Bicskei Gergely (? – Anagni, 1303) választott esztergomi érsek (1298/1299–1303)
Élete A Komárom vármegyében birtokos Koppány (Katapán) nemzetségből való. Jól képzett kánonjogászként 1291-ben lett székesfehérvári őrkanonok, 1295 áprilisában székesfehérvári prépost. 1298-ban esztergomi érsekké választották, bár ezt több magyar főpap élesen ellenezte.
Megválasztását többen érvénytelennek tekintették, és ezt alátámasztotta, hogy az Apostoli Szentszék még megválasztása után három évvel sem erősítette meg a magyar egyházszervezet élén. Végül a pápa sajátos félmegoldásként a Római Kúria személyes képviselőjévé, az érsekség gondnokává és kormányzójává nevezte ki — ez a megoldás a magyar egyház történetében példa nélküli volt. Bizonytalan helyzetében szigorúan tartotta magát a pápa útmutatásaihoz. Egyike lett (a főpapok közül egyedül) Károly Róbert legelső magyarországi támogatóinak, amivel viszont III. Andrást haragította magára. A király 1300. január eleje táján a nyílt szembeszegülés, az Anjou-trónigény leplezetlen, sőt tevékeny támogatása miatt elvette tőle az esztergomi várat és a bazilikát, miként az esztergomi ispán tisztét is. Mindezeket a vármegyében lévő királyi birtokok kezelésével egyetemben érdemes híveinek, Divék nembeli Barleusnak és Jaroszlónak adományozta.Kádár Tamás: Harcban a koronáért. I. Károly (Róbert) király uralkodásának első évei 1305 végéig
III. András halála után sebtében (ahogy több történész fogalmaz: „puccsszerűen”, még 1301. május 13-a előtt egy alkalmi koronával királlyá koronázta Károly Róbertet. Ez a koronázás három feltétele közül egynek se felelt meg, mivel nem Székesfehérvárott volt és nem a Szent Koronával, Bicskeit pedig még nem iktatták be érsekké. Valószínűsíthető, hogy csapatuknak eleve erőszakkal kellett betörnie a Divékek uralta Esztergomba, ahol nem is maradhattak sokáig. 1301 augusztusában Vencel magyar király behívásának előkészítésére Kőszegi Iván megtámadta a várost, ahonnan Károly Róbertnek és az érseknek menekülnie kellett.
1303-ban VIII. Bonifác pápa Róma melletti palotájában, Anagniban tartózkodott érseki beiktatása ügyében, amikor IV. Fülöp francia király katonái megrohamozták, és elfoglalták az épületet. Bicskei Gergely elesett a küzdelemben, míg a pápa fogságba került, és bár hamarosan kiszabadult, az elszenvedett izgalmakba és megaláztatásba hamarosan maga is belehalt.
Jegyzetek
Források Magyar Katolikus Lexikon Homonnai Sarolta 2003: III. András hatalmának stabilitása és politikai szándékai Bonzano Péter jelentéseinek tükrében. Acta historica 117, 63–74 Ferdinandus Knauz 1882: Monumenta ecclesiae Strigoniensis II. Strigonii, 433–528. Pór Antal 1885: Miklós ostiai püspök követsége Magyarországon 1301–1302. In: Uj Magyar Sion 1885, 324–329. Pór Antal 1892: Gergely választott esztergomi érsek (1298–1303) származása. In: Turul 1892, 121–122. Fraknói 1901, 103–106. Kristó 1986, 74, 81, 91. Gerics 1987, 263, 292–294, 304–309. Kosztolnyik 1992, 651–653. Szűcs 1993, 333, 341. Rácz György 1996: Az Anjou-ház és a Szentszék (1301–1387). In: Magyarország és a Szentszék kapcsolatának ezer éve. Szerk.: Zombori István. Budapest, 56–58.
Kategória:Esztergomi érsekek Kategória:1303-ban elhunyt személyek