Visegrád (, , szláv eredetű szó, jelentése: magas vár, fellegvár) város a Közép-Magyarország régióban, Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban. Esztergomtól 25 km-re, Budapesttől 35 km-re helyezkedik el a Duna jobb partján, Nagymarossal szemben. Magyarország egyik legkisebb városa, népszerű kirándulóhely, kikötőváros. Vára, mely egy alsó várból és egy citadellából áll, kiemelkedő jelentőségű: a középkorban a magyar királyok egyik legfontosabb rezidenciája állt itt, később pedig a Visegrádi Csoport (V4) 1991-es találkozó helyeként ismert.
1323-tól, egészen 1408-ig ez volt a középkori Magyar Királyság székvárosa. A visegrádi királytalálkozó 700. évfordulója alkalmából teljes felújításra kerül sor a fellegvárnál, a királyi palotánál, a Salamon-toronynál és a völgyzáró falnál.
Nevének eredete Neve szláv eredetű, jelentése „magaslaton lévő vár”.
Fekvése
A Dunakanyarban, a Visegrádi-szoros áttöréses völgyében, a Duna jobb partján, Budapesttől északra, légvonalban körülbelül 30 kilométerre található, a Visegrádi-hegységhez tartozó hegyek koszorújában, Nagymarossal átellenben. Határában, a kisváros központjától keletre ágazik ki a folyó főágából a Szentendrei-Duna. A település fölött emelkedő Várhegy 328 méter magas.
Története bélyegkép|balra|120px|A római limes részét képző őrtorony maradványa Visegrád–Szentgyörgypusztán, a Mogyoróhegy tövében Visegrád kedvező adottságai és kulcsfontosságú stratégiai szerepe miatt a történelem során mindig is az érdeklődés középpontjában állt. Az emberi jelenlét legkorábbi nyomai az újkőkorba vezetnek, s a bronzkortól folyamatosan lakott terület a város és térsége.
A történelmi idők során kelták, germánok, rómaiak, avarok, szlávok lakták a Dunakanyar térségét. A rómaiak I. Constantinus római császár idején építették a Sibrik-dombon a Pons Novatus nevű castrumot (erődöt), mely a Duna menti limes legjelentősebb építménye volt. Emellett a város területén több helyen is láthatunk római emlékeket, így őrtoronymaradványokat Szentgyörgypusztán, egy i. sz. 330 körül épülhetett erőd maradványait a Gizella-majornál.
Középkor A magyarság letelepedésekor e terület Árpád fejedelem testvérének, Kurszánnak lett szállásbirtoka. Az első, latin nyelvű oklevél 1009-ben említi Visegrádot. Első vára a castrumra, annak köveinek felhasználásával épült, de ez a vár a tatárjárás idején elpusztult.
A mai várrendszert IV. Béla és felesége, Mária királyné kezdte el építtetni az 1250-es években, ennek részei a 328 m magas hegyen álló Fellegvár, a Várhegy alatti dombon az Alsóvár, a Duna-parton pedig a Vízibástya. Nemzetközi jelentőségűvé a 14. században, az Anjou-ház idején vált a város. Károly Róbert 1320 körül kezdte el a királyi palota építését a város főutcájában, a Duna-parthoz közeli területen.
Pár év alatt e központ lett a király székhelye, s az uralkodó kedvelt tartózkodási helye. A falak között a királyi család ellen irányuló, Zách Felicián által vezetett, sikertelen merényletről és annak véres bosszújáról szól Zách Klára híres balladája.
1335-ben történt az a híres Visegrádi királytalálkozó, amelyre Károly Róbert magyar király meghívására János cseh, Nagy Kázmér lengyel király, Károly morva őrgróf, Wittelsbach Henrik bajor és Rudolf szász herceg érkezett, s oly nagy jelentőségű egyezmény született, amely biztosította az érintett országok gazdasági függetlenségét Bécstől és a nyugati kereskedőktől.
Károly Róbert halála után fiát, Nagy Lajos királyt Visegrádon kereste fel a lengyel küldöttség, s ajánlotta fel a lengyel koronát számára. A koronázási ceremónia után a magyar Szent Korona mellett a lengyel koronát is a Fellegvár kincseskamrájában őrizte a koronaőrség.
A város a következő fénykorát Mátyás király uralkodása alatt érte meg. A király nagyszabású építkezésekbe, felújításokba kezdett: kialakult a késő gótikus részletekkel gazdagított palotaegyüttes, melynek ránk maradt emlékeit múzeumi séták során tekinthetjük meg. A reneszánsz udvarban a kor jelentős személyiségei fordultak meg, s bölcselkedtek a tudományok, a filozófia, az irodalom témájában, támogatták a művészeteket, élen jártak az újításokban. Mátyás király korában és a Jagellók korában a magyar Szent Koronát továbbra is Visegrádon őrizték. 1493 és 1497 között némai Kolos László a visegrádi vár várnagya és egyben koronaőr volt;Ikvai Nándor (szerk.): Bél Mátyás Pest megyéről - Pest Megyei Múzeumi Füzetek 10. (Szentendre, 1977)II. rész. A megye leírása járásonkéntIII. fejezet. A pilisi járás 1497-ben még mindig a visegrádi várnagy és egyben koronaőr volt döbentei Himffy Imre mellett. Egy ekkoriban kelt okmány szerint: "Bakócz Tamás egri püspök és Szapolyai István, a Szepesföld örökös grófja, Magyarország nádora emlékezetül adjuk, hogy, mivel vitézlő döbrentei Himfl Imre, és némái Kolos László visegrádi várnagyok – akiket mi rendeltünk ki az ország Szent Koronájának őrzésére – magát a Szent Koronát hűségesen megőrizték, és a Szent András ünnepét követő szombaton (1497. december 2-án) hűségesen kezeinkhez visszaszolgáltatlak, ezért mi jelen levelünkkel tanúsítjuk, hogy ők a Szent Korona visszaszolgáltatása alól mentesek s annak minden módon eleget tettek. Kelt a nevezeti visegrádi várban, a fent írt szombaton az úr ezernégyszázkilencvenhetedik évében." II. Ulászló 1498. évi XXV. Törvénycikkben kimondta: „.. .az országnak a Szent Koronáját ne a főpapok, hanem egyedül a báró urak és világiak őrizzék." Az 1500. évi XXIII. Törvénycikk állította fel véglegesen a koronaőri kettős bizottságot, és egyértelművé tette az egyház őrzési teendőinek megszüntetését: „Az ország Szent Koronájának őrzésére a királyi felség és az összes főpapurak, bárók meg a többi országlakosok, a mikor szükséges és célszerű, mindenkor két és nem több világi urat válasszanak meg..."Cseke László. VISEGRÁD ezer éve ALMANACH. Visegrád, 2010 1507-ben némai Kolos László a Drégely vára várnagyaként szolgált.
263px|bélyegkép|Visegrád a 16. században Hoefnagel alapján
Újkor 1524-ben örökös nélkül elhunyt Újlaki Lőrinc herceg. Ezt követően mihályi Ládonyi Miklós, miután 1525. év elején a király sürgősen magához hívatta, Szapolyai János erdélyi vajda szolgálatába lépett és 1526 februárjától a koronaőr Szapolyai visegrádi várnagya, és egyúttal a koronaőrségben helyettese lett. Várnagyságában a másik koronaőrnek, Perényi Péternek familiárisával, Szentiványi Istvánnal osztozott, később pedig harmadikként Kövér Pállal, majd őt követően Doroszlói Jánossal. A mohácsi csatavesztés és II. Lajos magyar király halálának, a török közeledtének hírére, Szapolyai János utasítását követve, Ládonyi Miklós a Szent Koronát és a koronázási ékszereket, valamint felszerelést Trencsén várába menekítette.Koppány Tibor. A Kastélyépíttető Ládonyi Demeter és rokonsága. Egy középbirtokos nemesi család pályafutása a 15 –16. században. (In: Várak nyomában. Feld István 60. születésnapjára. Castrum Bene Egyesület. Civertan Grafikai Stúdió. Budapest 2011)
A messze földről érkezők „földi paradicsomként” írták le Visegrádot. E virágzás a török időkig tartott, amikor is az ország minden tájához hasonlóan óriási hanyatlás és pusztítás vette kezdetét. A várért és városért folytatott harcokban Visegrád szinte teljesen megsemmisült. Az életben maradt emberek elbujdostak, elhagyták a lakhatatlanná lett települést. A vár megmaradt részeit 1702-ben I. Lipót osztrák császár parancsára robbantották fel.
Ebben az időben kezdték betelepíteni Visegrádot katolikus németekkel, több hullámban Bajorországból és Ausztriából érkeztek.
A település újbóli fellendülése a 19. században kezdődött: dunai gőzhajózás megindulásával, amikor is a Dunakanyar, a Pilis-Visegrádi-hegység kedvelt kirándulási célpontja lett a fővárosból induló túrázóknak. Erre az időre tehető a feltáró munkák kezdete, Viktorin József szlovák származású plébános ösztönzésére indul meg a romok feltárása és a műemlékek helyreállítása, e munkában a kor legnevesebb régészei – köztük Schulek János – vettek részt.
20–21. század A királyi palota történelmi falai között 1991-ben a magyar, csehszlovák és lengyel miniszterelnök őseik példáját követve aláírásával létrehozta azt az együttműködést, melynek neve Visegrádi Négyek. (2006 őszén szintén itt, Visegrádon találkoztak a „visegrádi országok” miniszterelnökei, megünnepelve az együttműködés 15 éves sikerét.)
Ma Visegrád a hazai és nemzetközi turizmus kedvelt célpontja, az ország egyik leglátogatottabb üdülőkörzetében, a Dunakanyarban fekszik. Bár lakóinak száma kevesebb mint fő – az ország egyik legkisebb városa – nem kevesebb mint 300 ezer vendéget fogad évente.
Címere 110px|center „Visegrád címere egy kék mezőben található ezüst városfal, közepén egy kaputoronnyal. A nyitott kapuban kék mezőben arany liliom található, a városfal felett zöld hegyen kéttornyú ezüst vár, a tornyok között palotaépülettel. A jobb oldali torony mellett álló épület homlokzatának csúcsán a kapuban lévővel megegyező méretű és megformálású arany liliom található. A város mai címere Visegrád 14. század végéről származó – 15. századi lenyomatokból ismert – kisebbik pecsétjének ábrázolása nyomán készült. A pecsétkép egy »beszélő« kép, a hegyen álló várat ábrázol, ami megfelel a »magasabb vár« jelentésű szláv »Visegrád« helynévnek, és a város ugyanilyen jelentésű 14. századi latin nevének, az »Altum Castrumnak«.”
Közélete Polgármesterei 1990–1994: Hadházy Sándor (független) 1994–1998: Hadházy Sándor (független) 1998–2002: Hadházy Sándor (Fidesz) 2002–2006: Hadházy Sándor (Fidesz) 2006–2010: Hadházy Sándor (Fidesz-KDNP) 2010–2012: Abonyi Géza (független) 2012–2014: Félegyházi András (független) 2014–2019: Félegyházi András (független) 2019–2024: Eöry Dénes (független) 2024– : Eőry Dénes (független)
A településen 2012. május 6-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választás négy polgármesterjelöltje között a hivatalban lévő településvezető is elindult, de csak a második helyet érte el.
Népesség A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 14,7% németnek, 0,7% lengyelnek, 0,3% románnak, 0,2% szlováknak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 56,1%, református 7,5%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 9% (25,4% nem nyilatkozott).Visegrád Helységnévtár
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 7,9% németnek, 0,5% szlováknak, 0,4% ukránnak, 0,4% románnak, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% szlovénnek, szerbnek, örménynek, horvátnak, lengyelnek és görögnek, 3,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 46,1% volt római katolikus, 7,4% református, 0,9% evangélikus, 0,8% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,2% ortodox, 1,9% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 6,9% felekezeten kívüli (34,3% nem válaszolt).Visegrád Helységnévtár
Gazdaság Idegenforgalom, erdőgazdálkodás.
Nevezetességei Római erőd, Árpád-kori ispáni vár
263px|bélyegkép|A római korban épült Pone Navata nevű erőd maradványai a Sibrik-dombon