A híd (pons) az alapi artériából, a kisagyi alsó-elülső, és a felső kisagyi artériákból kapja a vérellátását. A nyúltvelő (medulla oblongata) vérellátását a gerinc menti artéria, a gerincvelő-gyöki artériák (arteriae spinales anterior et posteriores) és a kisagyi artériák (arteriae cerebelli posterior inferior) és az alapi artéria (arteria basilaris) biztosítják. A kisagyat (cerebellum) a felső kisagyi artéria, és az alsó elülső, valamint az alsó hátsó kisagyi artériák látják el.

Az agyi verőerek beidegzése Az agyi artériák bőséges ellátást kapnak a postganglionaris szimpatikus rostokból. A rostok a felső nyaki szimpatikus idegdúcokból származnak. Ezeknek a rostoknak az ingerlése az agyi artériák szűkülését (vazokonstikció; vasoconstrictio) okozza. Mégis, normál körülmények között, (a helyi vérellátást) főleg a széndioxid koncentrációja, a hidrogén ionok, és az idegszövet oxigén tartalma szabályozza; a széndioxid és a hidrogén ion koncentráció emelkedése, és az oxigén nyomásának csökkenése értágulatot vált ki.

Az agy vénái Az agy vénáinak fala vékony és nem tartalmaznak izomszövetet, valamint nincsenek vénabillentyűik. Az agyból lépnek ki és a subarachnoidealis térben helyezkednek el. Átfúrják az arachnoidea matert és a dura mater meningealis lemezét, majd a koponyaűri vénás sinusokba ömlenek. Az agy belső területéről a nagy agyi véna (vena cerebri magna) ágrendszere gyüjti össze a vénás vért. bélyegkép|jobbra|300px|Belső agyi vénák (III. agykamra felső fala) bélyegkép|jobbra|300px|Agyi vénás szinuszok

A sajátos működésű agyi területek vénái A középagy (mesencephalon) vérét elvezető vénák az alapi nagy agyi vénákba ömlenek. A híd (pons) vénás vére az agyi vénákba, a kisagyi vénákba, vagy a szomszédos vénás öblökbe vezetődik. A nyúltvelő (medulla oblongata) vénás vérét olyan vénák vezetik el, amelyek a gerincvelői vénákba és a környező vénás sinusokba nyílnak. A kisagy (cerebellum) vénás vérét elvezető vénák az agyi nagy vénába (vena cerebri magna) és a szomszédos vénás sinusokba ömlenek.

Az agyi keringés