Vargha András, Varga (Budapest, 1949. november 29. –) matematikus, pszichológus. MTA doktora, ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (ELTE-PPK) Pszichológiai Intézet oktatója, kutatója, professzora (1975 óta, 2006 óta félállásban, 2013 júliusa óta professor emeritus). 2005 óta a Károli Gáspár Református Egyetemen is oktat. 2005-2011 között a pszichológia szakon tanszékvezető, 2007 óta egyetemi tanár, 2007-2013 között a Pszichológiai Intézet vezetője, közben rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettes (2008-2009), 2019 szeptembere óta professor emeritus. Az ELTE Pszichológiai Doktori Iskola témavezetője.

Varga Domokos Kossuth-díjas író, újságíró és Stolte Magdolna gyermeke.

Fő oktatási területei

Matematikai statisztika, pszichometria, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban.

Kutatási területei

A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok (1979-1994); a Rorschach-teszttel kapcsolatos vizsgálatok (1980 óta); házaspárok összeillésének vizsgálata (1988-1994); pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata, egy- és többszempontos összehasonlítások ordinális skálájú pszichológiai változókkal (1985 óta); pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése (2006 óta); személy-orientált statisztikai módszerek (2011 óta); pozitív pszichológia, boldogságkutatás (2017 óta).

Életpályája

Felsőfokú tanulmányokat az ELTE Természettudományi Karon folytatott, 1974-ben matematikából, az ELTE Bölcsészettudományi Karon 1976-ban pszichológiából diplomázott kitüntetéssel. 1975 szeptemberében tanársegédnek nevezték ki az ELTE Általános Pszichológiai tanszékére. Azóta is itt dolgozik, 1982-től adjunktusként, 1995-től egyetemi docensként, 2009 óta egyetemi tanárként. A tanszéken a következő előadásokat és gyakorlatokat tartotta, illetve tartja rendszeresen: matematika, matematikai statisztika, többváltozós statisztikai eljárások, statisztikai programok használata a pszichológiai kutatásokban. E kurzusokhoz illeszkedően 9 kötet egyetemi jegyzetet és két tankönyvet írt.Köztük: Pszichológiai statisztikai gyakorlat 1, 2, 3. Budapest : Tankönyvkiadó, 1978; 1981; 1983; 233, 551, 262 p. Oktató munkája elismeréseképpen 1985-ben a művelődési minisztertől a Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt kapta.

1999. február 1-jétől május 31-ig az ELTE Általános Pszichológiai Tanszékének megbízott tanszékvezetője volt. 1999. június 1-jétől az ELTE Kísérleti Általános Pszichológiai Tanszék, 2005. május 1-jétől a Kognitív Pszichológiai Tanszék, 2008. január 1-jétől pedig a Személyiség- és Egészségpszichológiai Tanszék munkatársa (2006. februárjától félállásban). 2008-ban egyetemi tanárnak nevezték ki, 2013. július 1-jétől az ELTE PPK professor emeritusa. Az ELTE PPK Pozitív Pszichológiai Kutatócsoportjának tagja.

Az ELTE-n kívül tartott statisztikai jellegű kurzusokat az alábbi felsőoktatási intézményekben is:

University of New Mexico, Department of Psychology, Albuquerque, USA (1996) Berzsenyi Dániel Főiskola, Informatika Tanszék, Szombathely (2000-2001) Károli Gáspár Református Egyetem, Pszichológia Tanszék, Budapest (2000-2001)

2005 júniusában kinevezték a Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézetében az Általános Lélektani és Módszertani Tanszék vezetőjévé, 2005 szeptemberében a Pszichológiai Intézet helyettes vezetőjévé. 2007. január 1. és 2013. augusztus 31. között a KRE Pszichológiai Intézetének vezetője. Egyetemi tanárrá 2007. április 15-én nevezték ki. 2008. november 1-jétől kinevezték a KRE rektorhelyettesévé és megbízták a rektori teendők ellátásával. Ezt a feladatkört 2009. április 30-ig látta el. 2013. szeptember 1. és 2019. szeptember 20. között a KRE Pszichológiai Intézetének helyettes vezetője. 2019. szeptember 21-től a KRE professor emeritusa.

Tudományos eredményei

Az egyetemi oktatói munka, az oktatásszervezés, egyetemi jegyzetek és tankönyvek írása, tudományos konferenciákSzervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) I. Országos Alkalmazott Pszichológiai PhD Konferencia, az első megnyitó beszédet Vargha András, a Tudományos Bizottság elnöke tartja, 2010 (Hozzáférés 2011. május 7.) szervezése mellett kiemelkedő eredményeket ért el a pszichometria kutatása területén, eredményeinek köszönhető elismertsége hazai és nemzetközi szinten, s tudományos fokozatai. 1981-ben az ELTE-n egyetemi doktor pszichológiából (summa cum laude); a pszichológiai tudomány kandidátusa A Szondi-teszt pszichometriája című értekezésével 1994-ben, a Pécsi Tudományegyetemen habilitált doktor pszichológiából 2003-ban; 2005-ben az MTA doktora Mi történik, mit tegyünk, ha változónk nem normális eloszlású? Számítógépes statisztikai elemzések, ordinális csoportösszehasonlító modellek című doktori disszertációjának sikeres megvédése révén. A rendszerváltás után számos ösztöndíj és tudományos pályázat elnyerése segítette kutatói munkáját. Kutatási eredményei születtek: A Szondi-teszttel, illetve a Szondi-képekkel kapcsolatos vizsgálatok során; A Rorschach-teszttel összefüggő vizsgálatok során; A házasfelek összeillésének vizsgálata során; A pszichológiai statisztikai eljárások érvényességvizsgálata terén; Pár- és családvizsgálatra alkalmas tesztek pszichometriai elemzése és fejlesztése terén; Személy-orientált statisztikai módszerek, klaszteranalízis témájában; Pozitív pszichológiai tesztek adaptálása, kifejlesztése terén; Pszichometriai és statisztikai szoftverfejlesztések terén [(SCPI (1991), RO-PC (1993), CBCLH (1996); Medit (1992), MiniStat (1994); ROPstat (2005-2009)].

Tudományos eredményeit szakkönyvekben (8), szakkönyvek fejezeteként (18), hazai és külföldi szakmai folyóiratokban adja közre. Összes tudományos közleményeinek a száma 247, független idézéseinek a száma 1641 (2021. augusztus).Országos Doktori Tanács, Vargha András (Hozzáférés 2011. május 7.)

Lektori tevékenységet folytatott és folytat a következő szakmai folyóiratoknál: Academic Press, British Journal of Mathematical and Statistical Psychology, Computational Statistics and Data Analysis, Magyar Pszichológiai Szemle,A Magyar Pszichológiai Szemlénél rovatvezető is volt 1991-1998-ig. Oxford University Press, Pszichológia, Psychological Methods, Psychometrika, The American Statistician.

Tudományos közleményei (válogatás) Magyar nyelven

VARGHA András (1987): Jogos-e khi-négyzet-próba helyett egyszempontos varianciaanalízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 371-392. VARGHA András (1988): Jogos-e többszempontos variancia-analízist alkalmazni dichotóm függő változók esetén? Pszichológia, 3, 409-446. VARGHA András (1989): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, I. A Szondi-képek információtartalma. Pszichológia, 4, 551-592. VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, II. Konstrukció és reliabilitásvizsgálat. Pszichológia, 1, 85-120. VARGHA András (1990): Új személyiségskálák a Szondi-teszt képeinek felhasználásával, III. Az új skálák pszichológiai jelentésének vizsgálata. Pszichológia, 2, 209-277. VARGHA András (1994). A Szondi-teszt pszichometriája. Universitas Könyvkiadó, Budapest. VARGHA András (1996). Az egymintás t-próba érvényessége és javíthatósága. Magyar Pszichológiai Szemle, 52, 317-345. VARGHA András és Czigler Balázs (1999). A MiniStat statisztikai programcsomag: 3.2 verzió. Pólya Kiadó, Budapest. VARGHA András (1999). Két csoport összehasonlítása nemparaméteres statisztikai eljárások segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle 54, 567-589. VARGHA András (2000). Két pszichológiai populáció sztochasztikus egyenlőségének ellenőrzésére alkalmas statisztikai próbák összehasonlító vizsgálata. Magyar Pszichológiai Szemle 55, 253-281. VARGHA András (2000, 2007). Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, Budapest. VARGHA András (2001): Érvényes-e a kétmintás t-próba nem normális eloszlások esetén? Pszichológia, 1, 83-105. VARGHA András (2002). Független minták egyszempontos összehasonlítása új rangsorolásos eljárások segítségével. Statisztikai Szemle, 80 (4), 328-353. VARGHA András (2003). Robusztussági vizsgálatok az egymintás t-próbával. Statisztikai Szemle, 81 (10), 872-890. VARGHA András (2004). A kétszempontos sztochasztikus összehasonlítás modellje. Statisztikai Szemle, 82 (1), 67-82. VARGHA András (2005). Sokaságok összehasonlítása új módszerekkel. Statisztikai Szemle, 83 (5), 429-448. VARGHA András és Kapusi Gyula (2007). Az iskolázottság tükröződése a Rorschach tesztben. In: Bagdy E., Mirnics Zs. és VARGHA A. (szerk.): Egyén – Pár – Család. Tanulmányok a pszichodiagnosztikai tesztadaptációs és tesztfejlesztési kutatások köréből. Animula, Budapest, 10-29. VARGHA András (2008). Elmélkedések a parciális korrelációs együttható jelentéséről. Alkalmazott Pszichológia, X (3-4), 175-188. VARGHA András (2008). Új statisztikai módszerekkel új lehetőségek: a ROPstat a pszichológiai kutatások szolgálatában. Pszichológia, 28 (1), 81-103. Borbély Anna és VARGHA András (2010). Az l variabilitása öt foglalkozási csoportban – Kutatások a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú beszélt nyelvi korpuszban. Magyar Nyelv, 106 (4), 455–470. VARGHA András (2011). A parciális korrelációs együttható értelmezési problémái a többdimenziós normalitás feltételének sérülése esetén. Statisztikai Szemle, 89, 275-293. Surányi Zsuzsanna, Babocsay Ádám, Takács Szabolcs, VARGHA András (2011). Új klasszifikációs módszerek a személyiségpszichológiában. Pszichológia, 31 (4), 317-340. Tóth-Vajna Rita, VARGHA András, Császár-Nagy Noémi, (2013). A Rorschach-teszt szexuális válaszainak változása az elmúlt 40 év során. Alkalmazott Pszichológia, 13 (4), 7-21. Smohai Máté, VARGHA András (2014). A problémás videojáték-használat lehetséges prediktorainak vizsgálata, feltárása – játszási motivációk, aspirációk, kötődés, korai szülői nevelési stílus, társas támogatás. Alkalmazott Pszichológia, 14 (1), 25–45. Takács Szabolcs, Makrai Balázs, VARGHA András (2015). Klasszifikációs módszerek mutatói. Psychologia Hungarica Caroliensis, 3 (1), 67–88. Jantek Gyöngyvér, VARGHA András (2016). A felnőtt kötődés korszerű mérési lehetősége: A közvetlen kapcsolatok élményei – kapcsolati struktúrák (ECR-RS) kötődési kérdőív magyar adaptációja párkapcsolatban élő felnőtt személyeknél. Magyar Pszichológiai Szemle, 71 (3), 447-470. VARGHA András (2016). A ROPstat statisztikai programcsomag. Statisztikai Szemle, 94 (11-12), 1165-1192. Jantek Gyöngyvér, VARGHA András (2017). Párkapcsolat, házasság és egészség. Glossa Iuridica, III. évf. (3-4. szám), 74-86. VARGHA András, Borbély Anna (2017). Új klasszifikációs módszerek alkalmazása a kétnyelvűség és az etnikai identitás kutatásában. Statisztikai Szemle, 95 (8-9), 805-822. VARGHA András (2019). Többváltozós statisztika dióhéjban: változó-orientált módszerek. Pólya Kiadó, Budapest. Zábó Virág, VARGHA András (2019). Újabb eredmények az élet értelme kérdőív magyar változatának validálásához. Alkalmazott Pszichológia, 19 (2), 77–98. VARGHA András, Török Regina, Diósi Karola, Oláh Attila (2019). Boldogságmérés az iskolában. Magyar Pszichológiai Szemle, 74 (3-4), 327-346. VARGHA András (2020). Normális vagy? És ha nem? Statisztikai módszerek nem normális eloszlású változókkal pszichológiai kutatásokban. Pólya Kiadó, Budapest. VARGHA András, Zábó Virág, Török Regina, Oláh Attila (2020). A jóllét és a mentális egészség mérése: a Mentális Egészség Teszt. Mentálhigiéné és Pszichoszomatika, 21(3), 281–322. VARGHA András (2021). Személy-orientált többváltozós statisztika: klasszifikációs módszerek. Pólya Kiadó, Budapest.

Angol nyelven

Pléh, Cs., VARGHA, A. (1984). Sentence interpretation, dichotic asymmetries and social status in Hungarian nursery children. In: M. Kodym and I. Slamenik (eds.), Proceedings of the 4th Prague International Conference on Psychological Development, Learning and Personality Formation. Prague: Academia, 143-145.