Harkakötöny község Bács-Kiskun vármegye Kiskunhalasi járásában.

Fekvése Az ország dél-alföldi részén fekszik, nagyjából félúton Kiskunhalas és Kiskunmajsa között; a Duna-Tisza közén, a Kiskunság és a Bácska peremén, Bács-Kiskun vármegye délkeleti részén helyezkedik el.

A szomszédos települések: északkelet felől Bodoglár [egykor önálló, ma Kiskunmajsához tartozó falu], kelet felől Kiskunmajsa, délnyugat felől Kiskunhalas, északnyugat felől pedig Tázlár. Csak kevés híja van annak, hogy nem határos dél felől még Zsanával is.

Megközelítése Harkakötöny zsáktelepülésnek tekinthető, mivel belterülete közúton csak egy útvonalon, a Kiskunfélegyháza-Kiskunmajsa-Kiskunhalas közt húzódó 5402-es útból északnak kiágazó, 54 107-es számú bekötőúton érhető el.

A hazai vasútvonalak közül a települést a érinti, melynek egy megállási pontja van itt; Harkakötöny vasútállomás a község délnyugati részén helyezkedik el, közúti elérését az 54 107-es útból kiágazó, rövidke 54 312-es számú mellékút biztosítja.

Története A Harka név egy 1451. évi okmányon fordul elő először. Kötöny neve legelőször egy 1493-ban keltezett oklevél szerint Ketzenszállás volt. A harka szó középkori méltóság, a Kötöny szó Kuthen kun fejedelem nevét őrzi. Az elnevezés alapján sok száz éve lakott vidék az alig 61 éves falu. A „9-10. századi magyarság harmadik főméltósága” személynévként, az egyik honfoglaló vezér Tétény (Töhötöm) viselte a Harka méltóságot. A tisztség legismertebb viselője Bulcsú volt. Kuthen/Kötöny, Magyarország területére a 11-12. században letelepedett kun népek vezére volt.

Közélete Polgármesterei 1990–1994: Tobak Csaba (független) 1994–1998: Tobak Csaba (független) 1998–2002: Tobak Csaba (független) 2002–2006: Tobak Csaba (független) 2006–2008: Győri Endre (független) 2008–2010: Brassó Imre Albert (független) 2010–2014: Brassó Imre Albert (Fidesz–KDNP) 2014–2019: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP) 2019–2024: Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP) 2024– : Brassó Imre Albert (Fidesz-KDNP)

A településen 2008. október 5-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő faluvezető nem indult el, elődje viszont igen, ám alulmaradt egyetlen ellenfelével szemben.

Népesség A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 73,3%-a magyarnak, 0,7% lengyelnek, 0,8% németnek mondta magát (26,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 43,2%, református 3%, evangélikus 0,1%, felekezeten kívüli 7,4% (45,8% nem nyilatkozott).Harkakötöny Helységnévtár

2022-ben a lakosság 90,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,3% lengyelnek, 0,3% cigánynak, 0,3% németnek, 0,1% románnak, 1,1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 41% volt római katolikus, 4% református, 0,1% evangélikus, 0,1% görög katolikus, 0,4% egyéb keresztény, 2,2% egyéb katolikus, 12,8% felekezeten kívüli (39,2% nem válaszolt).Harkakötöny Helységnévtár

Nevezetességei A falu határában található temetőt elhagyva találjuk szembe magunkat a csonka PajorkereszttelVirtuális séta Harkakötönyben, harkakotony.hu (sajnos 2003-ban villám sújtotta, és darabokra tört). A keresztet a Börcsök család állította hálából valamiért, ki így, ki úgy mondja. A dombról ma gyerekek szánkóznak le telente. Árpád-kori templom romokról is szólnak mendemondák, s annyi bizonyos, hogy minden évben kerülnek elő emberi csontok a környékről a szántások alkalmával. A határon húzódik az egykori népvándorlás kori erődvonulat, a Csörsz árka is. 2016-ig a 46.462834 N 19.600232 E koordinátákon egy egyedülálló víztorony állt, amely egy acélrácsos toronyból állt, amely egy kehely alakú tartályú acélcső tornyot tartott, és a földhöz volt rögzítve , . Ezt az egyedülálló víztornyot 2016-ban bontották le, miután a közelben egy hagyományos kialakítású új víztornyot emeltek.

Természeti értékei Jellemző fája az olajfűz, amely a mélyében található szikre utal. A nyáron virágzó sziki növényzet megerősíti ezt. A falu határában található egy tó, Harka-tó, illetve telepített fenyves- és nyárerdő. A halászat és haltenyésztés céljaira kialakított tavat szikfok és vakszik növényzettel, sós réti növényzettel, szikes mocsárral borított felületek kísérik.

A tófelület elsősorban a vándorló és a téli vendégként itt tartózkodó madárfajok, a szikes legelők, rétek pedig a fészkelő madárfajainak szempontjából jelentősek. Védett és fokozottan védett fajok fordulnak elő úgy a növény-, mint az állatvilágból.

Másik különlegesség a környéki homokbuckás táj. Valaha, az északi, északnyugati szelek alakították ki ezt a vidéket. Galagonya és kökénybokrok tarkítják a tájat.

Sok a telepített erdő. Nehéz érintetlen helyeket találni, de még fellelhetők ilyen területek Kötönypusztán kívül Pirtón és Terézhalmon.

Testvértelepülések Walim, Maksa,

Jegyzetek

További információk

Kategória:Bács-Kiskun megye települései