Szinnyei Júlia, születési nevén Szinnyay Ilona Henrietta, névváltozata: Szinnyei Ilona (Kispest, 1914. május 3. – Budapest, 1986. augusztus 20.) magyar író.
Élete
Szinnyay József gépészmérnök és Mihók Henrietta Stefánia tanítónő lánya. Jómódú középosztálybeli család sarja, az irodalmat édesapja kedveltette meg vele. Érettségi vizsgáját Pécsett tette le. 1932-től közölte írásait a Pécsi Napló és a Sorsunk. Az 1960-as évek elejétől Budapesten élt. Regényeket és ifjúsági regényeket írt, gyakori témája az emancipáció ellentmondásokkal kísért folyamata.
Művei
A szőlőboszorkány (regény, Budapest, 1958) Hajnal (regény, Budapest, 1959) Öreg mandulafák (regény, Budapest, 1960) Nyolc látogató (regény, Budapest, 1961) A kékfedelű füzet (ifjúsági regény, Budapest, 1962) Átok (regény, Budapest, 1963) Felhőtlen ég (ifjúsági regény, Budapest, 1963) Erdészház (ifjúsági regény, Budapest, 1964) Vasárnap délután (regény, Budapest, 1965) Elzúgó pillanat (regény, Budapest, 1967) Bátran szeretni (regény, Budapest, 1968) Hosszú fiatalság (regény, Budapest, 1970) Megnőnek a fák (regény, Budapest, 1972) Amiért élünk (regény, Budapest, 1974) Napraforgó (regény, Budapest, 1976) Szivárványhíd (regény, Budapest, 1976) Hárman egy ketrecben (regény, Budapest, 1977) Egy fiú Rómából (Budapest, 1978) Szenvedély (regény, Budapest, 1979) Genovéva fiai (regény, Budapest, 1982) A kút árnyékában (regény, Budapest, 1984) A madarak hangja (Budapest, 1987)
Jegyzetek
Források
A Magyar Irodalom Története
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar ifjúsági szerzők Kategória:Magyar nők Kategória:Kispestiek Kategória:1914-ben született személyek Kategória:1986-ban elhunyt személyek Kategória:Nevet változtatott magyar személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek