A The Oppressed wales-i Oi! zenekar. A jelenlegi és a korábbi tagok legtöbbje skinhead, a zenekar a világ legismertebb antifasiszta zenekarai közé tartozik; az európai SHARP mozgalom (Skinheads Against Racial Prejudice – Skinheadek a rasszizmus ellen) úttörői.
Története
1981-ben alakultak Cardiffban. Egy évvel később már szerepeltek a népszerű brit Oi! válogatássorozat negyedik lemezén, az Oi! Oi! that's yer lot!-on White Flag című dalukkal. 1984-es feloszlásukig kiadtak egy nagy- és két kislemezt, demó felvételeiket az Oi! The Tape kazetta tartalmazza, ami 1983-ban jelent meg. Megszűnésüket az okozta, hogy legtöbb koncertjük botrányba fulladt a kirobbanó verekedések miatt.
A 80-as évek második felében a tagok különféle zenekarokban tevékenykedtek. Az inaktív években két kiadó vállalta magára két nagylemezük kiadását. Eközben az énekes New Yorkba repült, ahol megismerkedett a SHARP alapítóival. Az ötletet bevitte Nagy-Britanniába, aminek segítségével az antirasszista skinhead fogalma kezdett teret nyerni Európában. A 90-es évek hozták el a zenekar számára a visszatérést. 1996-tól kezdve folyamatosan adták ki kis- és nagylemezeiket. A zenekar mindig is az árral szemben haladt: amikor Londonban nem lehetett független koncertet szervezni a szélsőjobboldal befolyása nélkül, ők mégis összehoztak egy antifasiszta beállítottságú estet a német Stage Bottles közreműködésével, aminek hatására megszűnt az erőszakos biztonsági szolgálatok koncerten való tevékenysége az angol fővárosban. 1998-ban ismét feloszlottak, s csak 2004-ben álltak össze. 2005-ben Kanadában játszottak, melynek a Brotherhood: The Oppressed/The Prowlers Live in Toronto – 4.30.05 DVD állít emléket. 2006-ig folytatták a koncerteket, s ismét bejelentették feloszlásukat. Ebből az időből származik a 2000-es évek utolsó magyar underground cikke a zenekarról, mely a Sound of the Streets fanzine második számában jelent meg. Előtte két hazai fanzine foglalkozott a The Oppresseddel: 1997-ben a Razor, 2000-ben a Skinbomb. 2009-ben döntöttek úgy, hogy folytatják a zenélést, azóta a zenekar lelkesedése töretlen, bejárták Európa számos országát (Franciaország, Németország, Lengyelország, Olaszország, Görögország).
2011. március 12-én Győrbe látogattak.A koncert azonban március 13-án zajlott le, az előzenekarok színpadra kerülési sorrendjének megváltoztatása miatt a The Oppressed éjfél után fél órával kezdett bele műsorába.
2012 végén alapos tagcserén estek át. Az énekes, Roddy Moreno testvére, Dominic Moreno kilépett a zenekarból, akit Paul Cobley váltott a basszusgitárosi poszton. Emellett Steve Floyd is távozott, melynek hatására megszűnt a ritmusgitáros szekció. A 2013-as évet megfogyatkozva kezdte a zenekar, s koncertjeiken (Montréal, Marseille, Stuttgart) trióként lépnek fel.
Tribute A zenekar akkora hatással volt Európa, és a többi kontinens Oi!-punk színterére, hogy még mielőtt elérkezett volna fennállásuk 30. évfordulója, máris tribute CD készült tiszteletükre. 2009-ben az olasz Anfibio Records közreműködésével jelent meg a A Tribute to The Oppressed című kiadvány, mely 18 Oi! és punk zenekar egy-egy feldolgozását tartalmazza.
Diszkográfia Kislemezek Never Say Die (1983) Victims / Work Together (1983)A második kislemeznek nincs neve: a borítóra a bakeliten szereplő két szám címe került rá. Ugyanitt egy kép is található, mely egy fekete és egy fehér skinheadet mutat. A fehér skinhead nem más volt, mint a jelenlegi dobos, Antal Kizmus, aki magyar felmenőkkel rendelkezik. Fuck Fascism (1995) 5-4-3-2-1 (1996) They Think Its All Over...It Is Now (1996) Anti-Fascist Oi! (1996) Best of The Oppressed (1996) The Richard Allen Tribute Single (1997) Strength In Unity (1997) The Noise (1997) Out on The Streets Again (1999)Split EP a londoni Cock SParrer nevű zenekarral, a walesi-ek Symarip-feldolgozása, a Skinhead Girl került rá. Kiadta a Chelseagirl Music (kiadványszám: S002). Football Violence (2009)
Nagylemezek Oi! Oi! Music (1984) Fatal Blow (1985) Dead & Buried (1988) We Can Do Anything (1994) Music For Hooligans (1995) Dead & Buried / Fatal Blow Reissue (újra kiadás) (1996) The Best of The Oppressed (1996) Live (Llanrumney Youth Club 1984) (1997) More Noize For The Boys (1998) The Oppressed "Oi! Singles & Rarities" (2001) Skinhead Times (dupla CD) (2005) Won't say sorry (dupla CD) (2005)A kanadai Insurgence Recordsnál jelent meg, 35 feldolgozást tartalmaz, melyeket a The Oppressed stúdióban vett fel. Főleg brit Oi! zenekarok (4-Skins, Cockney Rejects, Last Resort, Sham69) dalai találhatók meg rajta, de vannak ska és reggae (Symarip, Toots & The Maytals, Madness) számok is a CD-ken. Antifa Hooligans (2011)
DVD Brotherhood: The Oppressed/The Prowlers Live in Toronto – 4.30.05 (2008)
Jegyzetek
Források Oi! a kezdetek The Oppressed-sztori History The Oppressed Győrben!
További információk A The Oppressed Facebook oldala A zenekar MySpace oldala A 2009-es kislemez kiadója
Kategória:Brit punkegyüttesek Kategória:1981-ben alakult együttesek Kategória:Wales