Palágyi Menyhért, születési és 1895-ig használt nevén Silberstein MenachemA Belügyminisztérium 1895. évi 67002. sz. rendelete. MNL-OL 30802. mikrofilm 177. kép 2. karton. Névváltoztatási kimutatások 1895. év 12. oldal 44. sor. (Paks, 1859. december 26. – Darmstadt, 1924. július 14.) zsidó származású magyar bölcseleti doktor, gimnáziumi tanár, filozófus, fizikus, a Petőfi Társaság tagja, Palágyi Lajos költő bátyja.
Élete Elemi oktatásban apja részesítette, ő tanította a latin és francia nyelvre is. A reáliskolát Temesvárt és Kassán végezte, s ekkor apja segédtanítója lett. A következő évben a kassai reáliskola VI. osztályába járt és ott az érettségi vizsgát letette. Ekkor a fővárosba ment és 1877-ben a Műegyetemre iratkozott be (családi nevén, Silberstein M. Salamonként); 1881-ben középiskolai tanári vizsgát tett a mennyiségtan- és természettanból. Az egyetemi évek alatt két matematikai értekezést írt, az egyiket (Vonalgeometria tanulmányok) 1880-ban a Magyar Tudományos Akadémia adta ki. Ezután a bölcselettel foglalkozott, majd esztétika-kritikai cikkeket írt, amelyek a Petőfi Társaság Koszorújában, a Pesti Naplóban és más lapokban jelentek meg. A Petőfi Társaság 1887-ben rendes tagjává választotta, s a társaságban több felolvasást tartott. 1886-tól mint tanár működött a magyar fővárosban, 1889-től a IX. kerületi felső kereskedelmi iskola helyettes tanára volt. A Medve utcai általános iskolában is tanított.A Medve utcai iskola 140 éve. 1872–2012. Csik Ferenc Általános Iskola és Gimnázium. 16. 1903–1906 között, majd 1914-1918 között matematikát tanított a Budapesti III. Kerületi Magyar Királyi Állami Főgimnáziumban. Cikkei az Ország-Világban (1884. könyvismertetés, 1891. költemény, 1893. Modern aesthetika); a Műegyetemi Lapokban (Végtelen szorzatokról); a Koszorúban (1885. Gyulai Pál, Vajda János, Dalmady Győző, Endrődi Sándor, a magyar regényről, Az irodalmi helyzet, Az akadémia és az önálló magyar tudományosság, 1886. A szép és fenség fogalma Kantnál, Fichte széptana, Rákosi Jenő a tragikumról); az Irodalmi Szemlének belső munkatársa volt, a Hölgyek Lapjában (1886. Petőfi és Arany egymás közt való viszonya); az Egyetértésben (1886. 1. sz. Zóláról és a naturalismusról, 149. sz. Vajda Jánosról, Ujabb lyrai költészetünk); a Pesti Naplóban (1888. 83. könyvism., 92. sz. Egy irodalmi agitator: Kazinczy Ferencz, 273., 274. sz. Petőfiről, 1889. 71. sz. könyvism., 1890. 158. sz. A szép psychologiája, 1891. 72. Uj nemzedék a magyar irodalomban, 205. Német kultura a magyar irodalomban, 1897. 266. Madách Imre ifjusága, 318. Madách Imre jogászévei, 1899. 354. A Pesti Napló Bánk bán-ja); a Pesti Hirlapban (1890. 7., 8. sz. Emlékbeszéd Reviczky Gyula fölött); a M. Szemlében (1892. A mai magyar irodalom, Irodalmi törekvések); az Athenaeumban (1892. Az ébrenlétről); a Jelenkorban (1896. A nyelvujító mozgalom, A költő joga, Lermontoff); a Vasárnapi Ujságban (1897. Madách rajza); a Polgáriskolai Közlönyben (1899. Petőfi Sándor); a M. Szóban (1901. A magyar irodalom megujhodása); Tolnai Lajos Irodalom és az Egyenlőség c. lapoknak is munkatársa volt.
Munkái Vonalgeometriai tanulmányok. Budapest, 1880 Az ész törvénye. A logika új alapvetése. Tudori értekezés. Budapest, 1896 Petőfi. Budapest, 1889 (Ism. a nagyváradi Szabadság 285. sz.) A hellenismus és a philonismus cosmogoniája. Uo. 1899 Madách Imre élete és költészete. Képekkel. Uo. 1900 (Ismert. 1899: Egyetértés 10., Kolozsvári Lapok 45., P. Lloyd 54. r. sz., M. Nemzet 83., 292. sz., Budapesti Szemle CI., Irodalmi Tájékoztató 1. sz., P. Napló 340., Hazánk 261., Ország-Világ 45. sz., Erdélyi Muzeum 648. l., M. Kritika III. 4. sz., Művész-Világ II. 9. sz., Alkotmány 270. sz., A könyv 5. sz., Egyet. Philol. Közlöny, 1901) Neue Theorie des Raumes und der Zeit. Lipcse, 1901 (magyar fordítása: A tér és az idő új elmélete. Ford.: Wieser Györgyi. Paks: Pákolitz István Városi Könyvtár, 2010) Der Streit der Psychologisten und Formalisten in der modernen Logik. Uo. 1902 Kant und Bolzano. Halle a. s. 1902 Melchior Palágyi: Die Logik auf dem Scheidewege; Schwetschke, Berlin, 1903 Az ismerettan alapvetése, Budapest, 1904 Melchior Palágyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Günther, Charlottenburg, 1907 Marx és tanítása; Taizs Ny., Pécs, 1908 Petőfi; Kunossy-Szilágyi, Budapest, 1909 (Petőfi-könyvtár) Palágyi Menyhért: Székely Bertalan és a festészet aesthetikája; Eggenberger, Budapest, 1910 (Nemzeti festészetünk) Melchior Palágyi: Die Relativitätstheorie in der modernen Physik; Reimer, Berlin, 1914 Melchior Palágyi: La crise de l'idée européenne; Impr. Vaney-Burnier, Lausanne, 1916 Melchior Palagyi: Naturphilosophische Vorlesungen über die Grundprobleme des Bewusstseins und des Lebens; Barth, Lipcse, 1924 Wahrnehmungslehre / Palágyi Melchior ; Einführung Ludwig Klages. Megjelenés; Barth, Lipcse, 1925 Melchior Palagy: Zur Weltmechanik Beitráge zur Methaphysik der Physik; Barth, Lipcse, 1925 (Ausgewählte Werke)
Szerkesztette 1882. az Irodalmi Lapokat, amelyből azonban csak négy szám jelent meg; az Uj Nemzedék c. szépirodalmi lapot 1887-ben, ebből is csak tíz szám jelent meg; 1896 elején a Jelenkor c. kritikai heti szemlét indította meg, amely 1897-ben szintén megszűnt. Madách Imre neje; Madách Irodalmi Társaság, Csesztve–Bp., 2003 A tér és az idő új elmélete. Egy metageometria alapfogalmai; ford. Wieser Györgyi; Pákolitz István Városi Könyvtár, Paks, 2010 Észlelés és fantázia. Válogatás Palágyi Menyhért írásaiból; szerk. Bogdanov Edit, Székely László; MTA BTK Filozófiai Intézet–Gondolat, Bp., 2017 (Ergo)
Emlékezete Halála centenáriuma alkalmából, 2024. október 24-én szülővárosában, Pakson emlékkonferenciát tartottak, és emléktáblát avattak.Konferencia és emléktábla-avatás PaksonPalágyi Menyhért emlékkonferenciát tartottak
Jegyzetek
Források
Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon, 1929
További információk Méhely Lajos: A Palágyi-féle koevoluczió; Lloyd Ny., Budapest, 1912 Solt Hugó: Palágyi Menyhért bölcselete. A filozófia új irányai; Pantheon, Budapest, 1943 Nagy Edit: Áramló tér és álló idő gubancokkal. Palágyi Menyhért tér- és időelmélete tükörként, tükröződésként: Szent Ágostontól Hegelen, Bergsonon, Posch Jenőn át Ottlik Gézáig és Milan Kunderáig; 2. átdolg. kiad.; Bíbor, Miskolc, 2003 (Magyar filozófiatörténeti könyvtár) Nagy Edit: Palágyi Menyhértre 'hangolt' diskurzus-lehetőségek a térről és az időről (In.: Filozófiai diskurzusok, szerk.: Loboczky János, Eger, 2003, 211–231.) Nagy Edit: Időtlenség és idétlenség – Palágyi Menyhért a Tragédia színeinek sorrend(csré)jéről. (XII. Madách Szimpózium, Bp., 2005, 86–96.) Serdült Benke Éva: A meg sem ismert Palágyi; adatgyűjt., ford. Wieser Györgyi; Pákolitz Városi Könyvtár, Paks, 2007 (Hiador)
Kategória:Magyar pedagógusok Kategória:Magyar fizikusok Kategória:Magyar filozófusok Kategória:Paksiak Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1859-ben született személyek Kategória:1924-ben elhunyt személyek Kategória:A 11.300/1944. M. E. számú határozatban felsorolt szerzők Kategória:Családi nevüket magyarosított személyek Kategória:Magyar emigránsok Németországban
Kategória:Az Óbudai Árpád Gimnázium tanárai