Gmunden osztrák város, Felső-Ausztria Gmundeni járásának székhelye. 2018 januárjában lakosa volt. A Traunsee északi partján, a Traun folyó kifolyásánál fekszik, már a 19. század óta népszerű üdülőhely. A város a jellegzetes, zöld-fehér színű gmundeni kerámiáról is ismert.
Elhelyezkedése 170px|bélyegkép|balra|Gmunden a Gmundeni járásban 170px|bélyegkép|balra|Gmunden látképe 170px|bélyegkép|balra|Az orti tavikastély 170px|bélyegkép|balra|Ort szárazföldi kastélya Gmunden Felső-Ausztria Traunviertel régiójában fekszik a Salzkammergut északi peremén, a Traunsee északi partján, ahol a Traun folyó kilép a tóból. Legmagasabb pontja az 1691 méteres Traunstein. Népszerű kirándulóhely a 934 m-es Grünberg is, amelynek csúcsára felvonó visz. Területe a következő katasztrális községekre oszlik: Gmunden, Gmunden-Ort, Schlagen, Traundorf és Traunstein.
A környező önkormányzatok: északra Ohlsdorf, északkeletre Gschwandt és Sankt Konrad, keletre Scharnstein, délkeletre Grünau im Almtal, délre Ebensee am Traunsee, délnyugatra Traunkirchen, nyugatra Altmünster, északnyugatra Pinsdorf.
Története A mai városközpont területén az első település az 5. században jelent meg. Mezővárossá 1278-ban emelték, de hogy mikor kapta városjogait, nem ismert. 1217-ben már bírósággal rendelkezett. Saját temploma 1300 körül épült meg. A középkorban erős fallal vették körbe. Gazdasági életének alapját egészen a kora újkorig a sókereskedelem jelentette. 1525-ben és 1595-ben parasztlázadások törtek ki Felső-Ausztriában, amelyek hatását a város erősen megszenvedte, a kereskedelem leállt és mindennaposak voltak a fosztogatások.
A 17. században a város naszádépítőiről vált ismertté. Bécs 1683-as ostroma idején több ezer menekültet fogadott be, ami miatt jelentősen meg kellett növelni a hadiadó mértékét. Az osztrák örökösödési háború során a térségben bajor, francia és osztrák csapatok vonultak fel és bár csatára nem került sor, a hadseregek ellátása nagy terhet rótt a lakosságra. A 19. század elején a sókereskedelem kezdte elveszíteni jelentőségét és helyébe az idegenforgalom lépett. Gmunden Bad Ischllel versengve igyekezett magához csábítani a turistákat. 1862-ben fürdővárossá nyilvánították.
Az első világháború kezdetén, 1914 szeptemberében katonai kórházat nyitottak a városban, több száz sebesültet ápoltak itt. 1939-ben Eck, Ort, Traunleithen és Theresienthal településrészek átkerültek Altmünsterhez. A második világháború végén Gmunden lakossága a menekültek miatt 30 ezernyire szökött fel és már képtelenek voltak ellátni a menekülőket. Bár a várost nem bombázták, gazdasága megsínylette a háborút. A több mint 600 besorozott gmundeniből csak 13% élte túl a harcokat. A háború után amerikaiak szállták meg a várost, akik hírszerzési központot állítottak fel Gmundenben. A kémközpont olyan volt SS-tagokat is alkalmazott, akik jól ismerték a szovjet körülményeket.
2008-ban Gmundenben rendezték meg a tartományi kiállítást "Das Salzkammergut" néven. Az eseményre felújították és kibővítették a Kammerhof múzeumát.
Lakosság A gmundeni önkormányzat területén 2018 januárjában 13191 fő élt. A lakosságszám 1991 óta nagyjából egy szinten maradt. 2016-ban a helybeliek 83,8%-a volt osztrák állampolgár, a külföldiek közül 3,2% a régi (2004 előtti), 5,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 5,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 2,3% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 69,3%-a római katolikusnak, 7,3% evangélikusnak, 3,3% ortodoxnak, 5,9% mohamedánnak, 10,3% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 54 magyar élt a városban. A legnagyobb nemzetiségi csoportokat a német (87,4%) mellett a szerbek (3,1%), a horvátok (2,6%), a bosnyákok (1,5%) és a törökök (1,4%) alkották.
Látnivalók bélyegkép|A Villa Toscana bélyegkép|A Cumberland-kastély bélyegkép|A Kammerhof és az ispotálytemplom bélyegkép|A városháza Gmunden leghíresebb látványosságai Ort két – tavi és szárazföldi – kastélya. A tavikastély a Salzkammergut legrégebbi alapítású épületei közé tartozik, 909-ben már megemlítették. Itt játszódik a német nyelvterületen népszerű Schlosshotel Orth tévésorozat. a Villa Toscana kastélyát Mária Antónia főhercegnő építtette 1870-77 között a Cumberland-kastély a Welf-család birtokában volt a Weyer-kastélyban meisseni porcelánok múzeumát rendezték be a Salzträgerbrunnen, Ausztria egyetlen kerámiaszökőkútja a Háromkirályok-plébániatemplom főoltárát Thomas Schwanthaler szobrász készítette 1678-ban a kapucinusok temploma 1636-ban épült, Szűz Mária mennybevételét ábrázoló oltárképe 1753-ból való a vásártéren számos régi ház látható, köztük az 1574-es városháza az 1450-es Kammerhof a sókereskedelem felügyelőjének lakhelye volt. Itt rendezték be a városi és a Brahms-múzeumot a tóparton látogatható az 1871-ben készült Gisela lapátkerekes gőzhajó, amelyet Ferenc József lányáról, Gizella főhercegnőről neveztek el. a gmundeni villamos 2018-ig Ausztria legrövidebb és legmeredekebb vonalán járt. Ekkorra készült el a vorchdorfi HÉV-el összekötő szakasz a Franz-Josef Platz és a Seebahnhof között. Ezután a gmundeni és a vorchdorfi pályaudvar között tramtrain közlekedik. a zöld-fehér termékeiről ismert gmundeni kerámiagyár látogatható. A jellegzetes termék miatt Gmunden néha "kerámiavárosnak" nevezi magát a gmundeni Salzkammergut ünnepi heteket nyaranta július-augusztusban rendezik a gmundeni kerámiahetek
Híres gmundeniek Johannes von Gmunden (1384–1442) matematikus és csillagász Heinrich Schiff (1951–2016) csellista és karmester Szörényi Levente (1945-) énekes, dalszerző Fritz Karl (1967-) színész Conchita Wurst (1988-) transzvesztita énekes
Testvértelepülések Faenza (Olaszország) Tornesch (Németország)
Jegyzetek
Fordítás
Források Stadtgemeinde Gmunden (Hrsg.): Gmunden – 700 Jahre Stadt. Gmunden, 1978 Kulturverwaltung Gmunden (Hrsg.): 125 Jahre Kurstadt Gmunden. Gmunden, 1987 Wilfried Heller: Der Fremdenverkehr im Salzkammergut. Heidelberg, 1970 E. Prillinger: Grüße aus Gmunden. Linz, 1972 Stephen Sokoloff: „Goldene Wege“ – Kultur- und Naturschätze vom Traunsee bis Bad Ischl. Neumarkt i. H. 2005, A település honlapja 40705 – Gmunden Statistik Austria
Kategória:Felső-Ausztria települései