Az arámi ábécé a szíriai–föníciai térség elterjedt írásrendszere az i. e. 8. századtól. Viszonylag rövid ideig használták, mert hamar kialakultak különböző helyi változatai, amelyek végül teljesen kiszorították az i. e. 6. század folyamán, utolsó emlékei az i. e. 4. századból származnak. Az arámi ábécé történelmileg jelentős, hiszen gyakorlatilag minden modern közel-keleti írásrendszer erre vezethető vissza, valamint számos altáji írásrendszer Közép- és Kelet-Ázsiában.
Ezt elsősorban annak köszönheti, hogy az arámi nyelv általános közlekedő nyelv volt az újasszír korban, majd Óperzsa Birodalom kancellárianyelve is ez lett.
Az arámi nyelv fennmaradt, de az írásrendszert felváltották az utódok, mindenekelőtt a héber és az arab.
Története thumb|left|200px|A Tel Dán-sztélé arámi nyelvű, de még föníciai jellegű felirata
A legkorábbi arámi nyelvemlékek újasszír és hettita ékírásban maradtak fenn, valamint luvi hieroglifákkal. A térségben korábban az ugariti írás – mint a betűírások elsője – terjedt el, amelyből a föníciai ábécé létrejött. A korai arameus királyságokban a föníciai írást használták (lásd Kilamuva-sztélé), amely idővel formailag is alakult, valamint jelkészletében az arámi nyelvhez idomult.
Arámi fokozatosan közlekedőnyelvvé vált az egész Közel-Keleten, az írásrendszer pedig felváltotta az addigi közlekedőnyelv, a babiloni írásrendszerét. Az arámi nyelvet ugyanis a babiloninál sokkal nagyobb területen elterjedt etnikum beszélte – maguk az arámiak (vagy arameusok) Mezopotámia keleti részétől Észak-Szíriáig és Urartutól Izraelig, valamint az egész Arab-félszigeten több hullámban megtelepedtek –, ráadásul a babiloni ékírásnál sokkal egyszerűbb írás volt. Az i. e. 5. század első felében az arámit vezették be az Óperzsa Birodalom királyi kancelláriájába, mint hivatalos közvetítő nyelvet. A perzsa vezetők az arámi írnokoknak óperzsa nyelven diktálták le a leveleket. Ezeket az írnokok arámira fordították és így küldték szét a birodalomban. Helyben azután szükség szerint lefordították helyi nyelvre, vagy visszafordították óperzsára.
Ez a rendszer jól működött Etiópiától és Kis-Ázsiától a Szir-Darjáig és Indiáig, ezért a perzsa birodalom megdöntése után Nagy Sándor és utódai is alkalmazták. Mindez lehetővé tette az i. e. 2. századtól kezdve a különféle közép-iráni írásrendszerek, mint a pártus, középperzsa, szogd és a hvárizmi létrejöttét.
Az ábécé név betű változat megfelelő betű… ejtésközelítő (IPA)ugaritibanókánaánitábannabateusbanhéberbenarabbanszíriaibangrúzbanálef (āleph)20px|álef𐡀 𐎀 𐤀70px|alefאأܐაʔ / a / ebét (bēth)20px|bét𐡁 𐎁 𐤁50px|bétבبܒბb / vgámal (gāmal)20px|gimel𐡂 𐎂 𐤂25px|gimelגجܓ გɡ / ɣdálat (dālath)20px|dálat𐡃 𐎄 𐤃25px|dalדدܕ დd / ðhé (hē)20px|hé𐡄 𐎅 𐤄50px|haהﻫܗ ჱ / ჰhváv (waw)20px|váv𐡅 𐎆 𐤅50px|wawוوܘ ვ / ო / უw / o / uzain20px|zain𐡆 𐎇 / 𐎓 / 𐎑 𐤆18px|zainזزܙ ჟzhét (ḥēth)20px|hét𐡇 𐎈 𐤇50px|haחخ,حܚ ჰħtét (tēth)20px|tét𐡈 𐎉 𐤈25px|táטطܛ თnyomatékos tˤjud (yudh)20px|jud𐡉 𐎊 𐤉50px|jaיيܝ ი / ჲj / i / ekáf (kāph)20px|káf𐡊 𐎋 𐤊50px|kaf כ ך كܟܟ ქk / xlámad (lāmadh)20px|lámad𐡋 𐎍 𐤋50px|lamל لܠ ლlmim20px|mim𐡌 𐎎 𐤌50px|mém מ ם مܡܡ მmnun20px|nun𐡍 𐎐 𐤍50px|nun נ ן نܢܢ ܢ ნnszemkát (semkath)20px|szemkát𐡎 𐎒 𐤎25px|szimkatסس*ܣ სsajin (ayin)20px|ajin𐡏 𐎓 𐤏25px|ejnעغ,عܥ ჸʕpé (pē)20px|pé𐡐 𐎔 𐤐50px|fa פ ף فܦ ფ / ჶp / fszádé (ṣādhē)20px|szádé1, 20px|szádé2𐡑 𐎕 𐤑50px|szad צ ץ صܨ სnyomatékos sˤkof (qoph)20px|kof𐡒 𐎖 𐤒25px|kofקقܩ ყqrés (rēsh)20px|rés𐡓 𐎗 𐤓25px|raרرܪ რrsin (shin)20px|sin𐡔 𐎌 𐤔25px|sinשش,سܫ შʃtáu (tau/w)20px|táu𐡕 𐎚 𐤕50pxתت,ثܬ ტt / θ
Jegyzetek
Források
Irodalom Dobos Károly Dániel: Sém fiai – A sémi nyelvek és a sémi írásrendszerek története (Pázmány Egyetem eKiadó és Szent István Társulat: Budapest, 2013) 372-391.
További információk Art of Arabic Calligraphy Omniglot: Aramaic ISO/UCS
Kategória:Ábécék Kategória:Arámiak