Kővárhely (szlovákul Podhradie) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Nagytapolcsányi járásában. 220px|bélyegkép|Nagytapolcsány vára
Fekvése Nagytapolcsánytól 15 km-re északnyugatra fekszik.
Története A község határában már az i. e. 700 körüli időben, a korai vaskor idején éltek emberek. Az i. e. 450 körüli időkig a hallstatti kultúra népének települése állt itt. Az Úhrad hegy keleti lejtőjén a lausitzi kultúra népének erődítménye állt, ahonnan számos lelet került elő.
A falu első írásos említése 1245-ben IV. Béla király oklevelében történik, amikor a birtokot a Gut-Keled nembeli István nyitrai ispánnak adja. 1283-tól a nagyhatalmú felvidéki főúr, Csák Máté birtoka.
A falu határában állnak Tapolcsány várának romjai. A vár a 13.–14. század fordulóján épülhetett a Csákok birtokán. 1318-tól említik, ekkor Csák Mátéé, majd 1321-től a királyé. Az 1440-es években a husziták egyik támaszpontja. A 17. században késő reneszánsz stílusban átépítették. A 19. században egyes részeit újjáépítették, de azóta folyamatosan pusztul.
A falu a 16. században az Országh, majd a Losonczy család birtoka. 1598-ban 41 lakóház állt a községben. A 17. század eleji adóösszeírások szerint Kőváralja a nagyobb falvak közé tartozott, ami annak köszönhető, hogy a vár közelsége miatt általában megmenekült a fosztogatásoktól és mint szolgálófalu adómentességet élvezett. A fenyegetettségtől akkor menekült meg végleg, amikor 1683-ban Érsekújvárt sikerült visszafoglalni a töröktől. A 18. század elején lakói részt vettek a Rákóczi-szabadságharcban. 1714-ben Berényi Péter lett a birtokosa. A nagytapolcsányi uradalom legnépesebb településének számított, 30 jobbágy és 22 zsellércsalád lakott a községben. 1778-ban 66 házában 487 lakos élt, 1787-ben már 80 háza és 595 lakosa volt. 1828-ban 52 házát 363-an lakták. Az 1831-es kolerajárványnak több mint száz lakos esett áldozatául.
Fényes Elek szerint "Podhrágy, (Kőváralja), tót f., Nyitra vmegyében, Bajnához északra 1 1/2 órányira: 343 kath., 6 zsidó lak., s egy hegyen lévő omladozott várral. F. u. gr. Erdődy Józsefnő. Ut. p. N.-Tapolcsán."
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nagytapolcsányi járásához tartozott.
Korábban a településhez tartozott Gyertyánpuszta (1898 előtt: Bukovinapuszta, szlovákul Bukovina vagy Biela Bukovina) is. A második világháború idején hat, német nemzetiségű család lakta, akik Stummer báró szolgálatában voltak, mint erdészek. Mivel az itt elő családok támogatták a partizánok tevékenységét, a német haderő 1944-ben a telepet felperzselte. Az érintett német családok a faluban húzták meg magukat, a háború után pedig a partizánokkal való együttműküdésük okán - a csehszlovákiai németek zömével ellentétben - nem kerültek kitelepítésre. A telep nem került újjáépítésre.
Népessége
A falunak 1910-ben 446, többségében szlovák anyanyelvű lakosa volt, 49 fős (11 %) német kisebbséggel.
2001-ben 292 lakosából 291 szlovák volt.
2011-ben 304 lakosából 302 szlovák volt.
2021-ben 283 lakosából 275 szlovák, (+1) egyéb és 8 ismeretlen nemzetiségű volt.ma7.sk
Nevezetességei Nagytapolcsány vára (13. század). Modern római katolikus temploma. Erdei vasút.
Jegyzetek
Források Wiedermann, E. 1991: Dejiny archeologického výskumu Topoľčian a Topoľčianskeho hradu. Informátor suplement 1. Nitra. Koppány Tibor 1999: A középkori Magyarország kastélyai. Művészettörténeti füzetek 26. Budapest.
Külső hivatkozások Hivatalos oldal Községinfó Kővárhely Szlovákia térképén E-obce.sk Nagytapolcsány vára (szlovákul)]
Kovarhely Kategória:Nyitra vármegye települései